Órás analógia
Az Óracsináló analógia teleológiai érv. Egyszerűbben fogalmazva azt állítja, hogy mivel van tervezés, kell lennie tervezőnek is. Az analógia fontos a természetes teológiában, ahol Isten létezésének bizonyítására használják, valamint az intelligens tervezés gondolatának alátámasztására. William Paley (1743-1805) az egyik legismertebb magyarázatot adta erre az 1802-ben megjelent Natural Theology című könyvében: "Bárki, aki egy zsebórát talál a mezőn, felismeri, hogy azt intelligensen tervezték; az élőlények hasonlóan összetettek, és egy intelligens tervező művének kell lenniük". Charles Darwin 1859-ben egy másik magyarázatot adott erre a bonyolultságra; Darwin szerint ez a bonyolultság a folyamatos alkalmazkodás eredménye. Nem Paley volt azonban az első, aki ezt az analógiát használta. Általában Bernard le Bovier de Fontenelle-nek tulajdonítják, amikor 1686-ban megjelent Conversations on the Plurality of Worlds című művében használta.
Három fő kritikát fogalmazhatunk meg az Óracsináló analógiával szemben:
Kérdések és válaszok
K: Mi az Őrtorony analógia?
V: Az órásmester-analógia egy teleológiai érv, amely azt állítja, hogy mivel van tervezés, ezért kell lennie tervezőnek is.
K: Mi az a természetes teológia?
V: A természetes teológia a teológia egyik ága, amely az ész és a természeti világ tanulmányozását használja Isten létezésének és természetének megértéséhez.
K: Ki találta ki az Órakészítő analógiát?
V: Általában Bernard le Bovier de Fontenelle-nek tulajdonítják, hogy 1686-ban megjelent Conversations on the Plurality of Worlds (Beszélgetések a világok sokaságáról) című művében először használta az Óracsináló analógiát. Az egyik legismertebb magyarázatot William Paley adta rá az 1802-ben megjelent Natural Theology című könyvében.
Kérdés: Hogyan támasztja alá az Óracsináló analógia az intelligens tervezés gondolatát?
V: Az órásmester-analógia azáltal támasztja alá az intelligens tervezés gondolatát, hogy azt sugallja, hogy az élőlények hasonlóan bonyolultak, mint egy zsebóra, és egy intelligens tervező művének kell lennie.
K: Mi a legfőbb kritikai pont az Óraszerkesztő analógiával szemben?
V: A három fő kritikai pont az Óragyártó analógiával szemben az, hogy ez egy analógia, nem pedig bizonyíték, hogy nem tükrözi a biológiai organizmusok komplexitását, és hogy felveti a kérdést, hogy ki tervezte a tervezőt.
K: Mi a Charles Darwin által tárgyalt komplexitás alternatív magyarázata?
V: Charles Darwin szerint az Óracsináló analógiában kiemelt komplexitás a folyamatos alkalmazkodás eredménye.
K: Mi a különbség az órásmester-analógia és az intelligens tervezés elmélete között?
V: Az órásmester-analógia egy teleológiai érv, amely egy intelligens tervező létezését sugallja, míg az intelligens tervezés elmélete egy olyan kortárs tudományos elmélet, amely azt sugallja, hogy a természeti világ bizonyos jellemzői nem természeti okokkal, hanem intelligens okkal magyarázhatók.
