Marshall McLuhan

A Gutenberg-galaxis

McLuhan The Gutenberg Galaxy: The making of typographic man (1962) című műve a nyomtatás és annak a társadalomra gyakorolt hatásának története volt.

A könyvben McLuhan bemutatta, hogy az ábécéírás, a nyomdagép és a későbbi médiumok hogyan hatnak a gondolkodásra, ami viszont hatással van a társadalmi szerveződésre:

"Ha egy új technológia egy vagy több érzékszervünket kiterjeszti rajtunk kívülre a társadalmi világba, akkor az adott kultúrában új arányok alakulnak ki valamennyi érzékszervünk között. Ez ahhoz hasonlítható, ami akkor történik, amikor egy dallamhoz új hangot adnak hozzá. És amikor az érzékek arányai megváltoznak bármely kultúrában, akkor ami korábban világosnak tűnt, hirtelen átláthatatlanná válhat, és ami korábban homályos vagy átláthatatlan volt, az átlátszóvá válik".

Egy tipikus ötlet:

• Az új elektronikus kölcsönös függőség a világot egy globális falu képében teremti újjá. Ne feledjük, ez még azelőtt íródott, hogy bárkinek is fogalma lett volna a világhálóról.

Mondásai a mulatságosaktól kezdve a viccesekig terjednek:

• Senki sem követett el nyelvtani hibát egy nem írástudó társadalomban.

a titokzatosra:

• A tipográfia feltörte a csend hangjait.

A média megértése

A Média megértése: az ember kiterjesztései a média hatásainak úttörő tanulmánya volt. A könyv azt sugallja, hogy a média fontos módon befolyásolja a tartalmát. Megkísérli megérteni, hogy a különböző médiumok hogyan hatottak a társadalomra. McLuhan azt sugallja, hogy a média nem a közvetített tartalom, hanem magának a médiumnak a jellemzői révén játszik szerepet.

McLuhan a villanykörtét hozta fel példaként. A villanykörte nem rendelkezik olyan tartalommal, mint egy újság cikkekkel vagy egy televízió műsorokkal, de olyan médium, amely társadalmi hatást fejt ki. A villanykörte lehetővé teszi az emberek számára, hogy éjszaka olyan dolgokat tegyenek, amelyek sötétben lehetetlenek lennének. A villanykörtét tartalom nélküli médiumként írja le. McLuhan azt állítja, hogy "a villanykörte puszta jelenlétével környezetet teremt". Ezután összehasonlítja a rádió, a televízió és a film (movis) hatásait.

A könyv a forrása a jól ismert mondásnak: "A médium maga az üzenet". Ez az a gondolat, hogy egy olyan médium, mint a televízió, ténylegesen befolyásolja azt, ahogyan az információt látjuk és megértjük.

A médium az üzenet

A The Medium is the Message: an inventory of effects (1967) az előző könyvének folytatása volt. Quentin Fiore állította össze McLuhan írásaiból, sok, a szerző által kiválasztott fotóval és grafikával. A szöveg McLuhan publikált művein alapul, de a forrásokat nem tünteti fel. Hatalmas bestseller volt. "végül közel egymillió példányban kelt el világszerte".

Kapcsolódó oldalak

• Eric McLuhan (Fiú)