Caspar Wessel (1745–1818) — dán–norvég matematikus, a komplex számok úttörője
Caspar Wessel (1745–1818) dán–norvég matematikus, a komplex számok és vektorok geometriai ábrázolásának úttörője — felfedezések, amelyek megelőzték Argandot és Gausst.
Caspar Wessel (1745. június 8. - 1818. március 25.) dán-norvég matematikus.
Élete
Jonsrudban született, Vestby, Akershus, Norvégia. A középiskola elvégzése után 1763-ban Dániába ment továbbtanulni — Norvégiában akkoriban még nem volt egyetem, így a tehetséges fiatalokat gyakran Koppenhágába küldték. 1778-ban megszerezte a candidatus juris fokozatot. Később a hivatalos földmérői pályát választotta: 1794-ben földmérőnek, 1798-ban királyi földmérési felügyelőnek vették fel. Földméréssel és térképészettel kapcsolatos munkái ösztönözték matematikai érdeklődését, különösen a geometria és a komplex számok kapcsolatának vizsgálatára.
Képgaléria
2 Képek
Művei és matematikai eredményei
Wessel legfontosabb munkája az Om directionens analytiske betegning (Az irányok analitikus ábrázolásáról) című tanulmány volt, amelyet 1799-ben a Dán Királyi Tudományos és Irodalmi Akadémia adott ki. Ebben a dolgozatban a komplex számok geometriai jelentőségével foglalkozott: megmutatta, hogyan lehet a síkon végző vektorokat és irányokat számokkal, illetve analitikus eszközökkel ábrázolni, és hogyan vezet ez a komplex számok síkbeli értelmezéséhez.
Wessel munkájának fontos, előremutató része volt a ma vektorok néven ismert fogalom előfutára: felvetette, hogy a számokat nemcsak mennyiségi, hanem irányt és hosszal jellemezhető objektumként is lehet kezelni. A dolgozatban az összeadásról így ír: "Két egyenes összeadódik, ha úgy egyesítjük őket, hogy a második egyenes ott kezdődik, ahol az első véget ér, majd az elsőtől az egyesített egyenesek utolsó pontjáig egy egyenest vezetünk. Ez az egyenes az egyesített egyenesek összege". Ez a leírás megfelel a ma használt vektorösszeadás geometriai szemléletének.
A dolgozat eredeti megjelenése dán nyelven történt, ami hozzájárult ahhoz, hogy később sokan nem vették észre. A geometriai értelmezés függetlenül jelent meg Jean-Robert Argand és Carl Friedrich Gauss munkáiban is, ezért történetileg néha ők kapták a legnagyobb nyilvánosságot a síkbeli komplex számábrázolás kapcsán. Ma azonban történészi kutatások egyértelműen megállapítják, hogy Wessel valóban független és előremutató megközelítést dolgozott ki.
Kiadások, fordítások és utóélet
Wessel dolgozatát csak jóval később kezdték újra felfedezni: 1899-ben francia fordításban is nyomtatták, és a nem skandináv kutatóknak így vált hozzáférhetővé. Angol nyelven 1999-ben jelent meg "On the analytic representation of direction" címmel (szerk. J. Lützen et al.), amely révén a kortárs történetírásban és matematikatörténeti irodalomban is elismerést kapott.
Hatás és elismerés
Bár Wessel neve a kortársai között nem lett széles körben ismert, munkája a komplex számok geometriai szemléletének egyik korai és fontos forrása. Ma — a történeti kutatások fényében — őt is a komplex sík és a vektorok korai előfutáraként tartják számon, és művét gyakran említik a komplex számok történetének ismertetésében.
Személyes megjegyzés
Johan Herman Wessel, Caspar testvére, híres író és költő volt a dán–norvég irodalomban; családjuk tehát több területen is jelentős nyomot hagyott a korabeli kulturális és tudományos életben.
Főbb adatok összefoglalva:
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Caspar Wessel?
V: Caspar Wessel dán-norvég matematikus volt.
K: Hol született?
V: Jonsrudban született, Vestbyben, Akershusban, Norvégiában.
K: Milyen diplomát szerzett 1778-ban?
V: 1778-ban szerezte meg a candidatus juris fokozatot, ami egy jogi diplomát jelent.
K: Milyen állása volt 1794-ben?
V: 1794-ben földmérőként alkalmazták; 1798-ban a földmérés királyi inspektoraként.
K: Milyen lapot adott ki 1799-ben?
V: 1799-ben a Dán Királyi Tudományos és Irodalmi Akadémia által kiadott Om directionens analytiske betegning (Az irányok analitikus ábrázolásáról) című munkáját publikálta.
K: Milyen ötletet mutatott be a dolgozatában, amely eleinte észrevétlen maradt?
V: A tanulmánya megmutatta a vektorok fogalmát, amely először észrevétlen maradt.
K: Hogyan használják a munkáját ma is? V: Munkáját ma is használják a vektorok összeadásánál; az összeadásra vonatkozó gondolatát, miszerint "Két egyenes összeadódik, ha úgy egyesítjük őket, hogy a második egyenes ott kezdődik, ahol az első véget ér, majd az elsőtől az egyesített egyenesek utolsó pontjáig egy egyenest vezetünk", ma is használják a vektorok összeadásánál.
Kapcsolódó cikkek
Szerző
AlegsaOnline.com Caspar Wessel (1745–1818) — dán–norvég matematikus, a komplex számok úttörője Leandro Alegsa
URL: https://hu.alegsaonline.com/art/17416
Források
- wolframalpha.com : "Wolfram|Alpha: Caspar Wessel : birth date, death date, birth place, ..."
- www-history.mcs.st-and.ac.uk : "Wessel biography"