Fülöp-szigeteki tengeri csata (1944) — Mariana‑szigetek melletti ütközet
Fülöp-szigeteki tengeri csata (1944) – a Mariana‑szigetek melletti döntő amerikai győzelem, amely véglegesen meggyengítette a japán haditengerészetet.
Fülöp-szigeteki tengeri csata a második világháború egyik döntő tengeri ütközete volt az Egyesült Államok és Japán haditengerészete között. A harc 1944. június 19–20-án zajlott a Mariana-szigetek térségében, és mindkét fél nagy tengeri és légi erőit mozgósította, továbbá számos japán repülőgép indult el szárazföldi bázisokról. A két nap során a japán erők súlyos veszteségeket szenvedtek: a haditengerészetük három repülőgép-hordozót és mintegy 600 repülőgépet vesztett. Ezek az arányok nagyrészt az elöregedett japán gépparknak és a csökkent képességű, alig kiképzett pilóták hiányának voltak köszönhetők, szemben a modernebb, jobban felszerelt és képzettebb amerikai erőkkel.
Előzmények
Az ütközet a Csendes-óceánon folyó Marianas-harcok szerves része volt: a szövetségesek célja a Mariana-szigetek (elsősorban Saipan, Tinian és Guam) elfoglalása volt, hogy onnan stratégiai bombázóbázisokat biztosítsanak a japán főszigetek elleni légitámadásokhoz. A Japán Birodalom ezzel szemben megpróbálta megakadályozni az inváziót és döntő tengeri csatában megsemmisíteni az amerikai hordozóerőket.
Erők és parancsnokság
A szövetséges oldalról a hadműveleteket elsősorban az amerikai haditengerészet nagyhatalmas, jól felszerelt hordozóegységei hajtották végre, amelyeket tapasztalt tisztek és jól kiképzett vadászpilóták szolgáltak. A japán haditengerészet a rendelkezésére álló maradék hordozóit és számos szárazföldi alapú repülőgépet vetett be. A parancsnoksági struktúrák és a vezetés szerepe különösen fontosnak bizonyult mindkét oldalon: az amerikaiak hatékonyan hasznosították a radarokat és a vadászfedezeti (CAP) taktikákat, míg a japán támadások koordinációja és üzemanyag- és pilotkészletei korlátozottak voltak.
A csata menete
A két napos összecsapás során a japán flottalégierő nagy tömegben indított hullámokban támadásokat az amerikai hordozóerők ellen, de az amerikai radarok, a hatékony légvédelmi tűz és a felkészült vadászok jelentős veszteségeket okoztak a támadóknak. A csata során az amerikaiak túlnyomórészt védő stratégiát folytattak: a hordozó-fedélzeti vadászok megsemmisítették a közeledő japán gépeket még a találkozás előtt, és ez a jellegzetes nagyarányú légi veszteség után angol nyelvterületen a "Great Marianas Turkey Shoot" (nagy marianai pulykasütés) becenevet kapta.
Veszteségek és következmények
- A csata súlyosan megrendítette a japán hordozóalapú légierő képességeit: három repülőgép-hordozó és körülbelül 600 repülőgép elvesztése, valamint tapasztalt pilóták pótlásának képtelensége gyakorlatilag véget vetett a japán nagyhatalmú hordozóflotta működésének.
- Az amerikai veszteségek viszonylag mérsékeltek voltak, így a szövetségesek megőrizték tengeri és légi fölényüket a térségben.
- Stratégiai szempontból a győzelem megkönnyítette a szövetséges előrenyomulást a Csendes-óceánon: lehetővé tette a Marianas-szigetek megszállását, amelyekről később stratégiai bombázókat (B-29) lehetett indítani a japán anyaország ellen. Emellett a veszteségek hozzájárultak a japán haditengerészet műveleti korlátozottságához, ami hatással volt a későbbi műveletekre, köztük Iwo Jima és más szigetek elleni támadások előkészítésére.
Összességében a Fülöp-szigeteki tengeri csata (Mariana-szigetek melletti ütközet) döntő fordulópont volt a Csendes-óceáni hadviselésben: a japán hordozóhaderő érdemi helyreállítási képességének elvesztése hosszú távon biztosította az amerikai tengeri és légi fölényt, és felgyorsította a szövetséges előrenyomulást a japán védelmi vonalak felé.
Kérdések és válaszok
K: Mikor zajlott a Fülöp-szigeteki csata?
V: A csatára 1944. június 19-én és 20-án került sor.
K: Kik voltak a szembenálló erők a csatában?
V: A csatában a szemben álló erők az Egyesült Államok haditengerészete és Japán haditengerészete voltak.
K: Hány repülőgép-hordozót veszített a japán haditengerészet a csatában?
V: A japán haditengerészet három repülőgép-hordozót veszített a csatában.
K: Hány repülőgépet veszített a japán haditengerészet a csatában?
V: A japán haditengerészet mintegy 600 repülőgépet veszített a csatában.
K: Miért szenvedett nagy vereséget a japán haditengerészet a csatában?
V: A japán haditengerészet azért szenvedett nagy vereséget a csatában, mert repülőgépeik elöregedtek, és pilótáik kevés képzést kaptak, szemben a modernebb és jobban képzett amerikai erőkkel.
K: Mi volt a csata kimenetele?
V: A csata eredménye a japán haditengerészet nagy veresége és szinte teljes megsemmisülése volt.
K: Mi előtt nyitotta meg az utat a szövetséges erők győzelme a Fülöp-szigeteki tengeri csatában?
V: A szövetséges erők győzelme a Fülöp-szigeteki tengeri csatában megnyitotta az utat Iwo Jima inváziója előtt.
Keres