Transzlúció (átvétel) — tartalom beágyazása másik dokumentumból a Wikipédián
Transzlúció (átvétel) — Wikipédia-tartalom beágyazása: hogyan működik a sablonokkal az automatikus frissülés, részletkiválasztás és hatékony tartalomújrafelhasználás.
Transzlúció (más néven átvétel) azt a módszert jelenti, amikor egy elektronikus dokumentum egy részét vagy egészét egy másik dokumentumba úgy illesztjük be, hogy annak tartalmát nem másoljuk kézzel át, hanem hivatkozással megjelenítjük. Ha az eredeti tartalom megváltozik, a módosítás automatikusan visszatükröződik azokat a cikkeket használva, amelyek az átvett részt beemelik. A két dokumentumot hipertext köti össze. A szó a trans (át) és az inclusion (bevonás) szavakból ered: valamit egy másik helyről átemelünk és „bevonunk” a céloldalba.
Hogyan használják a Wikipédián?
A Wikipédia gyakorlatában a transzlúciót leggyakrabban sablonoknál alkalmazzák: egy sablon nevű speciális oldal tartalma több másik cikkbe is beágyazható anélkül, hogy minden helyen külön szerkeszteni kellene. A módszer azonban nem csak sablonokra korlátozódik — bármely olyan oldalrészlet is átemelhető, amelyet a szerkesztési jogok és a formátum lehetővé tesz.
Amikor a dupla kapcsos zárójelet használjuk (például {{SablonNeve}}), a wiki program beolvassa a hivatkozott oldal forráskódját, a szerkesztői jelöléseket a háttérben HTML-re konvertálja, és a konvertált tartalmat beszúrja a céloldal megfelelő helyére. A szoftver tehát felismeri, hogy a megnevezett oldal tartalmát be kell illeszteni, elolvassa azt, átalakítja és hozzáadja, majd folytatja az eredeti oldal többi részének feldolgozását. Ezt a folyamatot nevezzük átzárásnak vagy beágyazásnak.
Részletek és vezérlőelemek
- Teljes vagy részleges átvétel: lehetséges az egész oldal beemelése, de gyakran csak egy adott részletet szeretnénk átvenni. Erre szolgálnak a szerkesztési szabályok és speciális tagek (lásd alább).
<noinclude>,<includeonly>és<onlyinclude>tagek: ezekkel a forrásoldal szerkesztője szabályozhatja, hogy az oldal mely részei kerüljenek be automatikusan más oldalakba.<noinclude>— a tag közé írt rész csak a forrásoldalon jelenik meg, nem kerül transzludálásra.<includeonly>— a tag közé írt rész csak akkor jelenik meg, ha az oldalt beemelik; a forrásoldal közvetlen megtekintésekor nem látható.<onlyinclude>— ha használják, csak az ebbe a tagbe eső részt veszi át a rendszer; a többi rész nem kerül beáramlásra.
- Paraméterek: sablonoknál gyakori, hogy helyőrző paramétereket (például {{Sablon|param1=érték}}) adunk meg, amelyekkel a beemelés testre szabható anélkül, hogy külön oldalakat kellene létrehozni.
- Statisztikus másolat (subst): ha a szerkesztő egyszeri másolatot szeretne készíteni egy sablon tartalmáról, használhatja a subst mechanizmust (például
{{subst:SablonNeve}}), amely a sablon tartalmát a mentés időpontjában beilleszti, és ezután a céloldalon már nem frissül automatikusan.
Korlátok és figyelmeztetések
- Rekurzió és ciklusok: egy átkötött oldal tartalmazhat olyan hivatkozást, amely visszahivatkozik az eredeti oldalra vagy más, egymásra hivatkozó oldalak láncába kerül — ez végtelen ciklust okozhat. A rendszer ezért korlátozza az átzárás szintjeit (ez a beállítástól függ, általában csak néhány szint engedélyezett), hogy elkerülje a fordítóprogram elakadását.
