Jitō (持統天皇, 645–702) — Japán 41. császára, uralkodott 686–697
Jitō császárnő (645–702) — Japán 41. császára; uralkodása 686–697. Fedezze fel életét, uralkodói intézkedéseit és szerepét a japán női uralkodók történetében.
Jitō császárnő (持統天皇, Jitō-tennō, 645 – 702. december 22.) a hagyományos öröklési sorrend szerint Japán 41. császára volt. Születési neve valószínűleg Uno-no-Sarara (鸕野讚良, különféle átírásokkal), és a császári család egyik meghatározó alakjaként a VII. század végén kulcsszerepet játszott a korabeli államszervezésben.
Jitō uralkodása 686-ban kezdődött, amikor az előző uralkodó, Tenmu halála után trónra lépett, és hivatalosan 697-ben adta át a hatalmat. A történészek a Jitō császárnő életére és tetteire vonatkozó részleteket részben legendának tartják, ugyanakkor számos eseményt valószínűnek fogadnak el. A későbbi generációk a mai formájában adták neki a Jitō-tennō posztumusz nevet.
Háttér, család és a trónra lépés oka
Jitō a császári udvar fontos tagja volt: Tenmu császár feleségeként, illetve Tenji császár leányaként a hatalmi dinamikában kulcsszerepet töltött be. Egyik fia, Kusahabe herceg (Kusakabe-shinnō) azonban nem érte meg, hogy hosszú távon trónra lépjen; emiatt Jitō uralkodása részben azért vált szükségessé, hogy családja pozícióját és unokája, későbbi Monmu császár öröklési jogát biztosítsa. Miután 697-ben formálisan lemondott, visszavonulva mint nyugalmazott uralkodó (a későbbi kifejezéssel: daijō-tennō), továbbra is jelentős befolyással bírt, és haláláig politikai szerepet töltött be.
Uralkodása és közigazgatási intézkedések
Jitō uralkodása alatt folytatódtak az előző időszak reformjai, amelyek a központosított állam és a közigazgatási rendszer megerősítését célozták. A történeti források szerint az 680-as évek végén, az ő kormányzata idején készültek el azok az előmunkálatok, amelyek a későbbi ritsuryō (törvény–és közigazgatási) rendszer kiépüléséhez vezettek — ezek közé sorítják az úgynevezett Asuka–Kiyomihara jellegű jogi szabályozások előkészítését (kb. 689 körül). Ezek a lépések hozzájárultak az adózás, a földbirtok-szervezés és a hivatalnoki rend átstrukturálásához.
Kulturális és vallási szerep
Jitō támogatott bizonyos vallási és kulturális kezdeményezéseket: a korabeli uralkodókhoz hasonlóan ő is pártfogolta a buddhizmust, amely a központi hatalom legitimitását és a társadalmi rend megerősítését szolgálta. Uralkodása idején folytatódott a hivatalos krónikák és emlékiratok összegyűjtésének munkája; a későbbi Kojiki és Nihon Shoki források többet is megemlítenek róla, bár ezek a szövegek részben politikai céllal szerkesztettek.
Források és későbbi megítélés
A korai császárok neveinek és sorrendjének konvencionálisan elfogadott formája csak Kammu császár uralkodása után vált „hagyományossá”; Kammu a Yamato-dinasztia 50. uralkodója volt. Emiatt a Jitōra és kortársaira vonatkozó hagyományos adatok némelyike utólagos szerkesztés eredménye lehet, így a történészek óvatosan értelmezik a források részleteit.
Helye a női uralkodók sorában
Japán történelmében Jitō volt a harmadik a nyolc nő közül, aki császárné lett. A Jitōt megelőző két női uralkodó a) Suiko és b) Kōgyoku/Saimei volt. A Jitō utáni öt női uralkodó (c) Gemmei, (d) Genshō, (e) Kōken/Shōtoku, (f) Meishō és (g) Go-Sakuramachi volt. Jitō öröksége abban is mérhető, hogy modellként szolgált a későbbi női uralkodók számára, és uralkodása hozzájárult a császári intézmény stabilitásához a VII–VIII. század fordulóján.
Halála, sírhely és emlékezet
Jitō 702. december 22-én hunyt el. Hagyományszerűen a császári ház sírhelyei között tartják számon a helyet, ahol nyugszik; a sírhelyet és az emlékhelyet a hivatalos források és a Császári Ház Hivatala hagyományosan megjelöli. Posztumusz tisztelete és a róla szóló krónikák hosszú időn át alakították a róla kialakult képet, ezért a történészek munkája a legendás elemek és a dokumentálható tények szétválasztására irányul.
