Szuiko (554–628): Japán 33. császárnő, az első női uralkodó

Szuiko császárnő (推古天皇, Suiko-tennō) (554–628) a hagyományos öröklési sorrend szerint Japán 33. császára volt. Uralkodása 593-ban kezdődött és 628-ban ért véget. A történészek Szuiko életére vonatkozó forrásokat részben legendásnak tekintik, ugyanakkor a korszak fontos eseményeit és irányváltásait általában valószínűnek tartják; ezekre utal a forrásokból kibontakozó történet. A Suiko-tennō nevet posztumusz adták neki a későbbi generációk.

Élete és családi háttér

Szuiko a Yamato-udvar tagja volt, a korabeli császári család egyik női ágából származott. Házasságban állt korábbi uralkodókkal, és az udvari viszonyok, valamint a befolyásos klánok – különösen a Soga-klán – politikai támogatása tette lehetővé, hogy 593-ban uralkodóvá váljon. A korabeli források gyakran keverik a történeti tényeket és az udvari hagyományokat, ezért részletekben előfordulhatnak eltérések.

Uralkodása és legfontosabb intézkedések

Szuiko uralkodása alatt Japánban jelentős átalakulások indultak el a politika, a vallás és a külkapcsolatok terén. Az ő idejében emelkedett központi szerepbe az érdemeken és hivatalokon alapuló kormányzásra törekvés, részben Kínából átvett minták hatására.

Az egyik legfontosabb személy a császárnő mellett Prince Shōtoku (Shōtoku Taishi) volt, aki de facto kormányzati vezetőként és regensként tevékenykedett. Az ő nevéhez kötik a a tizenhét cikkelyes alkotmány (604) megfogalmazását, amely erkölcsi és adminisztratív normákat ajánlott az uralkodás és a hivatalnoki magatartás számára. Ezen túlmenően Szuiko és udvara támogatta a buddhizmus terjedését, amely az államvallás és a kulturális kapcsolatok egyik fontos pillérévé vált a következő évszázadokban.

Külkapcsolati téren Szuiko uralkodása alatt fontos küldöttségek indultak Kína felé. 607-ben híres követjáratot küldtek a Sui dinasztia udvarába, ami új diplomáciai kapcsolatfelvételt és kulturális cserét eredményezett. Ez a kapcsolat hozzájárult a kínai államszervezet, a jogi és közigazgatási elvek, valamint az írás- és könyvkultúra nagyobb mértékű átvételéhez Japánban.

Kultúra, vallás és örökség

Szuiko uralma alatt a buddhizmus és a kínai kulturális minták integrálása felgyorsult: templomok épültek, szerzetesi közösségek szerveződtek, és a közigazgatás centralizálására irányuló lépések indultak meg. Bár a későbbi nagy állami reformok (például a Taika-reformok) még a jövő században következtek be, Szuiko időszaka előkészítette ezek feltételeit.

Japán történelmében Suiko volt az első a nyolc nő közül, aki császárnőként uralkodott. A hét másik a következő volt: (a) Kōgyoku/Saimei, (b) Jitō, (c) Gemmei, (d) Genshō, (e) Kōken/Shōtoku, (f) Meishō és (g) Go-Sakuramachi.

Források és a hagyományossá váló sorrend

A korai császárok neveinek és sorrendjének ma elfogadott listája csak később, Kammu császár uralkodása után vált általánosan „hagyományossá”; Kammu azzal a hagyománnyal azonosította magát, hogy a Yamato-dinasztia 50. uralkodója volt. Emiatt a korábbi időkről szóló adatok – köztük Szuiko uralkodásának részletei – a legendás és történeti rétegek keverékét képviselik.

Szuiko császárnő halála 628-ban következett be; uralkodása azonban hosszú távon meghatározó volt Japán központosodása, vallási átalakulása és nemzetközi kapcsolatainak kialakulása szempontjából.

Suiko életének eseményei

Amikor Suiko császárné lett, véget vetett a trónért folytatott hatalmi harcnak, miután a császárok, akik a testvérei voltak, meghaltak.

• 593 : Sushun császár uralkodásának 2. évében meghalt. A következő uralkodó a féltestvére volt, aki Szuiko császárné néven vált ismertté. Ezt az utódlást ünnepélyes keretek között erősítették meg.

Shōtoku herceg volt a legfontosabb ember Suko udvarában.

599-ben földrengés pusztított el épületeket Yamato tartományban, amely ma Nara prefektúra néven ismert.

E császárnő uralkodását a 600-ban a szui udvarral való kapcsolatfelvétel jellemezte.

A szexegenárius naptár (Jikkan Jūnishi) használatát Japánban Szuiko császárnőnek tulajdonítják 604-ben.

• 604: Szuiko uralkodásának 12. évében (a Szuiko-korszakban) Japán megszervezte legkorábbi császári naptárát.

Suiko 35 évig uralkodott. 628-ban mondott le.

Halála után

Suiko 628-ban halt meg. Ennek a császárnőnek a hivatalos nevét halála után (posztumusz neve) csak halála után szabályozták. Uralkodási neve azt jelenti, hogy "az ókorból származó értelem".

Szuiko sírjának tényleges helye ismert. A császárnőt hagyományosan egy oszakai sintó emlékhelyen (misasagi) tisztelik.

A Császári Háztartási Ügynökség ezt a helyet Suiko mauzóleumának jelöli ki. Hivatalos neve Shinaga no Yamada no misasagi.

Sintó szentély és mauzóleum Suiko császárnő tiszteletére.

Kérdések és válaszok

K: Ki volt Japán 33. császára?

Kérdés: Mikor kezdődött és mikor ért véget az uralkodása?

K: Hány nő volt Japán császárnéja?

K: Mi volt a másik hét női császárnő neve?

K: Mikor erősítették meg, hogy a korai császárok konvencionálisan elfogadott neve és sorrendje hagyományos volt?

K: Mi Suiko császárnő posztumusz neve?

Keresés betűvel