Lawrence kifosztása 1856. május 21-én történt, amikor a rabszolgaságpártiak a Kansas állambeli Lawrence-be érkeztek és megtámadták azt. Lawrence hagyományosan rabszolgaságellenes (szabadállami) település volt, amelyet ellenállása miatt gyakran célpontként kezeltek. A raidet Samuel J. Jones, a Douglas megye seriffje vezette; Jones a területi kormányzat és a rabszolgaságpárti erők oldalán állt. A támadás tovább súlyosbította a Kansas Territoryban zajló rendezetlen konfliktust, amelyet később a köznyelvben "Bleeding Kansas" néven ismertek.
A támadás menete
Az évek óta tartó ellentétek hátterében az 1854-es Kansas–Nebraska-törvény állt, amely lehetővé tette, hogy a terület lakói népszavazással döntsenek a rabszolgaság ügyéről. Ennek következtében mind a rabszolgaságpárti, mind a rabszolgaságellenes csoportok igyekeztek minél több támogatót telepíteni a területre, és a határ menti Missouri államból érkező, erőszakos rabszolgaságpárti csoportokat gyakran „border ruffians”-ként emlegették. 1856 tavaszán a feszültség Lawrence környékén fokozódott; a helyiek többsége a szabad állam mellett volt, és a város politikai-szimbolikus központtá vált a mozgalom számára.
1856. május 21-én a rabszolgaságpárti erők bevonultak a városba. Több épületet kiraboltak és megrongáltak, a hivatalokat átkutatták, és számos nyomdát és sajtóberendezést összetörtek. Különösen súlyos volt két szabadállami lap elleni támadás: a Kansas Free State és a Herald of Freedom című kiadványok eszközeit megsemmisítették, ezzel csökkentve a szabadállami vélemény terjedésének lehetőségét. A támadók néhány helyi vezetőt őrizetbe vettek vagy megfenyegettek.
A támadás során hivatalosan csak egy ember vesztette életét, és a források szerint az ő halála baleset volt, nem célzott gyilkosság. Így közvetlen halálozási következménye nem volt a kifosztásnak, de a pszichológiai és politikai hatása messze túlmutatott a puszta testi sérüléseken.
Következmények és jelentőség
Lawrence kifosztása tovább élezte a területi ellentéteket és erős gyűlöletet keltett a szabadállamiak körében. Az esemény közvetlen visszhangja lett John Brown és hívei erőszakos megtorlása a Pottawatomie-gyilkosságok formájában néhány nappal később (1856. május 24–25.), ami újabb vérengzések láncolatát indította el a térségben. A Bleeding Kansas sorozata az országos közvélemény figyelmét is felhívta az elveszteni látszó kompromisszumokra, és hozzájárult a polgárháború előtti feszültségek kiéleződéséhez.
A lawrence-i események jól illusztrálják, hogy a 19. századi amerikai politikai konfliktusok hogyan váltak könnyen helyi erőszakká, és miként alakultak át nemzetközi (országszintű) politikai válsággá. Lawrence sorsa és az ott történtek emlékezete a rabszolgaság kérdésének amerikai történetében kulcsfontosságú példája annak, hogyan vezethet a politikai megosztottság fegyveres összecsapásokhoz.

