1999-es Vargas-katasztrófa (Venezuela) – árvíz, iszapár és földcsuszamlás

1999-es Vargas-katasztrófa (Venezuela): pusztító árvíz, iszapár és földcsuszamlás — tízezrek halála, városok elpusztulása, részletes okok, következmények és tanulságok.

Szerző: Leandro Alegsa

A Vargas-tragédia az egyik legsúlyosabb természeti katasztrófa volt, amely 1999. december 15-én sújtotta a venezuelai Vargas államot. Az 1999. december 14–16. között lezúduló rendkívül heves esőzések, a villámárvizek és a földcsuszamlások következtében a halálos áldozatok számát a becslések 10 000–30 000 közé teszik; ez a katasztrófa a Vargas állam infrastruktúrájának gyakorlatilag teljes összeomlásához vezetett.

Leírás és hatás

A rövid idő alatt lehullott hatalmas mennyiségű csapadék, a gyors lefolyású hegyi patakok és a meredek tengerparti domborzat kombinációja okozta a pusztítást. Az ár- és iszapárak több települést gyakorlatilag eltüntettek az óceánparton: egész városrészek, köztük olyan helyszínek, mint Cerro Grande és Carmen de Uria, súlyosan megsérültek vagy teljesen eltűntek. A katasztrófa következtében Vargas lakosságának akár a 10%-a is elpusztulhatott.

Csapadék és hidrológia

1999. december 14. és 16. között a Simón Bolívar Nemzetközi Repülőtér környékén (Maiquetía) 52 óra alatt 91,1 cm csapadékot mértek, ami hozzávetőleg egy év átlagos csapadékának felel meg. A legintenzívebb időszakban, 16-án reggel 6 és 7 óra között, 7,2 cm eső esett egy óra alatt. A mért csapadékmennyiségek mind 15-én, mind 16-án meghaladták az 1000 éves valószínűségű eseménynek megfelelő szintet. Ugyanakkor a partvidéken az eső mennyisége egyes beljebb fekvő magasabb térségekhez képest kisebb volt, de a szűk tengerparti síkság és a rövid folyású patakok miatt így is rendkívül gyors és pusztító volt a lefolyás.

Okok és sebezhetőség

A katasztrófa hátterében több tényező is szerepet játszott:

  • Természeti adottságok: a meredek tengerparti hegység (Cordillera de la Costa) és a rövid, meredek vízfolyások gyors lefolyást eredményeznek.
  • Intenzív csapadék: az extrém, rövid idő alatt lehullott csapadék kiváltotta a talaj elmozdulását és a patakok hirtelen áradását.
  • Emberi tényezők: a part menti területek sűrű beépítettsége, a meredek lejtőkön kialakult informális telepek és a rossz vízelvezetés növelték a veszélyt. A deforestáció és a talajerózió tovább csökkentette a lejtők stabilitását.

Áldozatok és anyagi kár

A katasztrófa anyagi kárát 1,79–3,5 milliárd USA-dollárra becsülték. A halálos áldozatok számának pontos meghatározását nehezítette, hogy sok települést teljesen eltörölt, és különösen a nyomornegyedekről és kis közösségekről nem álltak rendelkezésre megbízható népszámlálási adatok. Csak mintegy 1000 holttestet találtak meg, a többséget az iszap vagy a tenger sodorta el, illetve a földcsuszamlások temették el. Vargasban több mint 8000 otthon és hozzávetőleg 700 további épület semmisült meg, ami körülbelül 75 000 ember kitelepítését eredményezte.

Vészhelyzeti intézkedések és segítség

A katasztrófa után a venezuelai kormány válsághelyzetet hirdetett, a hadsereg és a rendvédelmi erők bevonásával indultak mentési és helyreállítási munkálatok. Nemzetközi segélyszervezetek, köztük a Vöröskereszt és ENSZ-szervezetek, valamint több ország nyújtottak humanitárius segítséget. A mentési munkák és a túlélők ellátása azonban számos ponton nehézségekbe ütközött: a lezúdult törmelék és az infrastruktúra összeomlása akadályozta a hozzáférést, és nagy volt a hiány gyógyszerből, ivóvízből és ideiglenes szállásból.

Utóhatások, rekonstrukció és tanulságok

A tragédia komoly vitákat indított el a várostervezésről, a part menti beépítésről és a környezetvédelmi gyakorlatokról. Sokan felhívták a figyelmet a megfelelő térképezés, a veszélyzónák kijelölése és a lakosság rendszeres tájékoztatásának szükségességére. Az esemény utáni időszakban a helyreállítás és az újjáépítés hosszú éveken át tartott: lakóhelyek újjáépítése, a közművek helyreállítása és olyan megelőzési intézkedések kidolgozása vált szükségessé, amelyek csökkenthetik a hasonló katasztrófák jövőbeli hatását.

Emlékezés

A Vargas-katasztrófa mély nyomot hagyott a venezuelai társadalomban: az áldozatok emlékére több helyi emlékmű és megemlékezés született, és az esemény továbbra is fontos példa a természeti veszélyek és az emberi beavatkozás kölcsönhatására.

A Vargas-tragédia tanulsága, hogy a szélsőséges időjárási események súlyos következményekkel járhatnak ott, ahol a természetes ellenálló képesség csökkent, és ahol a beépítés nem veszi kellőképpen figyelembe a geológiai és hidrológiai kockázatokat.

Kérdések és válaszok

K: Mi volt a vargák tragédiája?


V: A Vargas-tragédia egy katasztrófa volt, amely 1999. december 15-én sújtotta a venezuelai Vargas államot. Heves felhőszakadás, hirtelen áradások és sárcsuszamlások okozták, amelyek 10 000-30 000 ember halálát okozták, és Vargas állam infrastruktúrájának teljes összeomlásához vezettek.

K: Mekkora károkat okozott?


V: A katasztrófa becslések szerint 1,79-3,5 milliárd USD közötti kárt okozott.

K: Milyen városokat érintett az esemény?


V: Egész városok, mint Cerro Grande és Carmen de Uria teljesen eltűntek az áradások következtében.

K: Hány ember halt meg az esemény során?


V: Vargas lakosságának 10%-a pusztult el az esemény során.

K: Mikor történt ez a katasztrófa?


V: A katasztrófa 1999. december 14-16-án következett be.

K: Mennyi eső esett a venezuelai Maiquetia Simón Bolívar Nemzetközi Repülőtéren ebben az időszakban?


V: 1999. december 14-én, 15-én és 16-án 52 óra alatt 91,1 centiméternyi eső esett (körülbelül egy évnyi csapadékmennyiség a régióban) a venezuelai Maiquetia városában található Simón Bolívar nemzetközi repülőtéren. Ezek a heves esőzések 7,2 centimétert tartalmaztak.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3