Bahun (Khas Brahmin) — nepáli brahmin kaszt, szerep és hagyományok
Bahun (Khas Brahmin) — Nepál történelmi brahmin kasztja: vallási szerep, oktatás, politika és hagyományok részletes, hiteles bemutatása.
A bahun (khas brahmin) (nepáli: बाहुन) a khas csoportba, egy indo-árja etno-nyelvi csoportba tartozó brahmin kasztba tartozó népcsoport. Általában a parvate/pahari (dombvidéki) brahminokat bahunoknak vagy khas bahunoknak nevezik. A bahunok kasztjuknak megfelelően főként papként, tanítóként és asztrológusként szolgáltak. A bahunok képesek voltak kormányzati hivatalokat, adminisztrációt és politikát betölteni.
Az 1854-es nepáli Muluki Ain (jogi kódex) szerint a bahunok a szent fonal hordozói (yagyopavit) és a kétszer született (dvija) hinduk közé tartoznak.
Történet és eredet
A bahunok eredete a Khas népcsoport és az indo-árja bevándorlási hullámok keveredéséhez kapcsolódik. Hagyományosan a himalájai és középhegységi (pahari) térségekben telepedtek le, ahol a helyi királyságok és földbirtokosok vallási és oktatási szerepeinek betöltésére volt szükség. Idővel fontos szerephez jutottak az államigazgatásban és a tudományokban is.
Társadalmi szerep és foglalkozások
- Papság és rituálék: a bahunok hagyományosan végezték a hindu rituálékat, esküvők, születés- és halotti szertartások papjai voltak.
- Oktatás és tanítás: sok bahun tanítóként, tanárként és értelmiségiként tevékenykedett; szerepük fontos volt az írás- és vallási ismeretek továbbadásában.
- Adminisztráció és politika: a modern korban a bahunok jelentős mértékben képviseltették magukat kormányzati és közigazgatási pozíciókban, részben történelmi előnyök és hozzáférés miatt az oktatáshoz.
- Asztrológia és jogi tanácsadás: hagyományosan gyakoriak voltak az asztrológus, tanácsadó szerepek is.
Kulturális és vallási hagyományok
A bahunok vallási életét a hindu rituálék és ünnepek határozzák meg. Fontos események közé tartozik a upanayana (a fiúk szent fonal felvételének ceremóniája), a házassági és halotti rítusok, valamint a mindennapi szertartásokhoz kötődő imák és áldozatok. Gyakran vezetnek családi shraddha (elegetétel az elhunytak tiszteletére) és más családi rítusok elvégzésében.
Jelentős ünnepek, amelyeket általában megülnek: Dashain és Tihar (a nepáli főünnepek), illetve helyi vallási ünnepek és templomi szertartások. A vallási gyakorlatok és a higiéniára, tisztaságra vonatkozó szabályok szigorúbb értelmezése a bahun identitás része lehet.
Család, házasság és társadalmi szerkezet
A bahun társadalmi szerkezetet gyakran a gotra (pátriárkális nemzetségi vonal) és a rituális tisztaság szabályai határozzák meg. Hagyományosan endogám házasságkötés volt jellemző (saját kaszton belül), és a családi elvárások, apai leszármazás fontos szerepet játszottak. Manapság a városi és diaszpóra közösségekben a házassági szokások lazultak, és nő a vegyes házasságok aránya.
Gyakori bahun vezetéknevek: Sharma, Upadhyay, Adhikari, Bhattarai, Poudel, Neupane és mások — ezek a nevek régiónként és családonként is változhatnak.
Modern kihívások és társadalmi változások
A modern Nepál társadalma élesen változik: a városiasodás, oktatásbővülés és a politikai reformok (köztük a kasztrendszerrel kapcsolatos jogi változtatások) átalakították a bahunok hagyományos szerepeit. Míg egyesek továbbra is kiemelkednek az állami pozíciókban és az oktatás területén, mások szembesülnek a társadalmi igazságosságra irányuló törekvések hatásaival, különösen az affirmative action és a hátrányos helyzetű csoportok támogatását célzó politikák vitáiban.
