William Saroyan (1908–1981) — örmény–amerikai író és novellista
William Saroyan — örmény–amerikai író és novellista; lírai, emberséges történetek a nagy gazdasági világválság korából, Fresnó hangulata és bevándorlói sorsok középpontban.
William Saroyan (örményül: Վիլյամ Սարոյան) (1908. augusztus 31. - 1981. május 18.) amerikai író, aki számos színdarabot és novellát írt arról, hogy örmény bevándorlók fiaként elszegényedve nőtt fel. Ezek a történetek a nagy gazdasági világválság idején voltak népszerűek. Saroyan Fresnóban nőtt fel, a kaliforniai örmény-amerikaiak központjában, ahol számos műve játszódik (bár néha kitalált nevet adott a városnak).
Arra a kérdésre, hogy hogyan kell kimondani a nevét, a The Literary Digestnek azt mondta: "Örményül sor-row'yan, a hangsúly a soron van. Amerikában rosszul ejtik... 'roy'."
Élete röviden
William Saroyan amerikai örmény bevándorlók gyermekeként született és Fresno környékén nőtt fel, szegényes körülmények között. Korán munkába állt, többféle alkalmi munkát végzett (például vasúti és csomagoló munkákat), miközben önképző módon fejlesztette irodalmi készségeit. A pályája során színházi darabok, regények, rövidprózai művek és filmforgatókönyvek széles skáláját írta.
Művei és stílusa
Saroyan művei rendszerint a bevándorló családok mindennapi életére, az egyszerű emberek küzdelmeire és örömeire koncentrálnak. Stílusát gyakran jellemzik az emberközeli, lírai, ugyanakkor humoros és szívhez szóló megfogalmazások. Gyakori motívumok az otthon, a család, a kitartás, az emberi méltóság és a remény még nehéz helyzetekben is.
Ismert művei közé tartoznak többek között:
- The Time of Your Life (színdarab, 1939) — egyik legismertebb drámája, amelyben gazdag szereplőgárda és emberi sorsok jelennek meg;
- My Name Is Aram (novellagyűjtemény) — családi történetek és anekdoták, amelyek erősen merítenek saját örmény–amerikai élményeiből;
- The Human Comedy (regény/film) — a háborús időszak és a kisvárosi élet ábrázolása; Saroyan több művét adaptálták filmre is.
Díjak és elismerések
Saroyan pályafutása során elnyert különböző díjakat és elismeréseket. A kritikák és a közönség részéről egyaránt nagy figyelmet kapott: 1940-ban a The Time of Your Life című darabjáért megkapta a Pulitzer-díjat, amelyet azonban visszautasított – ez a gesztus is jól mutatta művészi felfogását és a díjakhoz való kritikus viszonyát. Ugyanakkor filmjei és forgatókönyvei révén is jelentős elismeréseket szerzett; például a The Human Comedy kapcsolódó film‑munkáiért Oscar-díjjal jutalmazták.
Öröksége és hatása
Saroyan fontos alakja az örmény–amerikai irodalomnak és az amerikai 20. századi irodalomnak általában. Művei hozzájárultak ahhoz, hogy a bevándorlói tapasztalatok, a kisemberek sorsa és a mindennapi emberi méltóság témái szélesebb közönséghez jussanak el. Stílusa és hangja sok kortárs íróra volt hatással, és műveit ma is olvassák, fordítják és színpadra állítják.
Megemlékezés
Saroyan halála után is emlékeznek rá: művészetét, emberközpontú világképét és az örmény diaszpóra ábrázolását magasra értékelik. Fresno városában emlékhelyek és intézmények (például a nevét viselő színház) őrzik emlékét, így neve tovább él a helyi és nemzetközi kulturális életben.
Life
Saroyan a kaliforniai Fresnóban született, örmény bevándorló fiaként. Apja 1905-ben New Jerseybe költözött - kis szőlőbirtokos volt, aki presbiteriánus lelkésznek tanult. Egy bizonyos ponton apja kénytelen volt mezőgazdasági munkákat vállalni, és 1911-ben meghalt. Négyéves korában William Saroyan a kaliforniai Oaklandben lévő Fred Finch árvaházba került testvérével és bátyjával együtt - ezt az élményt később írásaiban írta le. Öt évvel később a család újra egyesült Fresnóban, ahol édesanyja, Takoohi egy konzervgyárban kapott munkát.
Idézetek
- "Az író szellemi anarchista, ahogyan lelke mélyén minden ember az. Elégedetlen mindennel és mindenkivel. Az író mindenkinek a legjobb barátja és egyetlen igazi ellensége - a jó és nagy ellenség. Nem jár a tömeggel, és nem is éljenez velük. Az író, aki író, lázadó, aki soha nem áll meg." (a The William Saroyan Reader című könyvből, 1958)
- "Szeretném, ha a világ bármelyik hatalma elpusztítaná ezt a fajt, ezt a jelentéktelen emberekből álló kis törzset, amelynek minden háborúját megvívták és elvesztették, amelynek építményei összeomlottak, az irodalmat nem olvassák, a zenét nem hallják, és az imák nem találnak többé meghallgatásra. Rajta, pusztítsátok el Örményországot. Nézd meg, hogy meg tudod-e tenni. Küldjétek őket a sivatagba kenyér és víz nélkül. Égessétek fel otthonaikat és templomaikat. Aztán meglátjuk, hogy nem fognak-e újra nevetni, énekelni és imádkozni. Mert ha ketten közülük bárhol a világon találkoznak, meglátjátok, nem fognak-e Új Örményországot teremteni."
Keres