Szuiko (554–628): Japán 33. császárnő, az első női uralkodó
Szuiko császárnő (推古天皇, Suiko-tennō) (554–628) a hagyományos öröklési sorrend szerint Japán 33. császára volt. Uralkodása 593-ban kezdődött és 628-ban ért véget. A történészek Szuiko életére vonatkozó forrásokat részben legendásnak tekintik, ugyanakkor a korszak fontos eseményeit és irányváltásait általában valószínűnek tartják; ezekre utal a forrásokból kibontakozó történet. A Suiko-tennō nevet posztumusz adták neki a későbbi generációk.
Élete és családi háttér
Szuiko a Yamato-udvar tagja volt, a korabeli császári család egyik női ágából származott. Házasságban állt korábbi uralkodókkal, és az udvari viszonyok, valamint a befolyásos klánok – különösen a Soga-klán – politikai támogatása tette lehetővé, hogy 593-ban uralkodóvá váljon. A korabeli források gyakran keverik a történeti tényeket és az udvari hagyományokat, ezért részletekben előfordulhatnak eltérések.
Uralkodása és legfontosabb intézkedések
Szuiko uralkodása alatt Japánban jelentős átalakulások indultak el a politika, a vallás és a külkapcsolatok terén. Az ő idejében emelkedett központi szerepbe az érdemeken és hivatalokon alapuló kormányzásra törekvés, részben Kínából átvett minták hatására.
Az egyik legfontosabb személy a császárnő mellett Prince Shōtoku (Shōtoku Taishi) volt, aki de facto kormányzati vezetőként és regensként tevékenykedett. Az ő nevéhez kötik a a tizenhét cikkelyes alkotmány (604) megfogalmazását, amely erkölcsi és adminisztratív normákat ajánlott az uralkodás és a hivatalnoki magatartás számára. Ezen túlmenően Szuiko és udvara támogatta a buddhizmus terjedését, amely az államvallás és a kulturális kapcsolatok egyik fontos pillérévé vált a következő évszázadokban.
Külkapcsolati téren Szuiko uralkodása alatt fontos küldöttségek indultak Kína felé. 607-ben híres követjáratot küldtek a Sui dinasztia udvarába, ami új diplomáciai kapcsolatfelvételt és kulturális cserét eredményezett. Ez a kapcsolat hozzájárult a kínai államszervezet, a jogi és közigazgatási elvek, valamint az írás- és könyvkultúra nagyobb mértékű átvételéhez Japánban.
Kultúra, vallás és örökség
Szuiko uralma alatt a buddhizmus és a kínai kulturális minták integrálása felgyorsult: templomok épültek, szerzetesi közösségek szerveződtek, és a közigazgatás centralizálására irányuló lépések indultak meg. Bár a későbbi nagy állami reformok (például a Taika-reformok) még a jövő században következtek be, Szuiko időszaka előkészítette ezek feltételeit.
Japán történelmében Suiko volt az első a nyolc nő közül, aki császárnőként uralkodott. A hét másik a következő volt: (a) Kōgyoku/Saimei, (b) Jitō, (c) Gemmei, (d) Genshō, (e) Kōken/Shōtoku, (f) Meishō és (g) Go-Sakuramachi.
Források és a hagyományossá váló sorrend
A korai császárok neveinek és sorrendjének ma elfogadott listája csak később, Kammu császár uralkodása után vált általánosan „hagyományossá”; Kammu azzal a hagyománnyal azonosította magát, hogy a Yamato-dinasztia 50. uralkodója volt. Emiatt a korábbi időkről szóló adatok – köztük Szuiko uralkodásának részletei – a legendás és történeti rétegek keverékét képviselik.
Szuiko császárnő halála 628-ban következett be; uralkodása azonban hosszú távon meghatározó volt Japán központosodása, vallási átalakulása és nemzetközi kapcsolatainak kialakulása szempontjából.
Hagyományos történelem
Suiko Kimmei császár harmadik lánya volt. Yōmei császár és Sushun császár féltestvére volt.
Suiko szintén Bidatsu császár felesége volt.
Suiko életének eseményei
Amikor Suiko császárné lett, véget vetett a trónért folytatott hatalmi harcnak, miután a császárok, akik a testvérei voltak, meghaltak.
- 593 : Sushun császár uralkodásának 2. évében meghalt. A következő uralkodó a féltestvére volt, aki Szuiko császárné néven vált ismertté. Ezt az utódlást ünnepélyes keretek között erősítették meg.
Shōtoku herceg volt a legfontosabb ember Suko udvarában.
599-ben földrengés pusztított el épületeket Yamato tartományban, amely ma Nara prefektúra néven ismert.
E császárnő uralkodását a 600-ban a szui udvarral való kapcsolatfelvétel jellemezte.
A szexegenárius naptár (Jikkan Jūnishi) használatát Japánban Szuiko császárnőnek tulajdonítják 604-ben.
- 604: Szuiko uralkodásának 12. évében (a Szuiko-korszakban) Japán megszervezte legkorábbi császári naptárát.
Suiko 35 évig uralkodott. 628-ban mondott le.
Halála után
Suiko 628-ban halt meg. Ennek a császárnőnek a hivatalos nevét halála után (posztumusz neve) csak halála után szabályozták. Uralkodási neve azt jelenti, hogy "az ókorból származó értelem".
Szuiko sírjának tényleges helye ismert. A császárnőt hagyományosan egy oszakai sintó emlékhelyen (misasagi) tisztelik.
A Császári Háztartási Ügynökség ezt a helyet Suiko mauzóleumának jelöli ki. Hivatalos neve Shinaga no Yamada no misasagi.


Sintó szentély és mauzóleum Suiko császárnő tiszteletére.
Kapcsolódó oldalak
- Japán császára
- Japán császárainak listája
- Japán császári családfa
- Suiko tengerfenék
- Japán császárnők
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Japán 33. császára?
V: Szuiko császárné (推古天皇, Suiko-tennō) volt Japán 33. császára.
Kérdés: Mikor kezdődött és mikor ért véget az uralkodása?
V: Uralkodása 593-ban kezdődött és 628-ban ért véget.
K: Hány nő volt Japán császárnéja?
V: Nyolc nő volt Japán császárnéja, köztük Szuiko császárné.
K: Mi volt a másik hét női császárnő neve?
V: A másik hét női császárné a következő volt: Kōgyoku/Saimei, Jitō, Gemmei, Genshō, Kōken/Shōtoku, Meishō és Go-Sakuramachi.
K: Mikor erősítették meg, hogy a korai császárok konvencionálisan elfogadott neve és sorrendje hagyományos volt?
V: Csak Kammu császár uralkodásának idején erősítették meg, hogy "hagyományos", aki a Yamato-dinasztia 50. uralkodója volt.
K: Mi Suiko császárnő posztumusz neve?
V: A posztumusz neve Suiko-tennō, amelyet a későbbi generációk alkottak neki.