Mi az a kör (zenei kánon)?

A zenei kör (angolul "round" vagy latinul "rota") olyan egyszerű kánon, amelyet ugyanaz a dallam több csoport vagy szólam egymás után, meghatározott időbeli eltolással énekel. Az egyik énekes vagy csoport elindítja a dallamot, a következő csoport egy rövidebb vagy hosszabb beosztással ugyanazt a dallamot kezdi el, és így tovább. A cél, hogy a beérkező szólamok együtt szépen hangozzanak: amikor az egyik csoport eléri a dallam végét, újrakezdi, ezért a darab körbe-körbe ismétlődik, amíg valaki le nem állítja.

Tulajdonságok és szerkezet

  • A kör jellemzően egyező dallamot használ minden szólamnál, és a belépések állandó időközökkel történnek.
  • Leggyakrabban 2, 3 vagy 4 szólamú köröket találunk, de előfordul több szólamú változat is.
  • A kör az egyszerű kánon egyik formája: a kánon általában arra épül, hogy egy szólam imitálja a másikat. A kör különösen azonos hangfekvésben (unisonóban) vagy ugyanazon dallammal ismétlődő, körkörös megoldás.
  • A dallam folyamatos ismétlése miatt a kört gyakran gyerekdalokban, népdalokban és könnyen tanulható kórusművekben alkalmazzák.

Történeti áttekintés

A körök kialakulása a középkorra nyúlik vissza. Az egyik leghíresebb és legrégebbi fennmaradt rota a Sumer is icumen in, amelyet a 13. század közepére, körülbelül 1250 körüli időre datálnak. Ez a mű különösen fontos, mert több szólamú polifóniát (több egyidejű szólamot) alkalmaz és az egyik legkorábbi fennmaradt több szólamú dallamok egyike. A forrást valószínűleg egy szerzetes írta. A darab egy négy szólamú kanont tartalmaz, kiegészítve két tartott basszusszólammal — vagyis összesen hat szólamra épül: négy kanonikus szólam és két basszus dronával (tartott hangokkal).

A kánon és a kör forma népszerűsége a reneszánsz és a barokk korban is folytatódott; később pedig a klasszikus és romantikus periódus zeneszerzői is használták a kánon technikáját elméleti és művészi célokra. A népzene és a gyermekdal-repertoár többi része ma is gazdag körökben.

Példák

  • Frère Jacques — híres francia kör, amelyet gyakran négy szólamra énekelnek.
  • London's Burning — angol kör, szintén jól ismert négy szólamú változatban.
  • Row, Row, Row Your Boat — angol nyelvterületen gyakori, egyszerű gyermekkör.
  • Sumer is icumen in — középkori példa, amely komplexebb polifóniát mutat (lásd fent).

Kánonok típusai és változatai

A kánonoknak több fajtája létezik attól függően, hogyan kezdik el és hogyan viszonyulnak egymáshoz a szólamok:

  • Unisonó kánon (kör) — minden szólam ugyanabban a magasságban kezdi a dallamot (ez a legegyszerűbb forma).
  • Kánon különböző intervallumon — egyes kánonoknál a második szólam más hangnemben vagy más intervallumban lép be.
  • Invertált kánon — a második szólam a dallam tükörképe (felfelé mozgó részek lefelé mozdulnak, és fordítva).
  • Augmentált vagy diminúciós kánon — a második szólam lassabb (meghosszabbított ritmus) vagy gyorsabb (rövidebb ritmusú) ismétléssel követi az elsőt.

Hogyan énekeljünk kört?

A legegyszerűbb módja a kör gyakorlásának, ha egy kis csoporttal vagy kórussal kezdünk: egy személy elindítja a dallamot, a következő belép másodpercek múlva ugyanazzal a dallammal, és így tovább. Fontos az egyenletes tempó és a tiszta intonáció, mert a szólamok egymásra rétegződnek, és a harmónia a pontos beosztástól függ. A kört általában többször ismételjük, amíg a kívánt hatást el nem érjük.

Összefoglalás

A kör a zenei kánon legegyszerűbb és legkedveltebb formája: ismétlődő dallam, amelyet egymás után több szólam ad elő. Régi történelmi gyökerekkel rendelkezik (Sumer is icumen in), és ma is széles körben használják népdalokban, gyermekdalokban és kórusművekben. A kánonok sokfélesége lehetővé teszi, hogy egyszerű játékoktól a bonyolult zeneszerzői feladatokig sokféle zenei ötletet megvalósítsunk.