Jóhanna Sigurðardóttir (ejtsd: jouːhanːa ˈsɪːɣʏrðartouʰtɪr), (született 1942. október 4-én) volt izlandi politikus és államférfi, Izland korábbi miniszterelnöke. Hosszú, több évtizedes parlamenti és kormányzati pályafutása során jelentős szerepet játszott az izlandi szociális politika alakításában. Tagja volt az Althing (Izland parlamentje) képviselőtestületének 1978 óta a reykjavíki választókerületből; nyolcszor választották újra. 1987 és 1994, valamint 2007 és 2009 között töltötte be a szociális ügyekért és a szociális biztonságért felelős miniszteri tisztséget. 2009. február 1-jén ő lett Izland első női miniszterelnöke, és a modern korban a világ első nyíltan meleg kormányfője.

Politikai pálya és kormányzati munka

Jóhanna politikai pályáját szakszervezeti tevékenységgel és helyi politikai munkával kezdte, majd 1978-ban választották be először az Althingbe. Pályafutása során különösen a jóléti intézkedések, a szociális biztonság és a munkaügyi kérdések álltak a középpontban. Szociáldemokrata politikusként ismert empatikus, a kiszolgáltatott csoportok helyzetét javító megközelítéséről.

Miniszteri időszakai alatt fontos lépéseket tett a családtámogatás, a gyermekvédelem és a szociális ellátórendszer modernizálása terén. 2007 és 2009 közötti második minisztersége idején a gazdasági válság előjeleivel és következményeivel kellett szembenéznie, amelyek aztán 2008-ban teljesedtek ki az izlandi bankrendszer összeomlásával.

Miniszterelnökség (2009–2013)

2009-ben, a pénzügyi és politikai válság közepette Jóhanna vezette koalíciós kormányát, amelynek elsődleges feladata a gazdaság stabilizálása, a társadalmi következmények enyhítése és a politikai bizalom visszaépítése volt. Kormányzata intézkedéseket hozott a bankrendszer átalakítására, a szabályozás szigorítására és a nemzetközi együttműködés erősítésére az IMF-fel és más partnerekkel.

Mandátuma alatt támogatott olyan reformokat is, amelyek átláthatóságot és elszámoltathatóságot céloztak a közéletben. Kormánya kezdeményezte az alaptörvényre (alkotmányra) vonatkozó társadalmi párbeszédet és a 2010–2012 közötti alkotmányozási folyamat egyes elemeit, amelyben jelentős hangsúlyt kapott a közösségi részvétel és a nyilvános konzultáció.

Társadalmi és jogi előrelépések

Jóhanna, mint szociáldemokrata politikus, aktívan kiállt a társadalmi egyenlőség és az emberi jogok mellett. Kormányzata alatt történtek előrelépések a család- és nemi alapú egyenlőség terén: az azonos nemű párok jogi elismerése és a meglevő törvények kiterjesztése fontos részét képezte a társadalmi nyitottság erősítésének. Személyes példája – nyíltan vállalt homoszexualitása és párkapcsolata – különösen nagy visszhangot keltett, mivel ő volt az első olyan országvezető a modern korban, aki erről nyíltan beszélt.

Személyes élet és örökség

Jóhanna ismert arról, hogy hosszú ideig kitartott elvei mellett és következetesen képviselte a jóléti állam elveit. A politikai színpadon betöltött szerepén túl személyes története – mint a női és LMBTQ-vezető példája – sokakat inspirált világszerte. Az 1990-es években, amikor elvesztette a pártelnöki tisztségre benyújtott pályázatát, felemelte az öklét, és kijelentette: "Minn tími mun koma!" — "Eljön az én időm!" — ez a mondat népszerű izlandi kifejezéssé vált, és jól tükrözi kitartását és optimizmusát.

Bár 2013-ban lemondott miniszterelnöki posztjáról és később visszavonult az aktív napi politikától, öröksége az izlandi társadalmi politika, az egyenlőség és a krízismenedzsment terén hozzáadott értékei révén tovább él.

Kapcsolódó tények:

  • 1987–1994 és 2007–2009: miniszter a szociális ügyek és szociális biztonság területén.
  • 1978 óta tagja az Althing-nek, a reykjavíki választókerület képviselőjeként.
  • 2009. február 1-jén lett miniszterelnök, ezzel Izland első női kormányfője és a modern kor első nyíltan meleg államfői/ kormányfői posztot betöltő vezetője.
  • Politikai hovatartozása: szociáldemokrata.