Az Illatos kert (Al-Rawz al-Atir) – al-Nafzawi 15. századi arab erotikus könyv

Az Illatos kert (al-Nafzawi, 15. sz.) történelmi arab erotikus mű vitatott tartalommal — fordítások, kulturális és irodalmi hatása rövid áttekintésben.

Az érzéki gyönyörök illatos kertje (arabul: الروض العاطر في نزهة الخاطر Al-rawz al-ātir fī nuzhat al-hātir) egy erotikus tárgyú munka, amelyet a hagyomány szerint Muḥammad ibn Muḥammad al-Nafzawi írt a 15. században. Angolul gyakran The Perfumed Garden of Sensual Delight címmel említik. A könyv arab nyelven íródott, és az erotikus irodalom egyik ismert példája: részletesen tárgyalja a szexuális együttlét különböző formáit, szerepeket és technikákat, továbbá foglalkozik szerelmi praktikákkal, afrodiziákumokkal, orvosi és népi tanácsokkal, valamint erotikus költészettel. A mű leírásai között szerepelnek nemcsak heteroszexuális és homoszexuális kapcsolatok, hanem — bizonyos kéziratokban és részekben — bestialitásra utaló megjegyzések is; ez utóbbiakat a modern kiadások és értelmezések gyakran kritikus szemmel kezelik.

Tartalom és szerkezet

A mű stílusa váltakozik: vannak didaktikus, praktikus tanácsokat adó fejezetek, illetve erotikus elbeszélések és költemények. Foglalkozik többek között:

• a szerelmi viselkedés és szexuális technikák leírásával;
• afrodiziákumokkal, gyógynövényekkel és népi gyógymódokkal;
• a házasság, udvarlás és szexuális normák társadalmi vonatkozásaival;
• a nemi betegségek és a testi higiénia népi kezelési módjaival;
• erotikus anekdotákkal és költői részekkel, amelyek a mű irodalmi jellegét emelik.

Kéziratok, fordítások és kiadások

A mű több kéziratban maradt ránk, és a szövegkritika terén eltérések adódnak a kéziratok egymáshoz való viszonyából. Az első jelentősebb angol nyelvű kiadásként gyakran említik Richard Francis Burton 1886-os fordítását és kiadását. Burton kiadása és a hozzá kapcsolódó publikációs gyakorlatok korabeli visszhangot és vitát váltottak ki a viktoriánus erkölcsi normák és a cenzúra miatt; egyes elemeket ő maga is jegyzetekkel vagy megjegyzésekkel látta el. Későbbi, kritikusabb és részben átírtabb fordítások és kiadások is megjelentek: például René R. Khawam új francia fordítása 1976-ban látott napvilágot. A mű hatása és fogadtatása a különböző nyelveken és korszakokban eltérő volt: egyes kiadások a tudományos és irodalmi érdeklődés tárgyát képezték, mások pedig különleges, gyakran zárt körű kiadásként jelentek meg a cenzúra elkerülése érdekében.

Kritika, hatás és mai kutatás

A modern tudományos vizsgálatok a művet több szempontból elemzik: mint a középkori iszlám világból ránk maradt erotikus irodalom forrását, mint kulturális és orvosi nézeteket tükröző dokumentumot, valamint mint irodalmi alkotást. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az ilyen jellegű szövegek nem feltétlenül tükrözik a kor egész társadalmának hivatalos normáit vagy vallási tanításait, hanem sokszor marginális, populáris vagy szórakoztató jellegű szemléletet adnak vissza. A mű irodalmi és zenei inspirációt is adott: például Kaikhosru Shapurji Sorabji 1923-ban írt Le jardin parfumé című darabja is a cím kapcsán kötődik hozzá, és a mű tematikája több modern alkotót is megihletett.

Megjegyzés a tartalomról: Az Az érzéki gyönyörök illatos kertje explicit szexuális leírásokat tartalmaz, köztük olyan elemeket is, amelyek ma erkölcsi és jogi értelemben vitatottak. A mű tanulmányozása történeti és irodalmi szempontból fontos lehet, ugyanakkor az olvasók vegyék figyelembe a tartalom érzékenységét és a különböző kiadások eltérő szerkesztését.

Kérdések és válaszok

K: Ki a szerzője Az érzéki gyönyörök illatos kertjének?

K: Mit magyaráz Az érzéki gyönyör illatos kertje?

K: Milyen nyelven íródott Az érzéki gyönyör illatos kertje?

K: Az érzéki gyönyörök illatos kertjében milyen típusú szexről van szó?

K: Ki volt az első, aki lefordította angolra a The Perfumed Garden of Sensual Delight című könyvet?

K: Miért nem tudta Richard Francis Burton befejezni Az érzéki gyönyör illatos kertjének fordítását?

K: Mikor íródott a Le jardin parfumé című zongoravers?

Keresés betűvel