Pampa Wind Project: Pickens 4000 MW-os texasi szélerőmű terve

Pampa Wind Project — T. Boone Pickens 4000 MW-os texasi szélerőmű terve: óriási kapacitás, átviteli viták, késések és a 2013-as újraindítás terve.

T. Boone Pickens, egy korábbi texasi olajmágnás a Pickens-terv részeként a világ legnagyobb szélerőműparkjának megépítését tervezi, Pampa Wind Project néven. A projektet Pickens cége, a Mesa Power fogja fejleszteni. A tervezett 4000 MW-os létesítmény a texasi Pampa közelében lesz, amely a Texas Panhandle régióban található, és kelet felé fog húzódni, öt megyében mintegy 400 000 hektár (kb. 4 000 km2) területet érintve. A vállalat becslése szerint ez a kapacitás körülbelül 1,5 millió átlagos háztartás éves villamosenergia-igényét lenne képes kielégíteni.

Miért volt jelentős a Pampa-projekt?

A Pampa Wind Project a maga idejében azért kapott nagy figyelmet, mert 4000 MW-os névleges kapacitásával – ha megvalósult volna – az Egyesült Államok legnagyobb szárazföldi szélerőműparkjává lépett volna elő. 2008 májusában a legnagyobb amerikai szélerőmű még a Horse Hollow Wind Energy Center volt 736 MW kapacitással, így a Pampa léptéke rendkívülinek számított.

Átviteli vonalak és finanszírozási vita

A projekt egyik központi kérdése az volt, hogyan csatlakoznak a távoli, szélben gazdag területeken épülő szélerőművek a fogyasztási központokhoz – ehhez nagy kapacitású villamosenergia-átviteli vezetékekre van szükség. Hosszan tartó vita folyt arról, hogy ezeket a vezetékeket a szélerőmű-tulajdonosoknak, a hálózati üzemeltetőknek vagy a végfelhasználóknak kell-e megfizetniük.

2008. július 17-én a Texas Public Utilities Commission (PUC) úgy döntött, hogy a Texas Panhandle-i szélerőműveket a texasi elektromos hálózathoz csatlakoztató átviteli vonalak építésének költségeiből az adófizetőknek kell kivenniük a részét, összesen 4,93 milliárd dollárt jelölve meg. Ezzel a döntéssel egy 2005-ös texasi törvény végrehajtását segítették elő, amely a megújuló energiaforrások – különösen a szélenergia – elterjedését kívánta támogatni. A döntés és a költségátosztás politikai és gazdasági vitákat váltott ki, mivel sokan vitatták, hogy a fogyasztókat terheljék-e az építési költségek.

Technikai és energiajellegű adatok

• A tervezett 4000 MW névleges kapacitás esetén, feltételezve körülbelül 35%-os kapacitáskihasználást, a park éves termelése nagyságrendileg 12 TWh lehetett volna – ez hozzávetőleges számítás, a tényleges érték a turbinatechnológiától és a szélviszonyoktól függ.
• A Mesa Power a projekthez korábban mintegy 667 szélturbinát vásárolt fel, amelyeket – ha a Pampa teljes egészében megvalósul – a parkba telepítettek volna. A cég később jelezte, hogy a beszerzett turbinákat kisebb projektekben is felhasználják, ha a Pampa-projekt késik.

Idővonal és projektállapot

2009. március 2-án a Mesa Power bejelentette, hogy dolgozik a projekt első szakaszán, de a későbbi fázisok munkálatait elhalasztotta. A cég a rendelkezésre álló 197 szélerőmű-bérleti szerződésből 120-at törölt. 2009 júliusában a Mesa Power a projektet halasztotta (de hivatalosan nem mondta le), részben azért, mert a helyszínre hiányzott az átviteli kapacitás, részben pedig a rossz hitelpiaci környezetre hivatkozva.

A Mesa Power 2013-ban jelezte, hogy tervei szerint újraindítja a Pampa szélerőműpark projektet, miután a területre tervezett átviteli vezetékek elkészülnek. A Texasban az átvitel-fejlesztés egyik fontos eleme volt a Competitive Renewable Energy Zones (CREZ) program, amelynek részeként több nagy teljesítményű vezeték épült meg a 2010-es évek elején; ezek a beruházások javították a panhandle-i szélerőművek csatlakozási lehetőségeit.

Jelentőség és következmények

A Pampa Wind Project esete jól illusztrálja, hogy a megújuló energia nagy léptékű fejlesztése nemcsak maga a termelés kérdése – a sikerhez elengedhetetlen az átviteli infrastruktúra, a finanszírozás és a szabályozási környezet összehangolása. A teremthető gazdasági haszon mellett ilyen projektek területhasználati, környezeti és jogi kérdéseket is felvetnek (például földbérleti megállapodások, helyi közösségekkel való egyeztetés, madárvédelmi és tájvédelmi szempontok).

A Pampa-projekt a maga idejében ambiciózus példa volt a nagy léptékű szélerőmű-fejlesztésre, és hozzájárult a texasi – és országos – vitához arról, miként lehet hatékonyan integrálni a megújuló energiát egy modern villamosenergia-rendszerbe.

Kérdések és válaszok

K: Mi a neve T. Boone Pickens szélfarm-projektjének?

K: Hol fog elhelyezkedni a Pampa Wind Project?

K: Mennyi energiát fog termelni a Pampa Wind Project?

K: Mikor tervezték, hogy ez lesz az Egyesült Államok legnagyobb szélerőműparkja?

K: Kinek kellene fizetnie a szélerőműveket a villamosenergia-felhasználókkal összekötő elektromos távvezetékek építéséért?

K: Mikor jelentette be a Mesa Power, hogy a projekt első fázisán dolgoznak?

Keresés betűvel