A tengeri élővilág összeírása egy tízéves, nemzetközi tudományos program az óceánok élővilágának feltérképezésére, amely 2000-ben kezdődött. Vezetője Ron O'Dor a Dalhousie Egyetemről (Halifax, Új-Skócia, Kanada). A projektben a világ minden tájáról érkező kutatók munkáját fogták össze: több mint 70 nemzet vett részt benne, és a programra összesen több mint egymilliárd amerikai dollárt fordítottak. A cél az volt, hogy tíz év alatt átfogó képet kapjunk arról, mi él az óceánokban — milyen fajok, milyen elterjedésben és milyen mennyiségben.

A tengeri ökológia egyik kiemelkedő nemzetközi vállalkozása; a kezdeményezést J. Frederick Grassle alapította, és ő játszott fontos szerepet a tudományos irányvonal kialakításában.

A projekt azt próbálta megtenni, amit a Természetvédelmi Világalap (WWF) és a National Geographic Society a szárazföldi ökorégiók esetében — vagyis pontosan feltárni és dokumentálni, hogy milyen élőlények élnek bolygónkon. Ebben az esetben a hangsúly a tengeri élővilágon volt.

Célok

  • Teljesebb fajlisták készítése: összegyűjteni és rendszerezni a tengeri fajokra vonatkozó meglévő és új adatokat.
  • Elterjedés és abundancia meghatározása: feltérképezni, hol élnek a fajok és milyen gyakoriak.
  • Hosszú távú változások feltárása: historikus adatok és új mintavételek összevetésével megérteni az emberi tevékenység és a környezeti változások hatását.
  • Nyilvánosan hozzáférhető adatbázis létrehozása: az összegyűjtött adatok megosztása a kutatók, döntéshozók és a nagyközönség számára.

Módszerek

A tíz év során a program kombinálta a hagyományos terepi munkát és a modern technológiákat. A gyűjtési és feltárási módszerek közé tartoztak:

  • kutatóhajós expedíciók és mélytengeri mintavételek,
  • műszaki felmérések (pl. echoszondák, víz alatti kamerák),
  • molekuláris módszerek, például genetikai ujjlenyomatok és barcoding a fajazonosításhoz,
  • múzeumi és történeti gyűjtemények áttekintése, valamint régi halászati adatok elemzése,
  • modellezés és előrejelzések készítése a fajok jövőbeli elterjedéséről.

Eredmények és hatás

A projekt több fontos eredményt hozott:

  • nagyszabású, nyilvános adatbázisok létrehozása, amelyek alapját képezik a további kutatásoknak és a természetvédelmi döntéseknek;
  • számos új vagy korábban ritkán látott faj dokumentálása és leírása — összességében több ezer új megfigyelés és jelentős mennyiségű leírt taxon;
  • új módszerek és nemzetközi együttműködési minták elterjedése a tengeri kutatásban;
  • tudományos publikációk, összefoglaló jelentések és közérthető anyagok készítése, amelyek növelték a közvélemény és a döntéshozók tudatosságát az óceánok állapotáról.

Vezetés és résztvevők

A programot több intézmény és számos kutató közösen vezette. Ron O'Dor (Dalhousie Egyetem) mint vezető koordinálta a nemzetközi csapat munkáját, míg J. Frederick Grassle a kezdeményezés egyik alapítójaként és tudományos szervezőjeként volt meghatározó. A részvétel sokféle intézményt foglalt magában: egyetemeket, kutatóintézeteket, múzeumokat, kormányzati szervezeteket és civil szervezeteket szerte a világon.

Örökség

A tengeri élővilág összeírásának legfontosabb hozadéka a létrehozott tudásbázis és a nemzetközi hálózatok megerősítése. Az összegyűjtött adatok és tapasztalatok ma is alapul szolgálnak a tengeri biodiverzitás kutatásához, a fenntartható halgazdálkodás megtervezéséhez és a tengeri természetvédelemhez. A program eredményei hozzájárultak ahhoz, hogy jobban megértsük az óceánok szerepét a globális ökoszisztémában és az emberi jólétben.

Röviden: a 2000–2010 közötti időszakban lezajlott összeírás sokkal részletesebb képet adott a világ tengeri élővilágáról, és tartós hatása van a tudományra, a politizálásra és a közvéleményre egyaránt.