Caspar Wessel
Caspar Wessel (1745. június 8. - 1818. március 25.) dán-norvég matematikus.
Jonsrudban született, Vestby, Akershus, Norvégia. A középiskola elvégzése után 1763-ban Dániába ment továbbtanulni (mivel 1763-ban Norvégiában még nem volt egyetem). 1778-ban megszerezte a candidatus juris fokozatot. 1794-ben földmérőnek, 1798-ban pedig királyi földmérési felügyelőnek vették fel.
Mivel a földmérés kapcsolódik a matematikához, később tanulmányozta a komplex számok geometriai jelentőségét. Legfontosabb tanulmányát, az Om directionens analytiske betegning (Az irányok analitikus ábrázolásáról) címűt 1799-ben a Dán Királyi Tudományos és Irodalmi Akadémia adta ki. Mivel dán nyelven íródott, sokan nem vették észre. Később Jean-Robert Argand és Carl Friedrich Gauss dolgozatában ugyanezeket az eredményeket mutatta ki.
Wessel Om directionens analytiske betegning című művében bemutatott egyik fontosabb, de elmaradt gondolat a vektorok voltak. Wessel a dolgozatban elsősorban nem ezt akarta megmutatni, hanem úgy érezte, hogy szükség lenne a számok fogalmára, hosszal és iránnyal. Wessel gondolatai az összeadásról szóltak: "Két egyenes összeadódik, ha úgy egyesítjük őket, hogy a második egyenes ott kezdődik, ahol az első véget ér, majd az elsőtől az egyesített egyenesek utolsó pontjáig egy egyenest vezetünk. Ez az egyenes az egyesített egyenesek összege". Ma ugyanezt a gondolatot használják a vektorok összeadásakor.
Dolgozatát 1899-ben francia fordításban nyomtatták ki. Angolul 1999-ben jelent meg "On the analytic representation of direction" (szerk. J. Lützen et al.) címmel.
Johan Herman Wessel, Wessel testvére híres személy volt a dán-norvég könyvekben.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Caspar Wessel?
V: Caspar Wessel dán-norvég matematikus volt.
K: Hol született?
V: Jonsrudban született, Vestbyben, Akershusban, Norvégiában.
K: Milyen diplomát szerzett 1778-ban?
V: 1778-ban szerezte meg a candidatus juris fokozatot, ami egy jogi diplomát jelent.
K: Milyen állása volt 1794-ben?
V: 1794-ben földmérőként alkalmazták; 1798-ban a földmérés királyi inspektoraként.
K: Milyen lapot adott ki 1799-ben?
V: 1799-ben a Dán Királyi Tudományos és Irodalmi Akadémia által kiadott Om directionens analytiske betegning (Az irányok analitikus ábrázolásáról) című munkáját publikálta.
K: Milyen ötletet mutatott be a dolgozatában, amely eleinte észrevétlen maradt?
V: A tanulmánya megmutatta a vektorok fogalmát, amely először észrevétlen maradt.
K: Hogyan használják a munkáját ma is? V: Munkáját ma is használják a vektorok összeadásánál; az összeadásra vonatkozó gondolatát, miszerint "Két egyenes összeadódik, ha úgy egyesítjük őket, hogy a második egyenes ott kezdődik, ahol az első véget ér, majd az elsőtől az egyesített egyenesek utolsó pontjáig egy egyenest vezetünk", ma is használják a vektorok összeadásánál.
