A Tamar folyó egy fontos határfolyó Délnyugat-Angliában, amely Devon (keleten) és Cornwall (nyugaton) közötti határ nagy részét alkotja. Forrása viszonylag közel van az észak-cornwalli partokhoz (kevesebb mint 6 km-re/4 mérföldre), ám észak helyett déli irányba folyik, és alsó szakaszában széles, árapályos torkolattá alakul. A Tamar a torkolatánál a Hamoaze-ba — egy nagy, természetes kikötőmedencébe — folyik, mielőtt a Plymouth Soundba lépne, így fontos szerepe van a térség hajózásában és a Plymouth környéki kikötők ellátásában. A folyó mellékfolyói közé tartoznak az Inny, Ottery, Kensey és Lynher (vagy St Germans folyó) a cornwalli oldalon, valamint a Deer és a Tavy a devoni oldalon.
Történet és határ
Athelstan angol király 936-ban rendelkezett úgy, hogy a Tamar folyó keleti partja legyen Anglia és Cornwall határa, és ez a megállapodás a későbbi évszázadok során is meghatározó volt a térség közigazgatási tagolódásában. A folyó az idők folyamán kereskedelmi és hadi szempontból is jelentős útvonallá vált: torkolata és a Hamoaze alkalmas volt hadihajók és kereskedelmi hajók fogadására, ezért Plymouth és környéke stratégiai és gazdasági központként fejlődött.
Hidak és közlekedés
A Tamar alsó szakaszán kevés közúti átkelő található. Saltash-nál található az a két nevezetes műtárgy, amelyek összekötik Cornwallt Plymouth-szal: a 19. század közepén megnyitott, Isambard Kingdom Brunel tervezte Royal Albert híd, amelyen a Cornwallba vezető fő vasútvonal halad át (a vonal a Tamar Valley Line része), valamint egy a 20. század közepén épült, modern közúti Tamar-híd, amelyet a komp járatok helyett létesítettek, hogy a gépjárműforgalmat kezeljék. Mindkét híd alapvető szerepet játszik a napi ingázásban és az áruszállításban; az alsó Tamar szakaszán kívül kevés további átkelő áll rendelkezésre a folyó felett, így ezek a létesítmények különösen fontosak a régió közlekedési hálózatában.
Tamar-völgy — természeti és kulturális értékek
A Tamar-völgy kiemelkedő természeti szépségű terület (Area of Outstanding Natural Beauty, AONB), amely mintegy 195 km²-t (75 négyzetmérföldet) foglal magában az alsó Tamar mentén (Launceston alatt) és mellékfolyói, a Tavy és a Lynher körül. A területet először 1963-ban javasolták oltalom alá helyezni, de végleges kijelölésére csak 1995-ben került sor. A védett terület változatos tájakat ölel fel: meredek, fasoros völgyoldalakat, mozaikszerű mezőgazdasági tájat, gyümölcsösöket és réteket, valamint árapályos mocsarakat és só- és iszaprétegeket a torkolatnál.
Természetvédelem és élővilág
A Tamar-völgy gazdag élővilággal rendelkezik: a folyó és torkolata fontos madárvonulási és táplálkozóhely, a parti mocsarak és iszapos területek számos vízimadár számára nyújtanak élőhelyet. A folyóvíz mentén találhatók tiszta, kelési helyek vízimadarak, hüllők és emlősök, például vidrák számára is. A völgy növény- és állatvilágának megőrzése a helyi természetvédelmi programok és az AONB kezelési terveinek központi célja.
Kulturális örökség és gazdaság
A Tamar-völgy gazdasága hagyományosan a mezőgazdaságon, gyümölcstermesztésen (alma és ciderkészítés), valamint az ipari múltból származó bányászati emlékeken alapult. A környéken jól láthatóak a múltbéli bányászati létesítmények nyomai; a terület történelmi ipari öröksége kapcsolódik a Cornwall és Nyugat-Devon bányászati tájhoz, amelyet nemzetközi szinten is elismertek. Ma a turizmus — a természetjárás, kerékpározás, horgászat, madármegfigyelés és történelmi helyszínek látogatása — fontos bevételi forrás a régió számára.
Szabadidő és megközelíthetőség
A Tamar-völgy számos lehetőséget kínál szabadidős tevékenységekre: jól kiépített gyalog- és kerékpárutak, helyi tanösvények és kilátópontok várják a látogatókat. A vasútvonalak és a Saltashnál található hidak révén a völgy jól megközelíthető Plymouth és más környező települések felől, ami tovább növeli turisztikai vonzerejét.
A Tamar folyó és völgye tehát egyszerre természeti határ, gazdasági-történeti örökség és ma is élő, védett táj, amely fontos szerepet tölt be Délnyugat-Anglia ökológiai és kulturális életében.
