URL (Uniform Resource Locator) a webcím másik neve. Az URL-címek betűkből, számokból és egyéb szimbólumokból állnak, szabványos formában. Az emberek ezeket használják a számítógépeken, hogy a számítógép egy adott erőforrást (általában egy weboldalt) lekérjen és megjelenítsen egy másik számítógépről (webszerver) az interneten. Ezt úgy teszik, hogy beírják az URL-címet a webböngészőbe, vagy gyakrabban rákattintanak egy linkre, például egy már látott weboldalon található linkre.

Az URL felépítése — alapvető részek

Az URL-címek több részből állhatnak; a leggyakoribb elemek a következők:

  • Protokoll (más néven séma). Gyakori példák: http, https, ftp. A protokoll határozza meg, hogyan kommunikál a böngésző a szerverrel.
  • Néhány elválasztó karakter: :// (ez általában a protokoll és a következő rész között áll).
  • A másik számítógép neve vagy címe (domain név vagy IP-cím). Nagyon gyakori, hogy a nevek www. előtaggal kezdődnek (ami a World Wide Web rövidítése), de a teljes név az adott számítógép rendszergazdájától függ.

További gyakori elemek

Bizonyos esetekben az URL tartalmazhat további részeket is:

  • Egy dokumentum vagy fájl elérési útvonala a szerveren (pl. /konyvtar/fajl.html).
  • Portszám: a domain után kettősponttal megadva (:80, :443 stb.), ha a szolgáltatás nem az alapértelmezett portot használja.
  • Felhasználónév és jelszó (userinfo), ritkábban használt forma: user:pass@domain. Ez ma már nem ajánlott biztonsági okokból.
  • Szkriptek esetében a kérdőjel (?) utáni lekérdezési paraméterek (query string), pl. ?id=123&lang=hu.
  • Néhány szöveg a fontjel (#) után, az ún. fragment, amely megnevezi a helyet a dokumentumban, ahová a böngészőnek tovább kell ugrania (például #fejezet2).

Példa és részekre bontás

Az oldal URL címe: https://simple.wikipedia.org/w/index.php?title=Uniform_Resource_Locator

  • https — a protokoll (biztonságos HTTP, TLS/SSL-lel).
  • simple.wikipedia.org — a weboldal (domain név).
  • A /w/index.php egy szkript útvonala a szerveren. Ez a szkript kap paramétereket, például title=Uniform_Resource_Locator, ami a kérdőjel után álló lekérdezési rész része.

Relatív és abszolút URL

Egy rövidebb, úgynevezett relatív URL-t akkor használnak, ha a számítógép a teljes (abszolút) URL-t ki tudja tölteni a kontextusból. Például a /wiki/URL csak akkor működik, ha a böngésző tudja, melyik domainhez tartozik (pl. Wikipédia). Az abszolút URL-eket a számítógépeken kívül is meg lehet osztani, mert tartalmazzák a teljes protokollt és domainelemet, így mások is pontosan ugyanarra az erőforrásra jutnak el.

URL és URI — mi a különbség?

Az URL-ek egy fajtája az URI-nak. Az URI jelentése Uniform Resource Identifier (egységes erőforrás-azonosító). Minden URL egy URI (azaz egy erőforrást azonosít), de az URI tágabb fogalom: az URI lehet URN (Uniform Resource Name) is, amely névként azonosít valamit anélkül, hogy elérési módot adna meg. A gyakorlatban azonban a hétköznapi beszédben az URL és az URI kifejezéseket gyakran felcserélve használják.

Hasznos megjegyzések

  • Alapértelmezett portok: HTTP esetén a 80, HTTPS esetén a 443. Ha egy URL-ben ezeket a portokat nem adják meg, a böngésző ezeket használja automatikusan.
  • Percent-enkódolás (URL-encoding): bizonyos karaktereket (például szóköz) %-kódokkal kell helyettesíteni (space → %20), illetve speciális karakterek esetén is szükséges lehet.
  • Nem angol domainnevek (ékezetes karakterek) az IDN (Internationalized Domain Name) szabvány szerint Punycode formában szerepelnek a DNS-ben, de a böngészők gyakran "szépített" formában jelenítik meg őket.
  • Biztonság: a felhasználónév/jelszó megadása az URL-ben és a nem titkosított HTTP használata kockázatot jelenthet; ezért fontos a HTTPS és az egyéb biztonsági intézkedések alkalmazása.
  • Gyakori hibák: hiányzó protokoll (www.pelda.com helyett http://www.pelda.com), elgépelések a domainben, vagy a karakterek nem megfelelő enkódolása a lekérdezési részben.

Összefoglalva: az URL olyan szabványos szerkezetű cím, amely megmutatja, hogyan és hol érhető el egy erőforrás az interneten. Ismeri a protokollt, a szervert (domain/IP), és szükség szerint további információkat (útvonal, port, paraméterek, fragmens) is megadhat, amelyek segítségével a böngésző pontosan megtalálja és megjeleníti a kívánt tartalmat.