- Teljesítmény és gyorsítótár: bár a Wikipédia a beágyazott tartalmat hatékonyan kezeli és gyorsítótárazza, nagyon sok vagy bonyolult transzlúció lassíthatja az oldal-megjelenítést vagy növelheti a szerverterhelést.
- Szerzői jog és licenc: átvett tartalom esetén is be kell tartani a Wikipédia licencelési szabályait és a szerzői jogokat; jogvédett anyagok beemelése korlátozott vagy tiltott lehet. A sablonokat és közös szövegeket általában úgy szerkesztik, hogy megfeleljenek a nyílt licencnek.
- Nyomon követés: a beágyazott tartalom szerkesztéstörténete az eredeti oldalhoz kötődik; a céloldal szerkesztési előzményeiben nincs minden esetben részletesen látható az eredeti forrásmódosítás. Ez fontos szempont lehet felelősség és forrásmegjelölés szempontjából.
Gyakori felhasználási esetek
- Újrahasználható egységek — infoboxok, figyelmeztető dobozok, hivatkozások vagy lábjegyzetek sablonból történő beszúrása több cikken át.
- Szabályok és irányelvek — központi oldalakról származó figyelmeztetések, sablonok és leírások egyszeri szerkesztésének univerzális frissítése.
- Többszörözött információk elkerülése — például közös adatok (országok, szervezetek alapadatai) karbantartása egy helyen.
Összefoglalva: a transzlúció hatékony eszköz a tartalom központi karbantartására és újrahasznosítására. Megfelelő használat mellett csökkenti az ismétlést és könnyíti a frissítéseket, ugyanakkor figyelmet igényel a rekurziók, teljesítmény és jogi korlátok miatt.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a transzzsír?
V: A transzklúzió egy módja annak, hogy egy elektronikus dokumentum tartalmát egy másik dokumentumban felhasználjuk anélkül, hogy a tartalmat másolnunk kellene. A két dokumentumot hipertext köti össze, és amikor egy oldal neve köré dupla zárójel {{ }} kerül, a szoftver beolvassa azt, és az adott oldal tartalmát az adott ponton hozzáadja, mielőtt folytatná az eredeti oldal forráskódjának átalakítását.
K: Hogyan működik az átzárás a Wikipédiában?
V: A Wikipédián az átzárást általában arra használják, hogy egy sablon nevű speciális cikk tartalmát más cikkekbe helyezzék, de más típusú cikkek esetében is működik. Ha egy oldal neve köré dupla zárójel {{ }} kerül, a szoftver beolvassa azt, és az adott oldal tartalmát az adott ponton hozzáadja, mielőtt folytatná az eredeti oldal forráskódjának átalakítását.
K: Mi történik, ha az eredeti dokumentumban módosításokat hajtanak végre?
V: Ha egy eredeti dokumentumban változtatásokat végeznek, azok automatikusan megjelennek minden olyan cikkben, amely az adott dokumentumból átvett tartalmat használja.
K: Van-e korlátja annak, hogy hány szintű átzárást lehet elvégezni?
V: Igen, van egy korlát, hogy hány szintű átzárás végezhető el, hogy megelőzzük a véletlen vagy szándékos végtelen ciklusokat, amelyek problémákat okoznának a programok fordításánál.
K: Mit nevezünk hivatkozásnak, ha transzklúziót használunk?
V: A hivatkozás a transzklúzió használatakor azt jelenti, hogy oldalakat nevezünk el zárójelben {{ }}, hogy azok tartalma egy másik dokumentumon belül bizonyos pontokon beilleszthető legyen.
K: Lehetséges-e kizárni egy transzklúziós oldal egyes részeit?
V: Igen, lehetséges a transzklúziós oldal egyes részeinek kizárása, valamint az is, hogy csak egy részét, például csak egy szakaszt vegyünk fel.
K: Lehet-e egy áthúzott oldalba más áthúzásokat is bevonni? V: Igen, ezt nevezik egymásba ágyazásnak, és a beállított határérték eléréséig lehet megtenni, megakadályozva a véletlen vagy szándékos végtelen ciklusokat, amelyek problémákat okozhatnak a fordítóprogramoknál.
Keres