Belovár-Bilogora megye
Bjelovár-Bilogora megye (ejtsd: [bjêloʋaːr-bîloɡora]; horvátul: Bjelovarsko-bilogorska županija [bjêloʋaːrsko-bîloɡorskaː ʒupǎnija]) megye Horvátország középső részén.
Bjelovár városát 1413-ban említik először a történelmi feljegyzések. Jelentősége akkor vált fontossá, amikor 1756-ban erődöt építettek a Horvátországot gyakran megszálló Oszmán Birodalom elleni védelemre.
A megye északi szélén egy domb, Bilogora található. Így a megye két fontos jellegzetességéről, Bjelovárról és Bilogoráról kapta a nevét.
A megye további városai Daruvar, Garešnica, Čazma és Grubišno Polje.
Bjelovar-Bilogora megye északon Koprivnica-Križevci megyével, északkeleten Virovitica-Podravina megyével, délkeleten Požega-Szlavónia megyével, délnyugaton Sisak-Moslavina megyével, nyugaton pedig Zágráb megyével határos.
Adminisztratív részleg
Bjelovár-Bilogora megye 5 városra és 18 községre oszlik.
| Városok | |
| Város | Népesség |
| Bjelovar | 40,276 |
| Čazma | 8,077 |
| Daruvar | 11,633 |
| Garešnica | 10,472 |
| Grubišno Polje | 6,478 |
| Önkormányzatok | |
| Önkormányzat | Népesség |
| Berek | 1,443 |
| Dežanovac | 2,715 |
| Đulovac | 3,245 |
| Hercegovac | 2,383 |
| Ivanska | 2,911 |
| Kapela | 2,984 |
| Končanica | 2,360 |
| Nova Rača | 3,433 |
| Rovišće | 4,822 |
| Severin | 877 |
| Sirač | 2,218 |
| Šandrovac | 1,776 |
| Štefanje | 2,030 |
| Velika Pisanica | 1,781 |
| Velika Trnovitica | 1,370 |
| Veliki Grđevac | 2,849 |
| Veliko Trojstvo | 2,741 |
| Zrinski Topolovac | 890 |
Demográfiai adatok
| Bjelovar-Bilogora megye Népessége | ||
| Év | Népesség | ±% |
| 1857 | 84,893 | - |
| 1869 | 95,981 | +13.1% |
| 1880 | 101,420 | +5.7% |
| 1890 | 130,901 | +29.1% |
| 1900 | 150,825 | +15.2% |
| 1910 | 163,039 | +8.1% |
| 1921 | 162,453 | -0.4% |
| 1931 | 173,597 | +6.9% |
| 1948 | 166,485 | -4.1% |
| 1953 | 170,651 | +2.5% |
| 1961 | 167,599 | -1.8% |
| 1971 | 157,811 | -5.8% |
| 1981 | 149,551 | -5.2% |
| 1991 | 144,042 | -3.7% |
| 2001 | 133,084 | -7.6% |
| 2011 | 119,764 | -10.0% |
| Forrás: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001, Horvát Statisztikai Hivatal, Zágráb, 2005. | ||
A 2011-es népszámláláskor a megyében 119 764 ember élt. A népsűrűség 45 fő/km 2.
A legtöbb ember horvát nemzetiségű. Ők teszik ki a lakosság 84,8%-át. A szerbek aránya 6,3%, a cseheké pedig 5,2%.
Bjelovár-Bilogora megye népességpiramisa a 2011-es népszámlálás szerint.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Bjelovar-Bilogora megye?
V: Bjelovar-Bilogora megye Horvátország középső részén található.
K: Mikor említik először Bjelovar városát a történelmi feljegyzések?
V: Bjelovar városát 1413-ban említik először a történelmi feljegyzések.
K: Miért vált Bjelovar fontossá?
V: Bjelovar akkor vált fontossá, amikor 1756-ban erődöt építettek a Horvátországot gyakran megszálló Oszmán Birodalom elleni védelemre.
K: Hol található Bilogora?
V: Bilogora a megye északi szélén található.
K: Hogyan kapta Bjelovar-Bilogora megye a nevét?
V: Bjelovar-Bilogora megye a nevét a megye két fontos jellegzetességéről, Bjelovarról és Bilogoráról kapta.
K: Milyen városok találhatók Bjelovar-Bilogora megyében?
V: Bjelovar-Bilogora megyében található néhány város: Daruvar, Garešnica, Čazma és Grubišno Polje.
K: Mely megyék határosak Bjelovar-Bilogora megyével?
V: Bjelovar-Bilogora megye északon Koprivnica-Križevci megyével, északkeleten Virovitica-Podravina megyével, délkeleten Požega-Szlavónia megyével, délnyugaton Sisak-Moslavina megyével, nyugaton pedig Zágráb megyével határos.
