Afroamerikai nyelvjárási angol (AAVE, Ebonics): definíció és jellemzők
Fedezd fel az AAVE/Ebonics definícióját, történetét és jellemzőit: nyelvtan, kiejtés, szókincs és a hip-hop társadalmi hatása érthetően.
Afroamerikai nyelvjárási angol (African American Vernacular English, AAVE) az afroamerikai emberek egy részének beszédmódja. A nyelvészek adták az AAVE nevet. Nem minden afroamerikai beszél így, és dialektust nem csak fekete emberek használhatnak. Egyes jellemzői a nyugat-afrikai nyelvek és az angol keveredésére is emlékeztetnek, ami a történelmi háttérből adódik.
Történeti rövid áttekintés
Az AAVE kialakulása visszavezethető a 16–17. századi rabszolga-kereskedelem korára, amikor különböző afrikai nyelvek és az angol találkozott az Egyesült Államok déli részén. Kezdetben keveredett formák (alianszerű kreolok és regionális angol változatok) jöttek létre, amelyek generációról generációra alakultak tovább. Az AAVE a 20. század folyamán vált önállóbbá mint beszédforma, és a 20–21. századi társadalmi, kulturális változások hatására ismertsége nőtt.
1996-ban a kaliforniai Oaklandben kitört oktatáspolitikai vita miatt vált szélesebb körben ismertté az AAVE, amikor egyes pedagógusok azt javasolták, hogy az Ebonicsot használják a fekete gyerekek tanítási módszereiben. Az ilyen javaslatok és a Ebonics elnevezés gyakran vitákat és félreértéseket váltottak ki, mert sokan pejoratív felhanggal kezelik a kifejezést.
Nyelvi jellemzők
Az AAVE számos olyan szabályt és mintát tartalmaz, amelyek eltérnek a standard angoltól. Ezek közül egyesek a kiejtéshez és a szókincshez (vagy lexikonhoz) kapcsolódnak, de a legtöbb jellegzetesség a nyelvtanhoz tartozik. Néhány fontosabb csoport:
- Fonetika és kiejtés: gyakori példák a mássalhangzó-csoportok redukciója (pl. "cold" → "col'"), valamint a /θ/ és /ð/ hangok átalakulása ("think" → "tink" vagy "ask" → "aks" bizonyos környezetekben). Hangkiesés és hangsúlyeltolódások is előfordulhatnak.
- Invariáns "be": az AAVE-ben az állandó (habitual) cselekvést kifejező "be" használata megkülönböztetést hoz létre: pl. "She be working" = általában dolgozik / rendszeresen dolgozik, szemben a "She is working" = éppen most dolgozik.
- Preszentez és igeidők: a múlt idő és aspektus kifejezésére speciális formák használatosak, pl. a "been" fokozott jelentése: "He been sick" gyakran azt jelenti, hogy régóta beteg, nem csupán egyszerű múlt.
- Tagadás és többes tagadás: a kettős vagy többszörös tagadás (double negatives) a jelentés megerősítésére szolgál: "I don't know nothing" = „Semmit sem tudok” (és nem csak hibás szerkezetként értelmezendő, hanem rendszeres grammatikai eszközként).
- Szókincs és idiomatikus kifejezések: az AAVE saját szavakat, kifejezéseket és átvett formákat használ, amelyek a mindennapi beszédben és a kulturális kontextusban külön jelentéssel bírnak.
Társadalmi megítélés és oktatás
Az AAVE-vel beszélőket gyakran érinti előítélet, diszkrimináció az iskolában és a munkaerőpiacon. Ugyanakkor a nyelvészeti közösség és sok kommunikációs szakember hangsúlyozza, hogy az AAVE helyes, belső szabályokkal rendelkező nyelvváltozat, nem „hibás” angol. Az oktatásban a vita középpontjában az állt, hogy hogyan lehet az AAVE-t figyelembe venni a standard angol tanításakor: egyes szakértők a kontrasztív módszert javasolják (AAVE és standard angol szabályainak összevetése), hogy a tanulók könnyebben elsajátítsák mindkét beszédmódot.
A kultúra és a média hatása
A hip-hop zene az 1980-as évektől kezdve jelentősen hozzájárult az AAVE szélesebb körű ismertségéhez és terjedéséhez. A zene, a filmek, a televízió és az internet révén számos kifejezés és beszédminta bekerült a nemzetközi popkultúrába. Ennek következtében egyes kifejezéseket divatból vagy identitás kifejezésére használnak olyan beszélők is, akik nem nőttek fel AAVE-t használó közösségben.
Fontos megjegyzések
- Az AAVE vizsgálata fontos része a társadalmi nyelvészetnek: segít megérteni, hogyan működnek a nyelvi változatok, a hatalom, az identitás és a társadalmi mobilitás közötti kapcsolatok.
- Az AAVE-t használók többsége képes kódváltásra (code-switching): a társadalmi helyzettől függően váltanak az AAVE és a standard angol között.
- Ha valaki szeretne többet megtudni vagy megérteni az AAVE-t, fontos a tiszteletteljes és kontextusérzékeny megközelítés: ez a nyelvváltozat kulturális gyökerekkel és értelmes belső szabályrendszerrel rendelkezik.
Összefoglalva: az afroamerikai nyelvjárási angol gazdag, szabályos és kulturálisan meghatározott beszédforma. Nyelvészek szerint ahelyett, hogy „hibaként” kezeljük, érdemes megérteni belső szerkezetét és társadalmi szerepét, valamint támogatni a beszélőket abban, hogy szükség szerint válthassanak a kommunikációs céljaiknak megfelelő nyelvváltozatok között.
Kérdések és válaszok
K: Mi az afroamerikai köznyelvi angol (AAVE)?
V: Az African American Vernacular English (AAVE) az afroamerikai nyelvjárási angol (African American Vernacular English) elnevezése annak a módnak, ahogyan egyes afroamerikai emberek angolul beszélnek. A kiejtés és a nyelvtan hasonló ahhoz, ahogyan Nyugat-Afrikában beszélnek az emberek.
K: Mikor jelent meg az AAVE?
V: Az AAVE a 16. és 17. században jelent meg először.
K: Hogyan lett híres az AAVE?
V: 1996-ban a kaliforniai Oaklandben pedagógusok azt mondták, hogy az AAVE-t szeretnék használni a fekete gyerekek tanításához, ami még híresebbé tette. A hip-hop zene is hozzájárult ahhoz, hogy az 1980-as évektől kezdve népszerűbbé váljon.
K: Milyen szabályok szabályozzák, hogy az AAVE hangjai miben különböznek a standard angoltól?
V: A szabályok a kiejtéshez és a szókincshez, valamint a nyelvtanhoz, többek között az igeidőkhöz és a mondatszerkezethez kapcsolódnak.
K: Van az AAVE-hez kapcsolódó negatív felhang?
V: Igen, amikor az oaklandi pedagógusok azt javasolták, hogy a fekete gyerekek tanítására használják, Ebonicsnak nevezték el, ami negatív felhanggal bírhat.
K: A nem feketék is megtanulhatják vagy beszélhetik jól az AAVE-t?
V: Igen, néhány nem fekete ember jól beszéli, vagy megpróbálja megtanulni, még akkor is, ha nem igazán ismeri.
Keres