Akrisios (vagy Akrisius, görögül Ἄκρισιος) a görög mitológiában szereplő király, aki Argosz uralkodója volt. Ő a Danaë apja és a Perseus nagyapja. A források szerint Akrisios Abasznak volt a fia, és testvére Proetosz volt; a két testvér közötti viszálykodás az argoszi uralkodói ház történetének egyik ismert motívuma.

A jóslat és Danaë bezárása

Akríszioszt egy jós figyelmeztette arra, hogy unokája fogja megölni. E jövendölés miatt félelemtől vezérelve megpróbálta megakadályozni Danaë házasodását és szülését: különböző változatok szerint a lányt vagy egy bronzból készült kamrába, vagy egy toronyba zárta, ahol senki sem léphetett be. Ennek ellenére Zeusz meglátogatta őt aranyeső alakjában, és Danaë gyermeke lett Perseus.

A tengerbe vetés és Seriphos

Amikor Akrisios megtudta a dolgot, Danaët és a csecsemő Perszeuszt egy ládába tette, és a tengerbe vetette. A hajótörés elkerüléséről és a megmenekülésről több változat szól: általában azt mondják, hogy a ládát a tenger kiadta, és a két menekült a Seriphos nevű szigeten kötött ki. Ott egy halász, Dictys (Dikteusz) lelte meg őket, és a szigeten Polydektész (Polydektész) vendégszeretetét vagy uralmát élvezték: Dictys gondoskodott róluk, míg Polydektész később, amikor Danaë-t kívánta, próbára tette Perszeuszt (ez indította el a hős Medúza-elleni küldetését).

A jóslat beteljesülése — Akrisios halála

Amikor Perszeusz felnőtt, temetési játékokon vett részt; a hagyomány szerint egy diszkoszvetés során a dobott diszkosz véletlenül eltalálta Akrisiost, aki meghalt. Így teljesedett be a jósda jóslata: az unoka ölte meg nagyapját, bár nem szándékosan. A részletek (például a helyszín vagy a pontos körülmények) forrásonként eltérnek: egyes változatok szerint az esemény Larisszában történt, mások más helyszíneket említenek. Néhány hagyomány azt is hozzáteszi, hogy Perszeusz nem kívánt Argosz trónjára lépni, és más megoldást talált a trónviszály rendezésére.

Mitológiai források és örökség

Akrisios alakja több ókori szerző műveiben szerepel: a mitikus elbeszéléseket Hesiodosz, Pseudo-Apollodorosz (Apollodorosz), Ovidius és más klasszikus források is közlik különböző részletekkel. A történet fontos láncszeme a Perseus-háznak: Perszeusz leszármazottai (például Electryon, majd Alkmené) a további héroszok — köztük Héraklész — leszármazási vonalát is adják, így Akrisios a görög mitológia egyik ősibb királyi ágának része.

Akrisios alakját a mitológiai hagyomány általában olyan félelemmel és kinövésekkel ábrázolja, amelyek a jóslat megpróbálásából és a családi tragédiából fakadnak. Története jól példázza az ókori mítoszokban gyakori motívumokat: az elkerülhetetlen jóslatot, a sors és az emberi cselekedetek összefonódását, valamint a családi viszályok következményeit.