Sidney Altman – Nobel-díjas molekuláris biológus, a ribozim felfedezője

Sidney Altman — Nobel-díjas molekuláris biológus, a ribozim felfedezője: RNS katalízis, RNáz P vizsgálatok, életút és tudományos hatás a modern biológiában.

Szerző: Leandro Alegsa

Sidney Altman (született 1939. május 7-én, Montreal) kanadai-amerikai molekuláris biológus, aki évtizedeken át a Yale Egyetem professzora volt a molekuláris, sejt- és fejlődésbiológia, valamint a kémia területén. Kutatásai révén vált ismertté az RNS katalitikus tulajdonságainak feltárásában, amiért 1989-ben megosztva megkapta a kémiai Nobel-díjat Thomas Cechkel. Altman zsidó családból származott. 2022. június 5-én hunyt el.

Korai évek és tudományos pálya

Altman Kanadában született, majd később az Egyesült Államokban építette tudományos pályáját. Oktatói és kutatói munkáját elsősorban a nukleinsavak és a ribonukleoproteinek struktúrája, valamint működése köré építette. Hosszú időn át a Yale Egyetemen oktatott és vezetett kutatócsoportot, ahol számos fiatal kutatót mentorált.

A Nobel-díjas felfedezés: a ribozim és az RNáz P

Altman Nobel-díjas munkája az úgynevezett ribozim, különösen az RNáz P katalitikus tulajdonságainak feltárásához kapcsolódik. Az RNáz P egy ribonukleoprotein komplex: részben RNS-ből, részben fehérjéből áll, és szerepe a pre-tRNS-ek 5' végének feldolgozása, azaz a működő tRNS-ek kifejlődéséhez szükséges hasítás végrehajtása.

Korábban általánosan azt feltételezték, hogy a sejtekben a kémiai reakciók katalíziséért kizárólag fehérjék (enzimek) felelősek. Altman és munkatársai in vitro, kémcsőben végzett kísérleteik során azonban kimutatták, hogy az RNáz P RNS-összetevője izoláltan is képes a megfigyelt hasító (katalitikus) aktivitásra. Ez azt jelentette, hogy az RNS nem csupán információt hordozó molekula lehet, hanem önmagában is képes kémiai reakciók katalizálására — ezen szerep miatt nevezik ezeket a funkcionális RNS-molekulákat ribozimoknak.

A felfedezésnek nagy elméleti és gyakorlati következményei voltak: egyrészt alátámasztotta az „RNS-világ” hipotézist, amely szerint az élet korai szakaszában az RNS egyszerre szolgált genetikai információ hordozójaként és katalitikus molekulaként; másrészt új megvilágításba helyezte a sejten belüli molekuláris gépezetek evolúcióját és működését.

Későbbi munkák és tudományos jelentőség

Bár az RNáz P minden élő szervezetben megtalálható, Altman későbbi vizsgálatai kimutatták, hogy az eukariótákban a komplex több és fontosabb fehérjealegységet tartalmaz, és ezek a fehérjék az aktivitás szempontjából gyakran nélkülözhetetlenek. Az összehasonlító kutatások rávilágítottak arra, hogyan változhattak az RNS-alapú katalízisek és a fehérjealapú enzimek közötti viszonyok a fejlődés során.

Altman munkássága hozzájárult ahhoz, hogy a molekuláris biológia alapfogalmai bővüljenek: ma már természetesebb a kép, hogy a biokémiai katalízisekben nem csak fehérjék játszhatnak szerepet, és hogy az RNS szerkezete és aktivitása sokkal összetettebb lehet, mint korábban gondolták.

Díjak, tagságok és örökség

Az RNáz P és általában a ribozimok felfedezéséért járó Nobel-díjon túl Altmant számos tudományos elismeréssel tisztelték, és munkái ma is meghatározóak az RNS-biológia, a molekuláris evolúció és a bioinformatika területén. Kutatásai inspirálták azokat a további vizsgálatokat, amelyek az RNS szerepét vizsgálják a sejtekben, a SARS-CoV-2-hez és más kórokozókhoz kapcsolódó RNS-kutatásoktól kezdve az alapkutatási kérdésekig.

Személyes vonatkozások

Altman ismert volt mint elkötelezett oktató és mentor. Életműve a tudományos közösségben nagy hatással volt a következő generációk munkájára, és neve összefonódott azzal a gondolattal, hogy a biokémiai katalízis sokszínűsége messze túlmutat a fehérjeenzimeken.

Megjegyzés: A cikk célja Altman tudományos munkásságának és örökségének összefoglalása közérthető formában; a részletekért ajánlott a szakirodalom és az emlékcikkek tanulmányozása.

Kérdések és válaszok

K: Ki volt Sidney Altman?


V: Sidney Altman kanadai-amerikai molekuláris biológus, a Yale Egyetem molekuláris, sejt- és fejlődésbiológia és kémia professzora volt.

Q: Mikor született?


V: 1939. május 7-én született.

K: Mikor hunyt el?


V: 2022. április 5-én hunyt el.

K: Miért kapta Altman a Nobel-díjat?


V: A kémiai Nobel-díjat 1989-ben nyerte el az RNS katalitikus tulajdonságaival kapcsolatos, Thomas Cechkel közösen végzett munkájáért.

K: Milyen etnikai háttere van Altmannak?


V: Altman zsidó származású volt.

K: Hol tanított?


V: A Yale Egyetemen tanított.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3