Bjelovár–Bilogora megye (Horvátország) – földrajz, városok, történelem

Bjelovár–Bilogora megye Horvátországban: földrajz, történelmi háttér és városok (Bjelovár, Daruvar, Garešnica, Čazma, Grubišno Polje) részletes, kézzelfogható ismertetése.

Bjelovár-Bilogora megye (ejtsd: [bjêloʋaːr-bîloɡora]; horvátul: Bjelovarsko-bilogorska županija [bjêloʋaːrsko-bîloɡorskaː ʒupǎnija]) megye Horvátország középső részén, a síkságok és alacsony dombvidékek határán fekszik. Közigazgatási központja Bjelovar, a megye legnagyobb városa; a megye területe tipikusan mezőgazdasági jellegű, de találhatók itt ipari központok, fürdők és turisztikai célpontok is. Területe körülbelül 2–2,7 ezer km², lakossága pedig nagyjából 100 ezer fő körül mozog (népesség és terület: változó értékek, népszámlálási adatoktól függően).

Földrajz és természet

A megye északi részén húzódó Bilogora alacsony dombsor a térség legjellemzőbb tájegysége: bokros-tölgyes erdői, legelői és mezőgazdasági területei változatos tájat adnak. A vidék vízrendszerét kisebb folyók és patakok (helyi vízfolyások, belvízlefolyások) alkotják, amelyek a mezőgazdaság és a helyi ökoszisztémák számára fontosak. A dombvidék és a síkság találkozásánál változatos élőhelyek – erdők, ligetek, mezők és vizes élőhelyek – találhatók, amelyeknek jelentős a helyi biodiverzitása.

Városok és települések

A megye központja Bjelovar, amelyet először 1413-ban említenek írásos források. Városi szerepe erősödött a 18. század közepén, amikor 1756-ban erődöt építettek a Oszmán Birodalom betörései elleni védelemül. A megye további fontos városai: Daruvar, Garešnica, Čazma és Grubišno Polje. Daruvar híres fürdőjéről és gyógyforrásairól, valamint a helyi cseh kisebbség kulturális életéről; Čazma és Grubišno Polje tradicionálisan mezőgazdasági központok, míg Garešnica kisebb ipari és szolgáltatási központként működik.

Történelem

A régió története hosszú: középkori települések, a Habsburg Birodalom határvédelmi rendszere (a Vojna Krajina / Katonai határőrvidék részei), valamint az oszmán-török terjeszkedés elleni harcok mind alakították a tájat és a településszerkezetet. A 18. századi erődítések és katonai létesítmények markánsan meghatározták Bjelovar szerepét. A modern korban a megye ipari és mezőgazdasági fejlesztései, a demográfiai változások és a nemzetiségi közösségek (például csehek és szerbek) jelenléte formálta a helyi közösségeket és kultúrát.

Gazdaság

A megye gazdasága elsősorban a mezőgazdaságra épül: gabonafélék, zöldség- és gyümölcstermesztés, állattenyésztés és helyi élelmiszer-feldolgozás a meghatározó tevékenységek. Emellett jelentős a fa- és feldolgozóipar, kisebb gépipari beruházások és helyi szolgáltatások. Daruvar és környéke fürdő- és gyógyturizmusból is él, ami kiegészíti a mezőgazdasági bevételeket.

Közlekedés és infrastruktúra

A megye központjai jól kapcsolódnak Horvátország más régióihoz: főbb utak kötik össze Bjelovart Zágrábbal és más megyeszékhelyekkel, és van vasúti összeköttetés is a nagyobb városok irányába. A helyi közúthálózat biztosítja a kisebb települések kiszolgálását; a közlekedés fejlesztése fontos a gazdasági növekedés és a turizmus szempontjából.

Kultúra, turizmus és látnivalók

A megye kulturális élete gazdag helyi hagyományokban: népzene, táncok, kézművesség és népi ünnepek jellemzik a falvakat és városokat. Bjelovar városában múzeumok, történelmi épületek és a 18. századi erőd maradványai vonzzák a látogatókat. Daruvar fürdői és gyógyhelyei, Bilogora dombjai túrázási és kerékpározási lehetőségeket kínálnak, a környék borai és gasztronómiája pedig kiegészíti a helyi turisztikai kínálatot.

Természetvédelem és szabadidő

A Bilogora-vidék erdői és mezői fontos élőhelyek, egyes területek védettek vagy helyi természetvédelmi intézkedések alatt állnak. Túrázás, kerékpározás, horgászat és madármegfigyelés népszerű szabadidős tevékenységek. A megye tájai nyugalmat és természetközeli élményeket kínálnak a városi látogatóknak.

Határok

Bjelovar-Bilogora megye északon Koprivnica-Križevci megyével, északkeleten Virovitica-Podravina megyével, délkeleten Požega-Szlavónia megyével, délnyugaton Sisak-Moslavina megyével, nyugaton pedig Zágráb megyével határos.

Összességében Bjelovár–Bilogora megye nyugodt, részben vidéki jellegű régió, amely ötvözi a történelmi emlékeket, a mezőgazdasági hagyományokat és a természetközeli turisztikai lehetőségeket. A helyi közösségek sokszínűsége és a mindennapi élet hagyományai érdekes élményt nyújtanak a látogatóknak és a kutatóknak egyaránt.

Demográfiai adatok

Bjelovar-Bilogora megye Népessége
Év	Népesség	±%
1857	84,893	-
1869	95,981	+13.1%
1880	101,420	+5.7%
1890	130,901	+29.1%
1900	150,825	+15.2%
1910	163,039	+8.1%
1921	162,453	-0.4%
1931	173,597	+6.9%
1948	166,485	-4.1%
1953	170,651	+2.5%
1961	167,599	-1.8%
1971	157,811	-5.8%
1981	149,551	-5.2%
1991	144,042	-3.7%
2001	133,084	-7.6%
2011	119,764	-10.0%
Forrás: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001, Horvát Statisztikai Hivatal, Zágráb, 2005.

A 2011-es népszámláláskor a megyében 119 764 ember élt. A népsűrűség 45 fő/km ².

A legtöbb ember horvát nemzetiségű. Ők teszik ki a lakosság 84,8%-át. A szerbek aránya 6,3%, a cseheké pedig 5,2%.

Bjelovár-Bilogora megye népességpiramisa a 2011-es népszámlálás szerint.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Bjelovar-Bilogora megye?

K: Mikor említik először Bjelovar városát a történelmi feljegyzések?

K: Miért vált Bjelovar fontossá?

K: Hol található Bilogora?

K: Hogyan kapta Bjelovar-Bilogora megye a nevét?

K: Milyen városok találhatók Bjelovar-Bilogora megyében?

K: Mely megyék határosak Bjelovar-Bilogora megyével?

Keresés betűvel