1640-es évek áttekintése: események, vezetők, születések, halálesetek

Átfogó visszatekintés a 1640-es évekre: meghatározó események, korszakot formáló vezetők, jelentős születések és halálesetek részletes, kronologikus áttekintése.

Események

• 1640 – Portugál Restauráció: december 1-jén a portugál arisztokrácia felkelése (Restauración) megdöntötte a Habsburg-spanyol uralmat, és I. János (João IV) lett Portugália királya, ami tartós függetlenséget eredményezett Spanyolországgal szemben.
• 1640 – Angliában: rövid ülésezésű "Short Parliament" és a későbbi "Long Parliament" összeülése, amely a Stuart-uralkodó és a parlament közötti feszültséget növelte, és előkészítette az 1642-ben kitörő angol polgárháborút.
• 1641–1642 – Írország és Skócia körül is tartós összecsapások és lázadások folytak; Írországban 1641-ben kitört a nagy felkelés, amely hosszú küzdelmekhez vezetett.
• 1642–1649 – Angol polgárháború: 1642-ben kitört a fegyveres konfliktus a király (Károly I) és a parlamenti erők között. 1645-ben a parlamenti New Model Army jelentős győzelmet aratott (pl. Naseby), majd 1649-ben Károlyt elítélték és kivégezték.
• 1642 – Tudomány és művészet: Galileo Galilei halála (lásd a Haláleseteknél), a kor tudományos változásainak folytatása.
• 1643 – Franciaország belpolitikai változása: XIII. Lajos halála (1643), trónra lép fia XIV. Lajos, aki kiskorúként anyja, Ausztriai Anna gyámkodása és Richelieu örökébe lépő politikusok befolyása alatt áll (Cardinal Mazarin később kerül meghatározó szerepbe).
• 1644 – Kína: a Ming-dinasztia összeomlása; Li Zicheng csapatai elfoglalják Pekinget, a császár (a Chongzhen császár) öngyilkosságot követ el, és a mandzsu Qing-hatalom ígéretes előretörése megkezdődik.
• 1644–1660 – A kínai területeken zajló harcok és a Qing-dinasztia konszolidációja ezen időszakban kap politikai lendületet.
• 1640–1659 – A katalán parasztfelkelés (Reapers' War) és a spanyol belső feszültségek tovább gyengítik a Habsburgok hatalmát a félszigeten.
• 1648 – Harmincéves háború vége: a vesztfáliai békék (Peace of Westphalia) lezárják a harmincéves háborút és jelentős európai jogi-politikai átrendeződést hoznak: a vallási és állami szuverenitás elvei erősödnek, Hollandiát és Svájcot nemzetközi rangra emelik.
• 1648–1653 – Francia belpolitika: a Fronde lázadássorozat kezdete (1648), amely a királyi hatalom és a nemesség közötti konfliktusokat tükrözi.
• 1649 – Angliában: I. Károly kivégzése (január 30.), a köztársasági (közjogilag "Commonwealth") korszak előkészítése, és Oliver Cromwell katonai szerepének megerősödése.

születés

A 1640-es években számos, később jelentős tudós, filozófus és közéleti személyiség született; itt a legismertebbek közül néhány:

• Isaac Newton (1642. december 25. – 1727) – angol természettudós, matematikus; a klasszikus mechanika és a matematika (különösen a differenciál- és integrálszámítás korai fejlesztése) meghatározó alakja. (Megjegyzés: Newton születési dátumát a korabeli Julian- és a mai Gregorian-naptár közti különbségek miatt néha 1643-ként is jelölik.)
• Gottfried Wilhelm Leibniz (1646. július 1. – 1716) – német filozófus és matematikus; függetlenül Newtontól dolgozta ki a differenciál- és integrálszámítást, valamint jelentős filozófiai munkásságot hagyott hátra.
• Pierre Bayle (1647. november 18. – 1706) – francia író és filozófus, a vallási tolerancia és a kritikusan elemző enciklopédikus gondolkodás korai képviselője.
• John Flamsteed (1646. – 1719) – angol csillagász, az első “Astronomer Royal”, jelentős méréseket és csillagkatalógust adott ki.

