Közjószág
A közgazdaságtanban a közjó egyfajta közjó. A közjavaknak két fő tulajdonsága van:
- Nem lehet megakadályozni, hogy valaki elfogyassza a jót.
- Ha egy személy elfogyasztja a jót, az nem csökkenti a jó elérhetőségét mások számára.
A közjavakra példa a friss levegő, a tudás, a közvilágítás vagy a tűzijáték.
A közjavak a piaci kudarc egyik példája: Ha minden szereplő a saját hasznát maximalizálja, ez nem eredményez hatékony megoldást.
Nyilvánvaló, hogy mivel a javak nem kizárhatóak, ez azt jelenti, hogy a termelő nem lát hasznot abban, hogy az árut előállítsa vagy a piacon kínálja, mivel lehetetlen profitot termelni belőle, mint olyan emberek, akik nem fizettek az áruért. Emiatt a kormányzat beavatkozhat, hogy biztosítsa azt. A tisztán közjavakra viszonylag kevés példa van, néhány példa azonban igen:
- Árvízvédelem
- Közüzemi vízellátás
- Közvilágítás
- Világítótorony védelme
- Nemzeti Védelmi Szolgálat
- Parkok és egyéb nyilvános szabadidős területek
A kormány azért érzi szükségét annak, hogy ezeket a javakat biztosítsa, mert a társadalmi határhaszon nagyobb, mint a magánhaszon, és mivel a fogyasztásban pozitív externáliák vannak, a piaci mechanizmusban mindig alul fog fogyni,
A tűzijáték közjószág, mert nem kizárható (nem lehet megakadályozni, hogy az emberek használják) és nem versenyző (az egyes emberek használata nem csökkenti a mások számára való elérhetőséget).
Kérdések és válaszok
K: Mi az a közjószág?
A: A közjó egyfajta közjó, amelynek két fő tulajdonsága van: nem kizárható és nem versengő.
K: Milyen példák vannak a közjavakra?
V: A közjavak közé tartozik például a friss levegő, a tudás, a közvilágítás, a tűzijáték, az árvízvédelem, a közüzemi vízellátás, a honvédelmi szolgáltatások, a parkok és más nyilvános rekreációs területek.
K: Miért jelentenek a közjavak példát a piaci kudarcra?
V: A közjavak azért példázzák a piaci kudarcot, mert ha minden szereplő maximalizálja a hasznát, az nem eredményez hatékony megoldást. Ennek az az oka, hogy a közjavakból nem lehet profitot termelni, mivel nem kizárhatóak, és azok az emberek, akik nem fizettek a javakért, továbbra is fogyaszthatják azokat.
K: Miért avatkozik be a kormány a közjavak biztosítása érdekében?
V: A közjavakat a piaci mechanizmusban általában alulfogyasztják a fogyasztás pozitív externáliái miatt. A kormány azért avatkozik be a közjavak biztosítása érdekében, mert a társadalmi határhaszon nagyobb, mint a magánhaszon.
K: Mi a fő különbség a közjavak és a magánjavak között?
V: A közjavak és a magánjavak közötti fő különbség az, hogy a közjavak nem kizárhatóak és nem rivalizálóak, míg a magánjavak kizárhatóak és rivalizálóak.
K: Miért nem látják a termelők a közjavak piaci kínálatának előnyét?
V: A termelők nem látnak hasznot abban, hogy a közjavakat a piacon kínálják, mert ezek nem kizárhatóak és nem riválisok. A közjavak nyújtásából nem lehet profitot termelni, mert azok is fogyaszthatják azokat, akik nem fizettek a javakért.
K: Sok példa van a tisztán közjavakra?
V: A tisztán közjavakra viszonylag kevés példa van, de néhány példa az árvízvédelem, a honvédelmi szolgáltatások és a közcélú rekreációs területek.
