Ted Nelson – a hipertext és hipermédia feltalálója, számítástechnika úttörője
Ted Nelson – a hipertext és hipermédia feltalálója, számítástechnika úttörője. Életrajz, munkásság, találmányok és hatás a digitális kultúrára.
Theodor Holm Nelson (Ted Nelson, 1937. december 17-én született) amerikai szociológus, filozófus, az informatika úttörője. Ő alkotta meg 1963 körül a "hipertext" és a "hipermédia" kifejezéseket, majd részletes elképzeléseit a 1960-as évek második felében és az 1970-es években publikálta. Neki tulajdonítják a transzklúzió, a virtualitás, az intertwingularitás és a teledildonika szavak első használatát is. Munkásságának fő irányvonala az volt, hogy a számítógépeket a hétköznapi emberek számára is könnyen hozzáférhetővé tegye. Mottója a következő: "Egy felhasználói felületnek olyan egyszerűnek kell lennie, hogy egy kezdő vészhelyzetben lévő kezdő tíz másodperc alatt megérthesse". (Magyarul: „A felhasználói felületnek olyan egyszerűnek kell lennie, hogy egy vészhelyzetben lévő kezdő tíz másodperc alatt megértse.”) Ugyanakkor arról is ismert, hogy sok új szót (neologizmust) talál ki, amelyeket kevesen értenek (például "intertwingularity"), és megjegyzései gyakran humort is tartalmaznak; emiatt néhány gondolatát erősen megosztó fogadtatás érte.
Tanulmányok és korai munka
Ted Nelson tanulmányait a Swarthmore College-ban és a Harvardon folytatta, filozófia és társadalomtudományok iránt érdeklődve. Korai pályafutása során a számítógépes rendszerek és az információs struktúrák problémáira koncentrált: hogyan lehetne a szövegeket és médiatartalmakat rugalmasan, egymásba ágyazottan kezelni úgy, hogy a források eredetisége és szerzői jogai is nyomon követhetők maradjanak.
Project Xanadu és a hipertext elképzelése
Nelson legismertebb vállalkozása a Project Xanadu volt, egy ambiciózus rendszerterv, amely a dokumentumok kétirányú hivatkozására, verziózására és a tartalmak átlátszó újrahasznosítására (transzklúzió) épült. A Xanadu elképzelése lényegében az volt, hogy a digitális anyagok teljes történetét és összefüggéseit megőrizze, szemben az egyszerű, egyirányú hivatkozásokkal, amelyek a későbbi World Wide Webet jellemzik. Nelson hosszú éveken át dolgozott a Xanadu megvalósításán; a rendszer sosem vált széleskörűen elfogadott, de koncepciói és elvei jelentősen befolyásolták a hipertext fejlődését.
Írások és hatás
Nelson legismertebb műve a Computer Lib/Dream Machines (1974), amelyben egyszerre kritizálta a számítástechnika zárt, szakbarbárok által uralt világát és lelkesített az interaktív számítógépek otthoni és kreatív használata mellett. Fogalmai – mint a hipertext és a hipermédia – alapvető hatással voltak az információs rendszerek és az internet korai elméletére. Sok ötlete, különösen az a gondolat, hogy a dokumentumok többféle, dinamikus módon kapcsolódhatnak egymáshoz és hogy a források szerzői jogi és verzióinformációi fontosak, ma is releváns a digitális publikálásban.
Kritika és viták
Ted Nelson személye és stílusa gyakran vált viták tárgyává. Nyelvi játékai és új szavai (neologizmusok) egyesek szerint zseniálisak, mások szerint mesterkéltek és nehezen hasznosíthatóak. A Project Xanadu megvalósításának elhúzódása és a gyakran határozott, provokatív állításai miatt többször kapott kritikát. Ugyanakkor szakmai körökben – függetlenül attól, hogy a megvalósítás mennyire sikeres – széles körben elismerik, hogy elképzelései előrevetítették a hipertext alapelveit és inspirálták a későbbi fejlesztéseket, köztük a világháló megteremtését is.