Összefoglalva, Jitō császárnő szerepe a korai japán állam építésében jelentős volt: uralkodása alatt folytatódott a központosítás, előkészültek a későbbi jog- és közigazgatási reformok, és befolyásával biztosította dinasztikus öröklést, amely a VIII. századi Japán politikai fejlődéséhez vezetett.
Hagyományos elbeszélés
Mielőtt uralkodó lett, a hercegnő személyneve (imina) Unonosarara vagy Unonosasara (鸕野讚良), vagy más néven Uno volt.
Uno hercegnő Tenji császár lánya volt, és Temmu császár felesége, aki Tenji testvére volt.
Jitō életének eseményei
Ebben az időszakban az udvar és a kormányzat központja a yamatói Fujiwara-palotában volt.
- 686 Shuchō 1 (朱鳥一年): Temmu császár uralkodásának 15. évében meghalt. Az örökösödést (szenzo) tulajdonképpen a felesége vette át. Uno hercegnő biztosítani akarta, hogy fia, Kusakabe herceg legyen a következő uralkodó.
- 690 Jitō 4 (持統四年): Kusabake herceg meghalt annak az időszaknak a 4. évében, amelyben Uno hercegnő uralkodóként működött.
- 691 Jitō 5 (持統五年): Uno hercegnő hivatalosan is uralkodóvá (sokui) vált; és Jitō császárné néven vált ismertté. Ezt szertartásokon erősítették meg.
- 691 Jitō 5 (持統五年): Jito unokája, akit Jitō utódjává neveztek ki, és aki Mommu császárként vált ismertté.
- 697 Jitō 11 (持統十一年): Jitō császárnő uralkodásának 11. évében lemondott. Visszavonulása után felvette a Daijō-tennō címet. Ezt követően a többi lemondott császár ugyanezen a címen vált ismertté.
- 702 (Taihō 2): Daijō-tennō Jitō meghalt.
Halála után
Jitō sírjának tényleges helye ismert. Ezt a császárnőt hagyományosan a Narában található sintó emlékhelyen (misasagi) tisztelik.
A Császári Háztartási Ügynökség ezt a helyet Jitō mauzóleumaként jelöli ki. Hivatalos neve Ochi-no-Okanoe no misasagi.

Jitō császárnő tiszteletére emelt sintó szentély és mauzóleum
Költészet
A Man'yōshū tartalmaz egy waka verset, amelyet állítólag Jitō komponált.
Temmu császár halála után
Ó, az őszi lombok
A Kamioka hegyről!
Jó Uram és Uralkodóm
Este megnézném
És kérdezze meg reggel.
Azon a dombon messziről
Bámulok, tűnődve
Ha ma látja,
Vagy holnap kérdezi meg.
Szomorúságot érzek este,
És szívszorító bánat reggelente...
A durva ruhám ujjait
Egy pillanatra sem szárazak.
Kapcsolódó oldalak
- Japán császára
- Japán császárainak listája
- Japán császári családfa
- Japán császárnők
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Jitō császárnő?
V: Jitō császárnő volt Japán 41. császára a hagyományos öröklési sorrend szerint.
K: Mikor uralkodott Jitō császárnő?
V: Jitō császárnő uralkodása 686-ban kezdődött és 697-ben ért véget.
K: Mi a Jitō császárnő hagyományosan elfogadott neve?
V: Jitō császárnő egyezményesen elfogadott neve Jitō-tennō.
K: Hogyan vélekednek a történészek Jitō császárnő életének részleteiről?
V: A történészek a Jitō császárnő életével kapcsolatos részleteket valószínűleg legendának, de valószínűnek tartják.
K: Mikor erősítették meg a korai császárok nevét és sorrendjét "hagyományosnak"?
V: A korai császárok nevét és sorrendjét "hagyományosnak" erősítették meg Kammu császár uralkodása alatt, aki a Yamato dinasztia 50. uralkodója volt.
K: Hány nő volt császárné Jitō császárné előtt?
V: Jitō császárnő előtt két női császárnő volt.
K: Kik voltak a Jitō császárné után következő császárnők?
V: A Jitō császárné után következő császárnők Gemmei, Genshō, Kōken/Shōtoku, Meishō és Go-Sakuramachi voltak.
Keres