Mike Nichols (született Mikhail Igor Peschkowsky; 1931. november 6. - 2014. november 19.) amerikai televíziós, színpadi és filmrendező, író, producer és komikus. Elaine Mayjel együtt a Nichols és May komikus duó egyik fele volt. 1968-ban elnyerte a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat A diplomaosztó című filmért. További filmjei közé tartozik a Ki fél Virginia Woolftól, a Catch-22, a Carnal Knowledge, a Silkwood, a Working Girl, a The Birdcage, a Closer, a Charlie Wilson háborúja (utolsó filmje) és az Angyalok Amerikában című televíziós minisorozat. Ő állította színpadra a Mezítláb a parkban, a Luv, a Páratlan pár és a Spamalot eredeti színházi előadásait is.

Korai pálya és improvizációs munka

Nichols a színpadi és filmes karrierét improvizációs komikusként kezdte; Elaine May-jel alkotott párosa az ötvenes–hatvanas években meghatározó szereplője volt az amerikai kabaré- és improvizációs hagyománynak. A Nichols és May duó rövid, csipkelődő jelenetei és lemezei nagy hatással voltak a kortárs komédiára, és a páros hangfelvételeiért Grammy-díjat is kapott. Nichols korai sikerei a humor világában nyitották meg az utat a színház és később a film irányába.

Színházi munkásság

Nichols a Broadwayn először rendezőként vált ismertté: több olyan darabot állított színpadra, amelyek később klasszikussá váltak, többek között a Mezítláb a parkban és a Páratlan pár. Színházi rendezéseiben a szöveg és a színészi játék finom ritmusára, valamint a karakterek belső dinamizmusára helyezte a hangsúlyt; munkája jelentősen hozzájárult a kortárs amerikai színjátszás fejlődéséhez. Emellett musicalek és pódiumdarabok produkcióiban is részt vett, például a Spamalot eredeti előadásainak rendezésében.

Filmrendezés és stílus

Nichols filmmel kapcsolatos munkássága rendkívül sokszínű: egyszerre rendezett drámákat és komédiákat, gyakran adaptálva színpadi műveket nagyvászonra. Legismertebb filmje, A diplomaosztó (The Graduate) a fiatalok és a társadalmi elvárások közti feszültséget tárta fel újszerű, ironikus hangon, és világsikert hozott számára. Más emlékezetes rendezései, mint a Ki fél Virginia Woolftól vagy a Silkwood, jól mutatják, hogy képes volt az intenzív emberi konfliktusok filmre vitelére, miközben éles látással komponálta meg a színészi alakításokat. Rendszeresen dolgozott neves színészekkel, és sok esetben hozzájárult ahhoz, hogy előadásaik emlékezetes alakításokká érjenek.

Díjak és elismerések

Nichols több rangos díjat is elnyert: Emmy-, Grammy-, Oscar- és Tony-díjat nyert, így az EGOT-elismertség birtokosa lett. Emellett további kitüntetései között szerepel az 1999-es Lincoln Center Gála Tribute, a 2001-es National Medal of Arts, a 2003-as Kennedy Center Honors és a 2010-es AFI Life Achievement Award, amelyek mind a pályafutása során elért kiemelkedő hozzájárulást ismerték el.

Személyes élet és halála

Nichols pályafutása során több médiumban és műfajban bizonyította kreativitását és alkalmazkodóképességét; munkája nagy hatással volt a modern színházra és filmművészetre. 2014. november 19-én hirtelen szívrohamban halt meg manhattani otthonában, halála nagy veszteségként érte a filmes és színházi közösséget világszerte.

Összegzés: Mike Nichols sokoldalú, díjakkal elismert alkotó volt, aki improvizációs komikusként kezdve a Broadwayn és Hollywoodon keresztül jelentős hatást gyakorolt az amerikai kultúrára. Rendezéseiben a színészi játék és a karakterek belső feszültségeinek pontos megmutatása állt a középpontban, és munkái ma is meghatározó referenciapontok a színház- és filmművészetben.