Ez a cikk a Demokrata Párt 2016-os elnökválasztási előválasztásainak aktuális eredményeit és a jelöltséghez vezető folyamatot ismerteti. A Demokrata Párti elnökválasztási előválasztás a küldöttek — vagyis a pártot a Nemzeti Konferencián képviselő személyek — kiválasztásának folyamata, akik a jelöltek közötti végső szavazáson döntenek a párt elnökjelöltjéről. Az egyes államokban a választók elsődlegesen arról döntenek, hogy melyik jelöltre adjanak voksot; a megszerzett támogatás alapján a jelöltek arányosan kapnak delegáltakat (külön szabályok vonatkoznak a caucusokra és a primáriákra).

Hogyan működnek az előválasztások és a delegáltak

Az előválasztási rendszer jellemzői:

  • Pledged delegáltak (megígért delegáltak): ezeket a jelöltek a helyi választásokon szerzik meg, általában arányos elosztás alapján az adott állam vagy körzet eredményei szerint. A pledged delegáltak többsége a konvenció első fordulójában a jelölt utasításai szerint szavaz.
  • Szuperdelegáltak: a pártvezetők, parlamenti képviselők, korábbi elnökök, állam- és helyi pártvezetők alkotják ezt a csoportot. A szuperdelegáltak függetlenül dönthetnek és nem kötöttek automatikusan az előválasztási eredményekhez; így befolyásolhatják a jelöltséget, különösen szoros verseny esetén.
  • Arányos elosztás: a Demokrata Párt többször arányos rendszert használ, azaz egy jelölt csak akkor nyer minden delegáltat egy államban, ha túlnyomó fölénye van; általában a 15%-os küszöb befolyásolja, hogy melyik jelöltek kapnak delegáltakat.

Főbb mérföldkövek 2016-ban

  • Az előválasztások 2016. február 1-jén kezdődtek Iowában, ahogy a Demokrata kampány is a tavasz folyamán több államon és területen keresztül zajlott.
  • A jelölti mezőből a végső szakaszban a volt first lady és külügyminiszter, Hillary Clinton, valamint a vermonti szenátor, Bernie Sanders maradtak versenyben.
  • 2016. június 6-án az Associated Press arról számolt be, hogy Hillary Clinton elegendő delegált támogatást szerzett ahhoz, hogy ő legyen a demokrata várható jelölt. Az AP számításába több szuperdelegátus nyilatkozata is beleszámított; mivel a szuperdelegátusok nem kötöttek azonnal, elméletileg a támogatásuk változhatott volna, de a gyakorlatban a nyilatkozatok Clinton javára tették a különbséget.
  • Bernie Sanders hivatalosan 2016. július 12-én függesztette fel kampányát és nyilvánosan támogatta Clintont a novemberi elnökválasztáson.

Vita a szuperdelegátusok szerepéről

A szuperdelegátusok szerepe a 2016-os előválasztások egyik legvitatottabb pontja volt: kritikusai azzal érveltek, hogy a párti elit túlzott befolyással bír, ami alááshatja a választók akaratát, különösen szoros versenyben. Támogatói szerint a tapasztalt párti szereplőknek joguk van beleszólni a jelölt kiválasztásába, mivel ők biztosítják a politikai stabilitást és a kormányzásra való alkalmasságot.

Utóhatások és reformok

A 2016-os verseny után a Demokrata Párt belső vitákat indított a jelölési rendszer átalakításáról. 2018-ban a párt vezetése olyan szabálymódosításokat fogadott el, amelyek korlátozzák a szuperdelegátusok első fordulós döntő szerepét: a változások célja az volt, hogy csökkentsék a pártelit befolyását az első konvenciós szavazáson, kivéve, ha egy jelölt már a pledged delegáltak többségét is megszerezte.

Összefoglalás

Összességében a 2016-os demokrata előválasztások két jelentős jelölt körül folytak: Hillary Clinton és Bernie Sanders. Az Associated Press júniusi jelentése szerint Clinton elérte a jelöléshez szükséges delegátszámot, amelyet részben a szuperdelegátusok nyilatkozata is alátámasztott. Bernie Sanders később hivatalosan is visszalépett és támogatta Clintont, ezzel lezárult a demokrata jelöltségért folyó verseny, amely jelentős vitákat indított a párton belüli döntéshozatali mechanizmusokról és későbbi reformokhoz vezetett.