Ingmar Bergman

Ernst Ingmar Bergman (IPA: ['ɪŋmar 'bærjman] svédül, de általában IPA: [ˈbɝgmən] angolul) (1918. július 14. - 2007. július 30.) svéd színpadi és filmrendező. Ingmar Bergman az emberi állapot kitörölhetetlen feltárásában megtalálta a sivárságot és a kétségbeesést, valamint a komédiát és a reményt. A modern filmművészet egyik nagy mestereként tartják számon.

Világszerte számos filmrendező, köztük az amerikai Woody Allen és Robert Altman, Andrej Tarkovszkij orosz rendező és Ang Lee tajvani rendező is Bergman munkásságát említette, mint a munkájára gyakorolt nagy hatást.

Életrajz

Ernst Ingmar Bergman a svédországi Uppsalában született egy dán származású lutheránus lelkész, Erik Bergman (később a svéd király lelkésze) és felesége, Karin (született Åkerblom) gyermekeként. Vallásos képekkel és vitákkal körülvéve nőtt fel. Apja meglehetősen konzervatív egyházközségi lelkész és szigorú családapa volt: Ingmart sötét szekrényekbe zárták olyan kihágásokért, mint például az ágybavizelés. "Míg apa a szószékről prédikált, a gyülekezet imádkozott, énekelt vagy hallgatta" - írja Ingmar a Laterna Magica című életrajzában,

"Érdeklődésemet a templom titokzatos világának szenteltem, az alacsony boltíveknek, a vastag falaknak, az örökkévalóság szagának, a színes napfénynek, amely a középkori festmények és faragott alakok mennyezeteken és falakon lévő furcsa növényzete felett remegett. Volt itt minden, amire az ember képzelete vágyott - angyalok, szentek, sárkányok, próféták, ördögök, emberek."

Két öt hónapos kötelező katonai szolgálatot teljesített, majd a Stockholmi Egyetemi Főiskolán (a későbbi Stockholmi Egyetemen) művészetet és irodalmat tanult, de nem szerzett diplomát. Ehelyett a színház, majd később a mozi iránt érdeklődött (bár az 1930-as évek elejére "igazi filmfüggővé" vált).

Bár hívő lutheránus családban nőtt fel, Bergman azt állította, hogy nyolcéves korában elvesztette a hitét, de ezzel a ténnyel csak a Téli fény forgatásakor békélt meg.

A hatvanas évek elejétől Bergman élete nagy részét a svédországi Gotlandon, Fårö szigetén töltötte, ahol számos filmjét forgatta. Bergman egy időre Münchenbe költözött, miután a svéd kormánnyal állítólagos adócsalás miatt elhúzódó harcot folytatott, és csak 1982-ben tért vissza, hogy ismét filmet készítsen Svédországban, amikor is a Fanny és Alexander című filmet rendezte. Bergman azt mondta, hogy ez lesz az utolsó filmje, és hogy színházat fog rendezni. Azóta több filmet is készített a televízió számára, de később visszavonult Fåröre, és 2004-ben kijelentette, hogy soha többé nem hagyja el a szigetet.

Ingmar Bergman 2007. július 30-án kora reggel, 89 éves korában, Fårö-i otthonában halt meg, ugyanazon a napon, amikor egy másik nagy filmrendező, Michelangelo Antonioni is elhunyt.

Család:

Bergman ötször ment férjhez:

1943. március 25. - 1945, Else Fisher koreográfus és táncos (elvált). Gyermekei:

Lena Bergman, színésznő, 1943-ban született.

1945. július 22. - 1950, Ellen Lundström koreográfus és filmrendezővel (elvált). Gyermekei: Gyermekek: M:

Eva Bergman filmrendező, 1945-ben született,
Jan Bergman filmrendező (1946-2000), és
ikerpár, Mats és Anna Bergman, mindketten színészek és filmrendezők, akik 1948-ban születtek.

1951 - 1959, Gun Grut újságíróhoz (elvált). Gyermekei: Grut Grut, aki a családban született:

Ingmar Bergman Jr, légitársasági kapitány, 1951-ben született.

1959 - 1969, Käbi Laretei, koncertzongorista (elvált). Gyermekei: Letei Laretei, Letei Lajos, Letei Lajos, Letei Lajos, Letei Lajos:

Daniel Bergman filmrendező, 1962-ben született.

1971. november 11. - 1995. május 20., Ingrid von Rosen (leánykori nevén Karlebo) (özvegy). Gyermekei:

Maria von Rosen, író, 1959-ben született.

Az első négy házassága válással végződött. Az utolsó akkor ért véget, amikor felesége, Ingrid 1995-ben, 65 éves korában gyomorrákban meghalt. Házasságain kívül Bergmannak romantikus kapcsolatai voltak Harriet Andersson (1952-55), Bibi Andersson (1955-59) és Liv Ullmann (1965-70) színésznőkkel. Liv Ullmann írónővel Linn Ullmann apja volt. Bergmannak összesen kilenc gyermeke született, akik közül egy meghalt előtte.

