Vakfolt (látás)
A vakfolt a látómező egy olyan része, ahonnan az agyunk nem kap információt. Ez a látómezőnek az a helye, amely a fényérzékelő fotoreceptorsejtek hiányának felel meg, ahol a látóideg áthalad a retina látókorongján. Mivel a látókorongon nincsenek fényérzékelő sejtek, a látómező egy része nem érzékelhető. Az agy a környező részleteket a másik szem információival tölti ki, így a vakfoltot normális esetben nem érzékeljük.
Bár minden gerincesnek van ilyen vakfoltja, a fejlábúak szemének, amelyek felületesen hasonlóak, nincs. Náluk a látóideg hátulról közelíti meg a receptorokat, így nem képez törést a retinán.
A jelenség első dokumentált megfigyelése az 1660-as években Edme Mariotte-tól származik Franciaországból. Abban az időben általánosan úgy gondolták, hogy a látóidegnek a szembe való belépési pontja a retina legérzékenyebb része; Mariotte felfedezése azonban megcáfolta ezt az elméletet.
A gerinces példában a vakfoltot jelképezi4, amely a polip szeméből hiányzik. A gerinceseknél (balra) 1a retina és az2 idegrostok, beleértve a látóideget (3), míg a polip szemében (jobbra) és1 az idegrostokat, illetve a retinát jelöli.2
Holttérvizsgálat
| A holtpont bemutatása | ||||
| O | X | |||
| Utasítások: Az arcodnak néhány ujjnyira kell lennie a képernyőtől. Csukja be a jobb szemét, és a bal szemével fókuszáljon az X-re. Most lassan távolodjon el a képernyőtől, és egy ponton az O el fog tűnni. Ez kb. akkor fog megtörténni, amikor a képernyőtől kb. 25 cm-re lesz (3x akkora szélességű, mint ez az ábra). Ahogy távolodik, az O újra megjelenik. Ha becsukja a bal szemét, és az O-ra néz, az X hasonló távolságban fog eltűnni. | ||||
Nem látja a vakfoltot
Arra vonatkozóan, hogy a holtteret általában miért nem látjuk, két elmélet létezik. Az egyik, kevésbé kedvelt, hogy az agy egyszerűen figyelmen kívül hagyja. A másik szerint az agy a környező területekről származó információkkal "tölti ki". Az észleléselméleti szakemberek általában ezt a második hipotézist részesítik előnyben. A kitöltés meglehetősen összetett és szokatlan vizuális minták esetén működik, ami arra utal, hogy egy aktív agyi folyamat dolgozik a vakfoltot körülvevő minták utánzásán.
Gerincesek szeme és fejlábúak szeme
Ezek a természetes vakfoltok csak a gerincesek szemében vannak jelen. A fejlábúaknál a látóidegek a retina hátuljához kapcsolódnak, így nem jelentenek problémát. A gerincesek szemében azért nem logikus, mert a fénynek át kell haladnia az idegrostokon, és el kell haladnia mellettük, mielőtt a retinára jutna.Ez azért van így, mert a gerincesek szeme az agy kinövése; az agyat alkotó embrionális szövetből nő ki.
Kérdések és válaszok
Q: Mi az a vakfolt?
V: A vakfolt a látómező azon része, ahol a látóideg áthalad a retina látóideglemezén, ami a fényérzékelő fotoreceptorsejtek hiányát okozza, ami azt eredményezi, hogy az agy nem kap információt erről a területről.
K: Miért nem érzékelhető a látómező egy része a vakfolt?
V: A látókorongon nincsenek fényérzékelő sejtek, ami azt eredményezi, hogy a látómező egy része nem érzékelhető.
K: Hogyan győzi le az agy a vakfoltot?
V: Az agy a vakfoltot a környező részletekkel a másik szem információival tölti ki, így az normális esetben nem érzékelhető.
K: Mely állatoknál nincs vakfolt?
V: A fejlábúak szemében nincs vakfolt, mert a látóideg hátulról közelíti meg a receptorokat, így nem keletkezik törés a retinán.
K: Mikor történt a vakfolt első dokumentált megfigyelése?
V: A vakfolt első dokumentált megfigyelését az 1660-as években Edme Mariotte végezte Franciaországban.
K: Mi volt az uralkodó elmélet Mariotte felfedezése előtt a látóideg szembe jutásáról?
V: Mariotte felfedezése előtt általánosan úgy gondolták, hogy a látóidegnek a szembe való belépési pontja a retina legérzékenyebb része.
K: Mit cáfolt meg Mariotte felfedezése?
V: Mariotte felfedezése megcáfolta azt az elméletet, miszerint a látóideg szembeérkezési pontja valójában a retina legérzékenyebb része.
