Benzaiten — a japán Szaraszvatí istennő: a víz, a zene és a beszéd védelmezője
Fedezd fel Benzaiten, a japán Szaraszvatí istennő titkait — a víz, a zene és a beszéd védelmezője; Enoshima szentélye, sárkányok és legendák.
Benzaiten (弁才天, 弁財天) Szaraszvatí istennő japán neve. Benzaiten imádata a 6–8. században érkezett Japánba, főként az Aranyfény szútra kínai fordításai révén. A japán népi hagyományban gyakran egyszerűen Bentennek is nevezik; a különböző írásmódok (弁才天 vagy 弁財天) eltérő hangsúlyt fejeznek ki: az egyik a tehetséget és ékesszólást, a másik a vagyont és szerencsét is sugallja, ezért alakult ki kultusza mind a művészetek, mind a gazdagság oltárán.
Eredet és név
Szanszkrit neve, "Sarasvatî Devî", hagyományosan a vizekhez kötődik: a név gyakran a folyó vagy a víz istennőjeként értelmezett. Emiatt Benzaitenhez a „folyó” és a „folyózó” jelleg is kapcsolódik — mind fizikailag (tengerek, folyók, források), mind átvitt értelemben (beszéd, zene, tudás áramlása). A Rig-Véda egyik versszaka (6.61.7) szerint Szaraszvati legyőzte a háromfejű kígyót, Vritrát; ez a mítosz fontos forrása annak, hogy Japánban Benzaitent gyakran kapcsolják össze kígyókkal és sárkányokkal.
Attribútumok és ikonográfia
Benzaitent leggyakrabban lanttal (biwa) ábrázolják, ami a zenei és költői hatalmat jelképezi. Más attribútumai közé tartozik a tekercs (tudás, írás), ékszer vagy kincs (anyagi szerencse), illetve gyakran jelenik meg vízzel kapcsolatos motívumok környezetében. Sok ábrázoláson teknőssel, kígyóval vagy sárkánnyal társítva látjuk, illetve olyan jelenetekben, amelyek a folyók és tavak fölötti uralmát hangsúlyozzák. Benzaiten ritkán látható fegyverrel; szerepe elsősorban a teremtő és védelmező, nem a harcos archetípus.
Kultusz Japánban és vallási szinretizmus
Benzaiten kultusza a buddhizmus közvetítésével, de erősen beépült a japán shintó hagyományokba is — a shinbutsu-shūgō (sintó és buddhizmus összemosódása) korában számos helyen összekapcsolták őt helyi kami alakokkal, például kígyó-szerű védőistenségekkel. Ugyanakkor a Meiji-korszakban bevezetett shinbutsu bunri (sintó és buddhizmus szétválasztása) megváltoztatta egyes szenthelyek státuszát és bemutatását.
Benzaiten a befolyása miatt végül a Hét Szerencseisten (七福神, Shichifukujin) egyikeként is ismertté vált, ő az egyetlen női alak a csoportban, és különösen a művészek, költők, zenészek, valamint a kereskedők és halászok körében népszerű. Védelmező funkciója kiterjed a beszédre, a tanulásra, a művészetekre, ugyanakkor a jólét és szerencse forrásaként is tisztelik.
Enoshima és a sárkánymítosz
A sárkányokkal és kígyókkal való kapcsolat egyik legismertebb helyi megjelenése Enoshima szigetéhez kötődik: Enoshimán található egyik híres szentély neki szentelve Enoshima szigetén a Sagami-öbölben, Tokiótól mintegy 50 kilométerre délre. Az Enoshima Engi, az Enoshima szentélyek története, amelyet a japán buddhista szerzetes Kokei (皇慶) írt, kiemeli a helyi legendát: Benzaiten a sárkánykirály harmadik lánya, Munetsuchi (無熱池; szó szerint "hőtlen tó"), s ennek a tónak központi szerepe van a mítoszban. Az Enoshima-mítosz hangsúlyozza, hogyan kapcsolódik Benzaiten a víz, a sárkányok és a helyi védelmező erők alakjához.
Kultúra, művészet és ünnepek
Benzaiten hatása áthatja a japán művészeteket: festmények, fafaragások, hímzések és zeneművek gyakran örökítik meg alakját vagy attribútumait. Számos szigeten és partmenti településen találhatók Benzaiten-szentélyek, s évente tartanak ünnepeket, szertartásokat és fesztiválokat (Benten-matsuri), ahol imádkozás történik a művészi tehetségért, a jó beszédért, a tanulmányi sikerért és a bőséges fogásért a halászok számára.
Összegzés
Benzaiten tehát egyszerre eredeti indiai hátterű istennő (Szaraszvatí), a vizek és a beszéd, a zene és a tudás védelmezője, valamint Japánban a helyi mitológiával és vallási gyakorlatokkal összefonódva szerencse- és művészetistennővé vált. Kapcsolata a kígyókkal és sárkányokkal, valamint a sokoldalú ikonográfiája tette őt különösen karakteres és széles körben tisztelt alakjává a japán vallási tájnak.

Benzaiten szobra
Kérdések és válaszok
K: Mi a japán neve Saraswati istennőnek?
V: Szaraszwati istennő japán neve Benzaiten (弁才天, 弁財天).
K: Hogyan jutott el a benzaiten imádat Japánba?
V: A Benzaiten imádata főként az Aranyfény szútra kínai fordításai révén érkezett Japánba a 6-8. század folyamán.
K: Mit jelent a szanszkrit neve?
V: Szanszkrit neve, "Sarasvatî Devî", azt jelenti "folyó víz".
K: Miért társul Benzaiten a szavakhoz, a beszédhez és a zenéhez?
V: Mivel a szanszkrit neve "folyó víz"-nek fordítható, Benzaiten mindenhez társult, ami folyik, beleértve a szavakat, a beszédet és a zenét is.
K: Hogyan vált az emberek védelmezőjévé Japánban?
V: Az Aranyfény szútrája révén vált az emberek védelmezőjévé Japánban.
K: Hogyan kapcsolódik Japánban a kígyókhoz és a sárkányokhoz?
V: A Rig-Védában (6.61.7) Szaraszvati megölte a háromfejű kígyót, Vritrát, ami valószínűleg hozzájárult ahhoz, hogy Japánban szoros kapcsolatban állt a kígyókkal és sárkányokkal.
K: Hol van egy neki szentelt szentély?
V: A Tokiótól 50 kilométerre délre, a Sagami-öbölben található Enoshima-szigeten van egy Benzaitennek szentelt szentély.
Keres