Fenntartható fejlődés
A fenntartható fejlődés egy olyan mód, amellyel az emberek úgy használhatják az erőforrásokat, hogy azok ne fogyjanak el. Ez azt jelenti, hogy a fejlődést a környezet károsítása vagy befolyásolása nélkül hajtjuk végre. A Brundtland-bizottság által használt kifejezés szerint olyan fenntartható fejlődés, amely "kielégíti a jelen szükségleteit, ugyanakkor veszélyezteti a jövő generációk képességét saját szükségleteik kielégítésére".
Mindenki jobb helyet akar, ahol élhet. Egyesek jobb otthont és lakhatást szeretnének, míg mások jobb iskolákat, több munkahelyet, jobb üzleteket vagy tisztább és biztonságosabb utcákat. Mások mindezeket a dolgokat akarhatják. Bármilyen problémáról is legyen szó egy környéken, általában három kérdéskörbe lehet őket csoportosítani. Az embereknek szükségük van:
- jobb környezet - ez zöld területeket, játszótereket, szemétmentességet, szép kerteket, tisztességes házakat, kevesebb zajt és szennyezést jelent. A felhasznált erőforrásoknak generációkon keresztül kell megújulniuk.
- jobb gazdaságot - ez munkahelyeket, elfogadható árakat, olcsóbb fűtést és villanyt jelent, nincsenek uzsorások.
- jobb szociális körülmények - ez jó szabadidős létesítményeket, sok sportot és művészetet kínáló közösségi csoportot, barátságos szomszédokat jelent.
De sokan felismerték, hogy ha az egyik problémát meg akarjuk oldani, akkor valószínűleg a többit is meg kell oldanunk. Például nem valószínű, hogy új üzletek nyílnak egy olyan területen, ahol nagyon magas a bűnözés és a szegénység szintje. Hasonlóképpen nem valószínű, hogy a bűnözés csökkenne egy olyan területen, ahol a lakhatási körülmények javultak, hacsak nincsenek munkahelyek. Az emberek beköltözhetnek egy olyan területre, ahol van lakás és munkahely, de ha a környék leromlott és a tömegközlekedés rossz, akkor nem biztos, hogy ott akarnak maradni.
Ez nem csak helyi probléma. Ugyanezekkel a problémákkal országos szinten is szembesülünk. Ha a világ kormányai kezelni akarják a szegénységet, akkor nem csak pénzt és élelmiszersegélyt kell nyújtaniuk, hanem segíteniük kell a helyi embereknek, hogy képzést kapjanak és munkát találjanak. Az embereknek biztonságos környezetre is szükségük van, megfelelő otthonokra és ivóvízre. Ahhoz, hogy ezek a dolgok működjenek, a kormányoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy az emberek ténylegesen beleszólhassanak abba, hogy mi történik ott, ahol élnek.
Ezt a megközelítést "fenntartható fejlődésnek" nevezik. Bár ez a kifejezés zavaró lehet, ma már számos kormányzati dokumentumban és finanszírozási programban használják. A fenntartható fejlődés három részből áll: környezeti fenntarthatóság, gazdasági fenntarthatóság és társadalmi-politikai fenntarthatóság.
Ennek az elképzelésnek a középpontjában az emberek szükségleteinek kielégítése áll - az otthon, a tisztességes munka, a gyermekeik oktatása, a jó egészségügyi ellátás, valamint a biztonságos és egészséges környék, ahol élhetnek.
A gazdag nemzetekben az emberek többsége rendelkezik ezeknek a szükségleteknek a többségével, de még mindig sokan élnek szegénységben és rossz minőségű otthonokban. Még ha ezek az alapvető szükségletek ki is elégülnek, akkor is rengeteg módon veszélyeztetik az "életminőségüket": a bűnözés, a környezetszennyezés, vagy az, hogy olyan környéken élnek, ahol senki sem törődik velük.
Számos terület rendelkezik a "helyi fenntarthatóság" előmozdítására irányuló programmal: sokan "Helyi Agenda 21" tervnek nevezik, amely az ENSZ 1992-ben tartott Föld-csúcstalálkozóján elfogadott, a fenntartható fejlődésre vonatkozó nemzetközi Agenda 21 cselekvési tervről kapta a nevét.
Grafikus magyarázat az UNHCR-től
Kapcsolódó oldalak
- Ökológia
- Újrahasznosítás
- Megújuló energia
- Fenntartható fejlődési célok
Kérdések és válaszok
K: Mi a fenntartható fejlődés?
V: A fenntartható fejlődés az emberek számára egy olyan mód, hogy a szükséges dolgokat úgy használják fel, hogy ne maradjon belőlük semmi. Ez azt jelenti, hogy úgy építünk dolgokat, hogy közben nem károsítjuk a természetet, és úgy elégítjük ki a jelen generációk szükségleteit, hogy közben nem veszélyeztetjük a jövő generációk képességét saját szükségleteik kielégítésére.
K: Mit mondott a Brundtland-bizottság a fenntartható fejlődésről?
V: A Brundtland-bizottság szerint a fenntartható fejlődés ugyanaz, mint a fenntarthatóság, amely "kielégíti a jelen szükségleteit, és [nem] veszélyezteti a jövő nemzedékek képességét arra, hogy kielégítsék saját szükségleteiket".
K: Milyen közös problémák vannak a városrészekben?
V: A szomszédságok közös problémái közé tartozik a jobb környezet (zöld területek, játszóterek, szemétmentesség, kertek, jó házak, kevesebb zaj és szennyezés), a jobb gazdaság (jó munkahelyek, elfogadható árak, fűtés és világítás, tisztességtelen kölcsönök nélkül) és a jobb szociális körülmények (jó szórakozóhelyek, közösségi sport- és művészeti csoportok, barátságos szomszédok).
K: Hogyan segíthetnek a kormányok a szegénység kezelésében?
V: A kormányok pénzzel és élelmiszersegéllyel, valamint a helyi lakosság oktatásának és munkához jutásának segítésével segíthetnek a szegénység kezelésében. Az embereknek biztonságos környezetre is szükségük van, megfelelő otthonokkal és ivóvízzel. Ahhoz, hogy ezek a dolgok működjenek, a kormányoknak biztosítaniuk kell, hogy az embereknek hatékony beleszólásuk legyen abba, hogy mi történik ott, ahol élnek.
K: Mi az a "Helyi Agenda 21"?
V: A helyi Agenda 21 tervek a helyi fenntarthatóság előmozdítását célzó programok, amelyeket az 1992-ben az ENSZ Föld-csúcstalálkozóján elfogadott, a fenntartható fejlődésre vonatkozó nemzetközi Agenda 21 cselekvési tervről neveztek el.
K: Milyen célokat tűzött ki az ENSZ a fenntartható fejlődés érdekében? V: Az ENSZ 17 fenntartható fejlődési célt fogalmazott meg, amelyek között szerepel a szegénység felszámolása, a tiszta vízhez való hozzáférés biztosítása, a gazdasági növekedés előmozdítása, a földi élet védelme, a béke és az igazságosság megteremtése, az éghajlatváltozás elleni fellépés, az óceánok és tengerek megújítása stb.