Örökség és ma
Nelson öröksége elsősorban az elméleti hozzájárulásokban és az újrafogalmazott gondolkodásmódban mérhető: a hipertext, a transzklúzió és az interaktív média fogalmai ma is kulcsszerepet játszanak a webes szolgáltatások, digitális könyvtárak és tartalomkezelő rendszerek tervezésében. Számos kutató, fejlesztő és gondolkodó hivatkozik rá mint a hipertext korai, vizionárius alkotójára. Nelson továbbra is aktív maradt nyilvános beszédekben, esszékben és interjúkban, ahol gyakran kritizálja a jelenlegi gyakorlatokat, és újra felveti régi elveit, különös tekintettel a felhasználói szabadságra, az átláthatóságra és a szerzői jogok kezelésére.
Ted Nelson pesszimista szemszögből négy maximát hirdet: "A legtöbb ember bolond, a legtöbb hatalom rosszindulatú, Isten nem létezik, és minden rossz". E mondatok tükrözik ironikus, provokatív stílusát és kritikus világlátását, amely munkásságát és közéleti megnyilvánulásait egyaránt áthatja.
Karrier
Nelson 1960-ban indította el a Xanadu projektet. Olyan új számítógépes hálózatot akart létrehozni, amely könnyen használható és könnyen érthető. A projektről a Computer Lib/Dream Machines (1974) és az Literary Machines (1981) című könyveiben írt. Felnőtt életének nagy részét azzal töltötte, hogy a Project Xanadun dolgozott, és mesélt az embereknek annak előnyeiről.
A Xanadu projekt nem volt túl sikeres. Sok oka volt, de nem mindenki ért egyet abban, hogy miért nem ment jól a projekt. Gary Wolf újságíró a Wired 1995. júniusi számában "The Curse of Xanadu" (A Xanadu átka) címmel egy nem túl hízelgő történetet közölt Nelsonról és projektjéről. Nelson a weboldalán kifejezte undorát, Wolfot "véres sakálnak" nevezte, és perrel fenyegette meg. A Wirednek írt levelében is kifejtette ellenvetéseit, és részletes cáfolatot adott ki a cikkre.
Nelson szerint Tim Berners-Lee a világháló feltalálásával valóra váltotta a Xanadu néhány ötletét. Nelson azonban nem kedveli a World Wide Webet, az XML-t és minden beágyazott jelölést. Nelson úgy véli, hogy Berners-Lee munkája túlságosan leegyszerűsíti az eredeti tervét:
A HTML pontosan az, amit meg akartunk ELŐZNI - folyamatosan törő linkek, csak kifelé mutató linkek, idézetek, amelyeket nem lehet követni az eredetükig, nincs verziókezelés, nincs jogkezelés. - Ted Nelson (Ted Nelson egysorosok )
Nelson társalapítója volt az Itty bitty machine company-nek, azaz az "IBM"-nek, amely egy kis számítógépes kiskereskedelmi üzlet volt, amely 1977 és 1980 között működött az Illinois állambeli Evanstonban. Az Itty bitty machine company volt azon kevés kiskereskedelmi üzletek egyike, amelyek az eredeti Apple I számítógépet árulták. 1978-ban jelentős hatással volt az IBM gondolkodására, amikor felvázolta a személyi számítógépekben rejlő lehetőségekről alkotott elképzelését annak a csapatnak, amely három évvel később piacra dobta az IBM PC-t.
Ted Nelson jelenleg egy új információs struktúrán, a ZigZagon dolgozik. A ZigZagról további információk a Xanadu projekt weboldalán találhatók. Ezen a weboldalon a Xanadu kód két változata is megtalálható, amelyeket a látogatók letölthetnek. Jelenleg a XanaduSpace-t is fejleszti - egy rendszert az összekapcsolt párhuzamos dokumentumok feltárására (ennek a szoftvernek egy korai változata szabadon letölthető a [3] címről. Az Oxfordi Egyetem vendégkutatója - az Oxfordi Internet Intézetben -, ahol az információ, a számítógépek és az ember-gép interfészek területén dolgozik.
Oktatás és kitüntetések
Nelson 1959-ben a Swarthmore College-ban filozófiából szerzett alapdiplomát, 1963-ban a Harvard Egyetemen szociológiából mesterdiplomát, 2002-ben pedig a Keio Egyetemen médiából és kormányzásból doktorált.
