Browder kontra Gayle (1956): a Montgomery-i buszos szegregáció alkotmányellenes
Browder kontra Gayle (1956) – a montgomery-i buszos szegregáció alkotmányellenes megállapítása: történelmi bírósági fordulópont a polgárjogi mozgalomban.
A Browder v. Gayle, 142 F. Supp. 707 (1956) ügyet az Egyesült Államok Alabama középső kerületének kerületi bíróságának három bíróból álló ítélőtáblája tárgyalta a montgomery-i és az alabamai állami buszos szegregációs törvényekkel kapcsolatban. A kerületi bíróság 1956. június 5-én 2-1 arányban, egy ellenvélemény mellett úgy döntött, hogy a buszos szegregáció alkotmányellenes a tizennegyedik kiegészítésnek az egyenlő bánásmódra vonatkozó védelme alapján.
Az állam és a város fellebbezett, és a döntést az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 1956. november 13-án helybenhagyta. A tisztázásra és újbóli meghallgatásra irányuló kérelmet 1956. december 17-én elutasították.
Háttér
A per közvetlen hátterét a montgomery-i buszszegregáció elleni polgárjogi mozgalom képezte, amelyet a Montgomery Bus Boycott indított el 1955 végén. A bojkott és a helyi aktivizmus jogi úton is kihívta a közösségi közlekedésben érvényesített faji elkülönítést. A keresetben a helyi fekete közösség tagjai nyújtottak be panaszt, és a jogi eljárásban helyi és nemzeti polgárjogi szervezetek ügyvédei képviselték őket.
A bíróság érvelése
A kerületi bíróság úgy találta, hogy a buszos elkülönítés sérti a tizennegyedik kiegészítés egyenlő bánásmódról szóló záradékát, mert az állami törvények és helyi rendeletek faji elkülönítést tartottak fenn a közszállításban. A döntés jogi szempontból összhangban állt azzal az elvvel, hogy a „separate but equal” elv az oktatásban már 1954-ben alkotmányellenesnek bizonyult (Brown v. Board of Education), és ebből a bírók következtették, hogy a hasonló elv a közlekedésben sem tartható fenn.
Végrehajtás és hatások
Miután a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta a kerületi bíróság döntését és elutasította a felülvizsgálati kérelmet, a montgomery-i buszokon megszűnt az államilag előírt faji elkülönítés végrehajtása. A döntés közvetlenül hozzájárult ahhoz, hogy a Montgomery Bus Boycott lezáruljon, és precedenst teremtett a többi hasonló jogi kihívás számára az Egyesült Államok déli államaiban.
- Jelentőség a polgárjogi mozgalom számára: a per sikeresen alkalmazta a 14. kiegészítés elvét a közszolgáltatásokra, megerősítve, hogy a faji elkülönítés ott sem tartható fenn.
- Társadalmi hatás: a döntés gyorsította az integrációt a közlekedés terén, és morális győzelemként szolgált a polgárjogi küzdelem számára.
- Jogi precedens: a Browder-ügy példát mutatott arra, hogyan lehet a helyi aktivizmust és a stratégiai jogi lépéseket együttesen használni a faji megkülönböztetés megszüntetésére.
A Browder v. Gayle ügy a polgárjogi joggyakorlat egyik mérföldköveként maradt meg: bemutatta, hogy a bíróságok is érdemben képesek fellépni a faji megkülönböztetés ellen, és fontos állomás volt az Egyesült Államok társadalmi átalakulásában a 20. század közepén.
Háttér
Körülbelül két hónappal a montgomery-i buszbojkott kezdete után a polgárjogi aktivisták újragondolták Claudette Colvin ügyét. Ő egy 15 éves lány volt, akit 1955-ben elsőként tartóztattak le, mert nem volt hajlandó átadni a helyét az alabamai Montgomery buszon. A fekete vezetők próbaperre vágytak, hogy teszteljék Alabama állam és Montgomery város szegregációs törvényeinek alkotmányosságát. Az egyik ügyvéd, Clifford Durr attól tartott, hogy Rosa Parks asszony ügyének fellebbezése megrekedne az alabamai állami bíróságokon. Valamilyen módon közvetlenül a szövetségi bíróságokhoz kellett fordulniuk. Colvin és több más személy, akiket a montgomery-i buszokon diszkrimináltak, beleegyezett abba, hogy egy szövetségi polgári per felperesévé váljanak, így megkerülve az alabamai bírósági rendszert. A busztársaság szerint a szegregáció a "magántulajdonban lévő buszokon" volt érvényes, amelyek a város és az állam törvényei szerint működtek.
Uralkodó
1956. február 1-jén a Browder kontra Gayle ügyet az amerikai kerületi bíróságon nyújtották be. Browder egy montgomery-i háziasszony volt; W. A. Gayle Montgomery polgármestere.
1956. június 13-án a kerületi bíróság úgy döntött, hogy "a Montgomery városában közlekedő autóbuszokon a fekete és fehér utasok erőltetett elkülönítése sérti az Egyesült Államok alkotmányát és törvényeit", mivel a körülmények megfosztják az embereket a tizennegyedik módosítás szerinti egyenlő védelemtől. A bíróság továbbá eltiltotta Alabama államot és Montgomery városát a szegregált buszok további üzemeltetésétől.
Az ügy csak az év későbbi szakaszában fejeződött be az amerikai Legfelsőbb Bíróság előtt, mivel az állam és a város fellebbezett a döntés ellen. A Legfelsőbb Bíróság 1956. november 13-án helybenhagyta a kerületi bíróság döntését, és elrendelte Alabama állam (és Montgomery) számára a buszok szegregációmentesítését. Egy hónappal később, december 20-án, miután Gayle polgármesternek a szövetségi marsallok átadták a hivatalos írásos értesítést, a montgomery-i buszok deszegregálódtak.
Keres