A bahun közösségen belül is megfigyelhető a foglalkozások sokszínűsödése: egyre többen dolgoznak a magánszektorban, a külföldi munkaerőpiacon és a technológiai, üzleti vagy egészségügyi szakmákban.
Kritika és társadalmi viták
A bahunok és más hagyományosan magasabb kasztok szerepe a nepáli történelemben viták tárgya: sok kritikát kapnak amiatt, hogy történelmileg kedvezőbb helyzetben voltak a hozzáférés, birtoklás és hatalom szempontjából. Ennek következményeként a modern politikai diskurzusban gyakran kerül szóba a kasztalapú egyenlőtlenség kezelése és a társadalmi mobilitás elősegítése.
Összefoglalás
A bahun (khas brahmin) egy fontos népcsoport Nepál társadalmi, vallási és kulturális életében: hagyományos szerepeik között megtalálhatók a papi és oktatói feladatok, ugyanakkor történelmi előnyök révén jelentős részvételük volt az állami és adminisztratív pozíciókban. A modern korban a közösség sokszínűbbé vált, miközben a kasztrendszerrel és társadalmi egyenlőtlenségekkel kapcsolatos viták továbbra is befolyásolják helyzetüket és megítélésüket.
Bahun (pap) hagyományos dhakai topival
Khas Bahun családnevek
Acharya, Adhikari, Amgain/Apagain, Aryal/Arjyel, Awasthi, Bajgain, Banjade, Banskota, Banstola, Baral, Bastakoti, Bhandari, Bhatta, Bhattarai, Bhusal, Bista, Burlakoti, Chalise, Chataut, Chapagain, Chaugain, Chaulagain, Dahal, Dawadi/Duwadi, Devkota, Dhakal, Dhital, Dhungana, Dhungel, Dixit, Gautam, Gelal, Ghimire, Ghorasaini, Guragain, Gyawali, Humagain, Jaishi, Jamarkattel, Joshi, Kafle, Kattel, Khanal, Kharel, Khatiwada, Koirala, Lamichhane, Lamsal, Lekhak, Lohani, Luintel, Mainali, Marasini, Mishra, Nepal, Neupane, Niroula, Ojha, Oli, Padhya, Pandey, Pandit, Paneru, Panta, Parajuli, Pathak, Phuyal, Pokharel/Pokhrel, Poudel/Paudyal, Prasain, Pudasaini, Rijal, Rimal, Regmi, Rupakheti, Sanjel, Sangroula, Sapkota, Sedhain, Sharma, Shiwakoti, Sigdel, Sitoula, Subedi, Thapaliya, Timsina/Timalsina, Tiwari, Trital, Upadhyaya, Upreti, Wagle, Wasti/Osti stb.
Kérdések és válaszok
K: Kik azok a bahunok?
V: A bahunok a brahmin kasztba tartozó emberek egy csoportja a Khas csoportban, egy indo-árja etnikai-nyelvi csoportban.
K: Mi a bahunok fő foglalkozása?
V: A bahunok kasztjuknak megfelelően főként papként, tanítóként és asztrológusként szolgáltak.
K: Milyen brahmanokat neveznek bahunoknak vagy khas bahunoknak?
V: Általában a Parvate/Pahari (dombvidéki) brahmanokat nevezik bahunoknak vagy Khas Bahunoknak.
K: Mi volt a bahunok helyzete a kormányzatban és a közigazgatásban Nepálban?
V: A bahunok kormányzati hivatalokat, közigazgatást és politikát tölthettek be.
K: Kikhez tartoznak a bahunok az 1854-es nepáli Muluki Ain szerint?
V: Az 1854-es nepáli Muluki Ain (jogi kódex) szerint a bahunok a szent fonal hordozói (yagyopavit) és a kétszer született (dvija) hinduk közé tartoznak.
K: Mit jelent a Yagyopavit kifejezés?
V: A Yagyopavit egy szent fonál, amelyet a bráhmanák az Upanayana elvégzése után viselnek.
K: Mit jelent a Dvija?
V: A dvídzsa kétszer születettet jelent, és azokra a felső kasztba tartozó hindukra utal, akik átmentek a szent fonal szertartásán.
Keres