1998-ban az ausztráliai Brisbane-ben megrendezett hetedik WWW-konferencián Ted Nelson megkapta a Jurij Rubinszkij-emlékdíjat. Elmondta a közönségnek, hogy ez volt az első díj, amit valaha is kapott munkájáért.
2001-ben Franciaország "Officier des Arts et Lettres" címmel lovaggá ütötte. 2004-ben kinevezték az oxfordi Wadham College ösztöndíjasává, és társult az Oxfordi Internet Intézettel, ahol jelenleg is kutatásokat folytat.
2007-ben 70. születésnapját a Southamptoni Egyetemen tartott meghívott születésnapi előadással ünnepelte.
Személyes élet
Ralph Nelson néhai Emmy-díjas rendező és Celeste Holm Oscar-díjas színésznő fia.
Szülei házassága rövid ideig tartott, és többnyire a nagyszülei nevelték Greenwich Village-ben, szüleivel viszonylag kevés kapcsolatot tartott. Részben norvég származású.
Népi kultúra
A Serial Experiments Lain című anime a Project Xanadu-t a The Wired (egy fiktív internet-szerű kommunikációs hálózat és kiterjesztett valóság rendszer) előfutáraként említi, és Nelsont a hipertext megalkotójaként említi.
Populizmus
A populizmus ("pop-u-leet-ism") egy másik neologizmus, amelyet Nelson talált ki a "populizmus" és az "elit" szavak kombinációjaként. Arra utal, hogy a lakosságot az elitizmus kiváltságaival kezelik. A szó a Shoshana Zuboffhoz és Jay David Bolterhez hasonló teoretikusok által elképzelt szöveg társadalmára utal, egy olyan írói térre, amelyben a tekintély nyomai csak helyi és esetleges hatásokként, a dekonstruált szerzői funkció társadalmi megfelelőjeként maradnak fenn. A "populista" kultúra jelentheti az első lépést Jean-Francois Lyotard "tökéletes információ játéka" megvalósulása felé, ahol mindenki egyenlő hozzáféréssel rendelkezik az adatok világához, és ahol "[g]adva az egyenlő kompetenciát (már nem a tudás megszerzésében, hanem annak előállításában), amitől az extra performativitás végső soron a "képzelet" függ, ami lehetővé teszi, hogy valaki vagy új lépést tegyen, vagy megváltoztassa a játékszabályokat". Ez az információ a folyamatban (information-in-process) utópiája, a klerikálisok végső wetware-álma: a diskurzus 100 százalékos hatékonysággal tőkévé alakítva, e mágikus folyamat mechanizmusa pedig a nomológia vagy a szabályalkotás - igaz, a "képzelet" egy meglehetősen speciális formája.
Kérdések és válaszok
K: Ki az a Theodor Holm Nelson?
V: Theodor Holm Nelson (más néven Ted Nelson) amerikai szociológus, filozófus és az informatika úttörője.
K: Milyen kifejezéseket talált ki 1963-ban?
V: 1963-ban alkotta meg a "hipertext" és a "hipermédia" kifejezéseket, és 1965-ben publikálta.
K: Milyen szavakat tulajdonítanak még neki?
V: Neki tulajdonítják a transzklúzió, a virtualitás, az intertwingularitás és a teledildonika szavak első használatát is.
K: Mi volt a fő célja?
V: Munkásságának fő irányvonala az volt, hogy a számítógépeket könnyen hozzáférhetővé tegye az átlagemberek számára.
K: Mi a mottója?
V: Az ő mottója: "Egy felhasználói felületnek olyan egyszerűnek kell lennie, hogy egy kezdő vészhelyzetben tíz másodperc alatt megértse".
K: Milyen fogadtatásra találtak egyes ötletei?
V: Néhány ötletét negatívan fogadták, mivel olyan neologizmusokat használ, amelyeket kevesen értenek, és olyan humoros megjegyzéseket, amelyek inkább szórakoztatnak, mint informálnak.
K: Mi Ted Nelson négy maximája pesszimista szempontból?
V: Ted Nelson pesszimista szemszögből nézve négy maximát hirdet, amelyek a következők: "a legtöbb ember bolond", "a legtöbb hatalom rosszindulatú", "Isten nem létezik" és "minden rossz".
Keres