Giulio Caccini
Giulio Caccini (született Róma, 1551. október 8. - meghalt Firenze, 1618. december 10.), más néven Giulio Romano, olasz zeneszerző és énekes. A reneszánsz korszak legvégén és a barokk korszak elején élt. Ekkoriban kezdődött az opera, és ő volt az egyik első zeneszerző, aki operát írt. Lánya, Francesca Caccini szintén zeneszerző lett.
Az első (1602-es) Le Nuove musiche címlapja.
Life
Életéről nem sokat tudunk. Rómában született. Apja ács volt. Megtanult lanton, brácsán és hárfán játszani, és hamarosan énekesként vált ismertté. Az 1560-as években Francesco de' Medicit, Firenze nagyhercegét lenyűgözte tehetsége, ezért Firenzébe vitte tanulni.
1579-ben Caccini már a Medici-udvarban énekelt. Tenor volt, és képes volt hegedűn vagy archlután kísérni magát; esküvőkön és más fontos alkalmakkor énekelt. Szorosan együttműködött a firenzei Cameratával, egy híres csoporttal, amely Giovanni de' Bardi gróf otthonában találkozott, és megpróbálta feleleveníteni a görög drámai zene hagyományát. Szerették a monódiát, ami egyszerű kísérettel előadott dallamot jelent. Ez különbözött a polifóniától, amelyben egyszerre több dolgot énekelnek. A monódia megkönnyítette egy történet elmesélését, mert a szavakat tisztán lehetett hallani. Erre volt szükség az operában, ahol a recitativónak nevezett egyszerű formában vált hallhatóvá.
Caccini Rómába ment, de Rómában a zenészeket nem érdekelte annyira a változás.
Caccini gyakran keveredett vitákba, mert irigy és féltékeny volt. Gyakran keverte bajba az embereket, és saját Euridice című operáját sietve nyomtatásba adta, mielőtt Peri ugyanerről szóló operája megjelenhetett volna, miközben saját énekeseit arra utasította, hogy semmi közük ne legyen Peri operájához.
Firenzében halt meg, és a Szent Annunziata-templomban van eltemetve.
- Ave Maria a Coro Universitario Complutense Madridtól