haláleset

A 1640-es évek halálesetei között több olyan alak található, akik meghatározó szerepet játszottak koruk politikai vagy tudományos életében:

• Galileo Galilei (1564–1642) – olasz csillagász és természettudós; munkássága forradalmasította a csillagászatot és a természettudományos módszertant.
• Cardinal Richelieu (Armand Jean du Plessis, 1585–1642) – francia államférfi, XIII. Lajos kancellárja; politikája megerősítette Franciaország bel- és külpolitikai pozícióját.
• XIII. Lajos (1601–1643) – Franciaország királya, akinek halála után fia, XIV. Lajos örökölte a trónt.
• Chongzhen császár (Ming-dinasztia utolsó császára, 1611–1644) – Peking 1644-es elfoglalásakor öngyilkosságot követett el; halála a Ming-dinasztia bukását jelölte Kínában.
• John Pym (1584–1643) – angol parlamenti vezető és a király elleni politikai mozgalom kiemelkedő alakja; halála nagy veszteség volt a parlamenti ügy számára a polgárháború előtt.
• I. Károly (1600–1649) – Anglia, Skócia és Írország királya; 1649. január 30-án kivégezték, ami rendkívüli precedenst jelentett európai uralkodóval szemben.

Világ vezetői

Az 1640-es évek politikai térképe számos uralkodót és kormányzati vezetőt tartalmaz, akik meghatározták országuk irányát ebben a viharos évtizedben:

• Anglia, Skócia, Írország: I. Károly (Charles I), aki 1625-től uralkodott, de az 1640-es években vesztette el a királyi hatalom jelentős részét és 1649-ben kivégezték.
• Franciaország: XIII. Lajos uralkodott 1643-ig; utána fia, XIV. Lajos lett a király (kiskorúként anyja, Ausztriai Anna és a miniszter, Cardinal Mazarin befolyása alatt).
• Spanyol Királyság: IV. Fülöp (Philip IV) — a Habsburg-spanyol uralkodó, akinek uralma alatt Spanyolország nemzetközi pozíciója kihívásokkal küzdött (pl. katalán lázongás, portugál függetlenségi mozgalom).
• Portugália: 1640-től I. János (João IV) mint független király, a portugál restauráció vezetője.
• Habsburg Birodalom / Szent Római Birodalom: Ferdinand III (Ferdinánd) volt a császár; a harmincéves háború lezárásában (1648) kulcsszerepet játszott.
• Oszmán Birodalom: Ibrahím szultán (1640–1648), majd 1648-ban Mehmed IV került trónra — a birodalom belső politikai viszonyai mozgalmasak voltak.
• Lengyel–Litván Unió: 1648-ban Vázsław IV (Władysław IV) halála után II. János Kázmér (John II Casimir) lett a király; az ország a kozák felkelésekkel (1648–) és orosz–svéd nyomással nézett szembe.
• Oroszország: Mihály Fjodorovics (Michael I) 1645-ig uralkodott; után Alexis I (Alexej) került hatalomra, akinek uralma alatt a belső konszolidáció és terjeszkedés folytatódott.
• Svédoország: Kristina (Christina) királynő uralma (1632–1654) folytatódott; Svédország fontos katonai és diplomáciai szereplő volt Európában.
• Holland Köztársaság: Frederik Henrik (Frederik Hendrik) stadhouder egészen 1647-ig, majd fia, II. Vilmos (William II) örökölte a stadhouderi posztot.
• Pápaság: Urbán VIII (Urbiánus) 1644-ig, majd 1644-től IX. Innocentus (Innocent X) lett a pápa, aki a vallási és politikai kérdésekben is meghatározó szerepet játszott.

Az 1640-es évek Európa és a világ történetében átmeneti, konfliktusoktól terhes időszakot jelentenek: a nagyhatalmi rivalizálások, vallási és belső lázadások, valamint a tudományos forradalom előkészítő eseményei mind azt a folyamatot tükrözik, amely a kora modern korban alapvető változásokat hozott.

Keresés betűvel