Megfigyelhető világegyetem

Az ősrobbanás kozmológiájában a megfigyelhető világegyetem az, ami elméletileg a Földről látható. Ez a fény, vagy más jelek, amelyeknek a kozmológiai tágulás kezdete óta volt idejük eljutni a Földre. A megfigyelhető világegyetem egy gömb alakú térfogat (gömb), amelynek középpontja a megfigyelő, függetlenül a világegyetem egészének alakjától. A világegyetem minden helyének megvan a saját megfigyelhető világegyeteme, amely átfedhet, de nem feltétlenül fedheti a Földre összpontosított világegyetemet.

A megfigyelhető szó nem attól függ, hogy a modern technológia valóban lehetővé teszi-e egy objektum sugárzásának észlelését ebben a régióban. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy elvileg lehetséges, hogy az objektumból származó fény vagy más jelek elérjék a Földön lévő megfigyelőt. A gyakorlatban sok mindent nem láthatunk. Fényt csak olyan régről láthatunk, amikor a részecskék először voltak képesek olyan fotonokat kibocsátani, amelyeket más részecskék nem nyeltek el gyorsan újra. Azelőtt a világegyetemet olyan plazma töltötte ki, amely átlátszatlan volt a fotonok számára.

Az asztrofizikusok néha különbséget tesznek a látható világegyetem között, amely csak a rekombináció óta kibocsátott jeleket tartalmazza, és a megfigyelhető világegyetem között, amely a kozmológiai tágulás kezdete óta (azaz a modern kozmológiában az inflációs korszak vége óta) tartalmaz jeleket. A látható világegyetem sugara kb. 14,0 milliárd parszek (kb. 45,7 milliárd fényév), míg a megfigyelhető világegyetem szélétől mért távolság kb. 14,3 milliárd parszek (kb. 46,6 milliárd fényév), ami kb. 2%-kal nagyobb.

A világegyetem korának legjobb becslése 2013-ra 13,798 ± 0,037 milliárd év. A világegyetem tágulása miatt az emberek olyan objektumokat figyelnek meg, amelyek eredetileg sokkal közelebb voltak, de most jóval távolabb vannak (a kozmológiai saját távolság szempontjából, amely a jelenlegi időpontban megegyezik a mozgási távolsággal), mint a statikus 13,8 milliárd fényév távolság. A megfigyelhető világegyetem átmérőjét körülbelül 28 milliárd parszekre (93 milliárd fényévre) becsülik, ami a megfigyelhető világegyetem szélét körülbelül 46-47 milliárd fényévre teszi.

Hubble Ultra Deep Field kép a megfigyelhető világegyetem egy régiójáról (a bal alsó sarokban az égbolt megfelelő mérete látható). Minden egyes pont egy galaxis, amely csillagok milliárdjaiból áll. A legkisebb, legvörösebb eltolódású galaxisok fénye közel 14 milliárd évvel ezelőtt keletkezett.Zoom
Hubble Ultra Deep Field kép a megfigyelhető világegyetem egy régiójáról (a bal alsó sarokban az égbolt megfelelő mérete látható). Minden egyes pont egy galaxis, amely csillagok milliárdjaiból áll. A legkisebb, legvörösebb eltolódású galaxisok fénye közel 14 milliárd évvel ezelőtt keletkezett.

A 93 milliárd fényévnyi - vagy 28 milliárd parszeknyi - háromdimenziós megfigyelhető világegyetem vizualizációja. A méretarány olyan, hogy a finom szemcsék nagyszámú szuperhalmazok gyűjteményeit ábrázolják. A Virgo szuperhalmaz - a Tejútrendszer otthona - a középpontban van jelölve, de túl kicsi ahhoz, hogy a képen látható legyen.Zoom
A 93 milliárd fényévnyi - vagy 28 milliárd parszeknyi - háromdimenziós megfigyelhető világegyetem vizualizációja. A méretarány olyan, hogy a finom szemcsék nagyszámú szuperhalmazok gyűjteményeit ábrázolják. A Virgo szuperhalmaz - a Tejútrendszer otthona - a középpontban van jelölve, de túl kicsi ahhoz, hogy a képen látható legyen.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Big Bang kozmológia?


V: A Big Bang kozmológia egy tudományos elmélet, amely megmagyarázza, hogyan kezdődött és hogyan fejlődött a világegyetem az idők során. Azt állítja, hogy a világegyetem egy rendkívül forró és sűrű állapotból, az úgynevezett "ősrobbanásból" indult, körülbelül 13,8 milliárd évvel ezelőtt.

K: Mi a megfigyelhető világegyetem?


V: A megfigyelhető világegyetem az, ami elméletileg a Földről látható. Ez magában foglalja a fényt vagy más jeleket, amelyeknek a kozmológiai tágulás kezdete óta volt idejük eljutni a Földre. A világegyetem minden helyének megvan a maga megfigyelhető világegyeteme, amely lehet, hogy átfedésben van a Föld központú világegyetemmel, de az is lehet, hogy nem.

K: Milyen messzire visszamenőleg láthatjuk a fényt?


V: Csak olyan messziről láthatjuk a fényt, mint amikor a részecskék először voltak képesek olyan fotonokat kibocsátani, amelyeket nem nyeltek el gyorsan újra más részecskék. Azelőtt a világegyetemet olyan plazma töltötte ki, amely átlátszatlan volt a fotonok számára.

K: Mi a különbség a látható és a megfigyelhető világegyetemek között?


V: A látható világegyetem csak a rekombináció óta kibocsátott jeleket tartalmazza, míg a megfigyelhető világegyetem a kozmológiai tágulás kezdete (az inflációs korszak vége) óta kibocsátott jeleket.

K: Mekkora a látható világegyetem sugara?


V: A látható Univerzum sugara körülbelül 14 milliárd parszek (45,7 milliárd fényév).

K: Hány éves a Világegyetem becsült kora?


V: Az Univerzum korának legjobb becslése 2013-ban 13,798 ± 0,037 milliárd éves.

K: Milyen messze van a megfigyelhető Univerzum határa? V: A megfigyelhető Univerzum határa körülbelül 46-47 milliárd fényévre van.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3