Díjak

Oscar-díj

1971-ben Bergman kapta meg az Irving G. Thalberg-emlékdíjat az Oscar-díj-átadó ünnepségen. Három filmje nyerte el a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. Jelöléseinek és díjainak listája az alábbiakban olvasható:

Nyert: Legjobb külföldi film A szűz tavasz (Jungfrukällan) (1960)
Nyeremény: Legjobb külföldi film (1961)
Nyert: Legjobb külföldi film Fanny és Alexander (Fanny och Alexander) (1983)
Jelölt: Strawberry (Smultronstället) (1957)
Jelölt: A legjobb eredeti forgatókönyv: Through a Glass Darkly (1961)
Jelölt: (Viskningar och rop) (1974)
Jelölt: (Viskningar och rop) (1974)
Jelölt: (Viskningar och rop) (1974)
Jelölt: (1977): Legjobb rendező, Face to Face (Ansikte mot ansikte) (1977)
Jelölt: Őszi szonáta (Höstsonaten) (1979)
Jelölt: Fanny és Alexander (Fanny och Alexander) (1983)
Jelölt: Fanny és Alexander (Fanny och Alexander) (1983)

BAFTA-díjak

Jelölt: A legjobb film bármilyen forrásból, A varázsló (Ansiktet) (1960)
Jelölt: Fanny és Alexander (Fanny och Alexander) (1984)

Berlini Filmfesztivál

Nyert: Arany Medve a legjobb filmnek, Vad eper (Smultronstället) (1957)
Jelölt: Såsom i en spegel (1961): Arany Medve a legjobb filmnek (1961)
Nyert: OCIC-díj, Through a Glass Darkly (1961)

Cesar-díjak

Jelölt: A varázsfuvola (Trollflöjten) (1976)
Jelölt: (1979): Legjobb külföldi film, Őszi szonáta (Höstsonaten) (1979)
Nyert: Legjobb külföldi film, Fanny és Alexander (Fanny och Alexander) (1984)
Jelölt: Legjobb európai film, Saraband (2005)

Cannes-i Filmfesztivál

Nyert: Legjobb költői humor Egy nyári éjszaka mosolya (Sommarnattens leende) (1955)
Jelölt: (1955)
Nyert: A zsűri különdíja A hetedik pecsét (Det Sjunde inseglet) (1957)
Jelölt: pecsét (Det Sjunde inseglet) (1957)
Nyert: Legjobb rendező Az élet határán (1958)
Jelölt: (1958)
Nyert: Különdíj A szűz tavasz (Jungfrukällan) (1960)
Jelölt: Szűz tavasz (Jungfrukällan) (1960)
Nyert: Technikai Nagydíj Sírások és suttogások (Viskningar och rop) (1972)
Nyert: Palm of Palms (1997)
Elnyerte: Az Ökumenikus Zsűri díja (1998) (Különdíj a teljes művéért.)

Golden Globe-díj

Nyeremény: Legjobb külföldi film Vad eper (1960)
Nyert: Legjobb külföldi film A szűz tavasz (1961)
Nyert: Legjobb külföldi film: Jelenetek egy házasságból (1975)
Nyert: Legjobb külföldi film: Face to Face (1976)
Nyert: Legjobb külföldi film Őszi szonáta (1978)
Nyert: Legjobb külföldi film Fanny és Alexander (1984)

Jelölt: Szégyen (1968)
Jelölt: Sírás és suttogás (1973)

Egyéb díjak és kitüntetések

Az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia külföldi tiszteletbeli tagja (1961)
Dorothy és Lillian Gish-díj (1995)
BAFTA Academy Fellowship Award (1988)

Kérdések és válaszok

K: Ki volt Ernst Ingmar Bergman?

V: Ernst Ingmar Bergman svéd színpadi és filmrendező volt.

K: Milyen témákat dolgozott fel műveiben?

V: Az emberi állapotot vizsgálta a sivárság, a kétségbeesés, a komikum és a remény témakörében.

K: Hogyan tekint rá sok filmes?

V: Világszerte sok filmkészítő a modern filmművészet egyik nagy mesterének tartja.

K: Kik azok a filmkészítők, akik Bergman munkásságát a saját munkájukra gyakorolt hatásként említették?

V: Woody Allen és Robert Altman amerikai filmrendezők, Andrej Tarkovszkij orosz rendező és Ang Lee tajvani rendező mindannyian Bergman munkásságát idézték saját munkájukra gyakorolt hatásként.

K: Mikor született Ernst Ingmar Bergman?

V: Ernst Ingmar Bergman 1918. július 14-én született.

K: Mikor hunyt el?

V: 2007. július 30-án hunyt el.

K: Hogyan kell Ernst Ingmar Bergmant angolul kiejteni?

V: Angolul általában [ˈbɝgmən]-nek ejtik.