Cosimo III. de' Medici – Toszkána nagyhercege (1642–1723)

Cosimo III. de' Medici (1642–1723) — Toszkána hosszú idejű nagyhercege: reformok, pénzügyi hanyatlás és családi intrikák drámai története.

Szerző: Leandro Alegsa

Cosimo III de' Medici (1642. augusztus 14. – 1723. október 31.) Toszkána nagyhercege 1670 és 1723 között, II Ferdinánd toszkánai nagyherceg fia. Uralkodása több mint ötven évig tartott, ez a toszkán történetben az egyik leghosszabb időszak volt. Hosszú élete és uralma alatt Cosimo konzervatív, vallásos politikát vezetett, számos rendelettel és szabályozással igyekezett a társadalmi erkölcsöt, a közrendiséget és az egyház befolyását megerősíteni, miközben Toszkána gazdasági helyzete fokozatosan romlott.

Élete és családja

Cosimo 1642-ben született a Medici-családban, és 1670-ben lépett trónra. Feleségül vette Marguerite Louise d'Orléans-t, aki XIV. Lajos unokatestvére volt. A házasság viharosra sikeredett: a páros között tartós ellentétek alakultak ki, végül Marguerite Louise elhagyta Toszkánát, és a párizsi Montmartre-i kolostorban választotta a visszavonult életet. Cosimo-éknek három gyermeke született:

  • Ferdinando (1663–1713) – a trónörökös, idősebb fiú (Grand Prince), aki azonban 1713-ban meghalt;
  • Anna Maria Luisa (1667–1743) – később fontos szerepet játszott a Medici műkincsek és örökség megőrzésében;
  • Gian Gastone (1671–1737) – Cosimo második fia, aki apja 1723-as halála után követte a trónon, mivel Ferdinando már korábban elhunyt.

Belső politika és társadalom

Cosimo uralma alatt a toszkán állam belső élete erősen szabályozottá vált. Számos rendeletet hozott az erkölcs és a közrend fenntartására: szigorúbb törvények léptek életbe a ruházkodásra, a nyilvános viselkedésre és a vallási elkötelezettségre vonatkozóan. Pártfogolta az egyház intézményeit és a jezsuitákat, erősítette a cenzúrát, és büntetéseket szabta ki az istenkáromlásra vagy a közrend megzavarására. Ezek az intézkedések stabilitást hoztak bizonyos értelemben, de sok helyen visszavetették a társadalmi és kulturális élet nyitottságát.

Gazdaság és külpolitika

Toszkána gazdasága Cosimo alatt fokozatosan gyengült: a kereskedelem és az ipar nem tudott megújulni, az államháztartás nehézségekkel küzdött, és a pénzügyi helyzet egyre romlott. Az állam lassú gazdasági visszaesése részben belső okokra (rendeleti túlterhelés, elavult gazdaságpolitika), részben a 17–18. századi nagyhatalmi játszmák következményeire vezethető vissza. Külkapcsolataiban Cosimo igyekezett fenntartani a jó viszonyt a Habsburgokkal és más európai udvarokkal, de a toszkán külpolitika ereje ekkor már korlátozott volt.

Öröklési kérdések és örökség

Cosimo későbbi éveiben nagy gondot fordított a dinasztia jövőjére. Próbálkozott azzal, hogy lányát, Anna Maria Luisa-t mint Toszkána örökösnőjét elismertesse, ám e törekvést VI. Károly szent római császár nem támogatta. Mivel Cosimo legidősebb fia, Ferdinando korábban meghalt, a trónra végül 1723-ban a másik fia, Gian Gastone de' Medici lépett. A toszkán medici vonal férfiágon Gian Gastone halálával végül kihalt, és 1737-ben a nagyhercegség a Lotaringiai-házra szállt — ez a dinasztiaváltás jelentősen átalakította a térség politikai viszonyait.

Halála és megítélése

Cosimo 1723. október 31-én halt meg; temetése a Medici családi temetkezési helyén történt. Megítélése vegyes: egyesek vallásos, erkölcsös uralkodóként, mások rigornak és korszerűtlennek tartott hatalomgyakorlóként emlékeznek rá. Hosszú uralma alatt Toszkána politikai stabilitást élvezett ugyan, ám gazdasági és társadalmi dinamizmusából sokat veszített. Kulturálisan a nagy Medici-pátia már nem volt olyan jelentős mecénás, mint korábbi évszázadokban; viszont Anna Maria Luisa szerepe később döntőnek bizonyult a Medici-gyűjtemények fönntartásában, amely Florence művészeti örökségének megőrzését tette lehetővé.

Issue

III. Cosimónak három gyermeke született Margit Louise d'Orléans-tól, IV. Henrik francia király unokájától:

 

  • 1642. augusztus 14. - 1670. május 23.: Őfelsége, a toszkánai nagyherceg.
  • 1670. május 23. - 1691. február 5.: Őfelsége, Toszkána nagyhercege
  • 1691. február 5. - 1723. október 31.: Ő Királyi Felsége, Toszkána legboldogabb nagyhercege.

III. Cosimo hivatalos stílusa "Harmadik Cosimo, Isten kegyelméből, Toszkána nagyhercege" volt.

Kérdések és válaszok

K: Ki volt Cosimo III de' Medici?


V: Cosimo III de' Medici volt Toszkána utolsó előtti nagyhercege, aki 1670-től 1723-ig uralkodott.

K: Kinek a fia volt Cosimo III de' Medici?


V: Cosimo III de' Medici II Ferdinánd toszkánai nagyherceg idősebbik fia volt.

K: Medici III. Cosimo de' Medici uralkodása mennyi ideig tartott?


V: Cosimo III de' Medici uralkodása ötven évig tartott, ami a leghosszabb volt a toszkán történelemben.

K: Mi jellemezte Cosimo III de' Medici uralkodását?


V: Cosimo III de' Medici uralkodását szabályozási törvények sora jellemezte.

K: Milyenek voltak Toszkána pénzügyei Cosimo III de' Medici uralkodása alatt?


V: Cosimo III de' Medici uralkodása alatt Toszkána pénzügyei még rosszabbul alakultak.

K: Ki követte Cosimo III de' Medicit, amikor 1723-ban meghalt?


V: Gian Gastone de' Medici, a legidősebb életben maradt fia követte Cosimo III de' Medicit, amikor az 1723-ban meghalt.

K: Kivel kötött házasságot Cosimo III de' Medici, és hogyan alakult a házasságuk?


V: Cosimo III de' Medici feleségül vette Marguerite Louise d'Orléans-t, XIV. Lajos unokatestvérét, de házasságuk rosszul sikerült, és a nő végül elhagyta Toscanát, hogy a párizsi Montmartre-i kolostorban maradjon. Együtt három gyermekük született.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3