Északi ndebele nyelv
Az északi ndebele (angolul: /ɛndəˈbiːliː/) egy afrikai nyelv. Szindebele, zimbabwei ndebele vagy északi ndebele nyelvnek is nevezik, korábban pedig matabele néven volt ismert. A bantu nyelvek nguni csoportjába tartozik. A zimbabwei amaNdebele, ndebele és matabele népek beszélik. Más néven siNdebele vagy egyszerűen ndebele.
A ndebele a Dél-Afrikában beszélt zulu nyelv rokona. A zimbabwei ndebele nép a zulu vezető, Mzilikazi követőitől származik. Mzilikazi és népe az 1800-as évek elején, az Mfecane idején hagyta el a kwaZulut. Észak felé vándoroltak, a mai Gauteng, Mpumalanga és Limpopo területén Dél-Afrikában, majd Zimbabwéba és Botswanába. Dél-Afrika számos helyén élnek szindebele nyelvűek.
Az északi ndebele nyelv és a déli ndebele nyelv nem ugyanannak a nyelvnek két változata. Mindkettő bantu nyelv, de az északi ndebele nagyon hasonlít a zuluhoz. A déli ndebele nyelv a szotho és a tswana nyelvekkel mutat hasonlóságot.
Kiejtés
A ndebele szavakat viszonylag könnyű kiejteni, mivel a magánhangzók állandóak. (Vagyis minden magánhangzónak alapvetően egy hangja van.) A hangsúly általában az utolsó előtti szótagon van.
Magánhangzók
A magánhangzók a, e, i, o és u. Így ejtjük őket:
| Vowel | Kiejtés | Példa |
| a | a in apa | [abantwana] hiba: {{lang}}: text has italic markup (help) (children) |
| e | e az ágyban | [emoyeni] hiba: {{lang}}: text has italic markup (help) (a levegőben) |
| i | ee in see | [siza] hiba: {{lang}}: text has italic markup (help) (súgó) |
| o | o a csontban | [okhokho] hiba: {{lang}}: a szövegben dőlt betűs jelölés van (help) (elődök) |
| u | oo hamarosan | [umuntu] hiba: {{lang}}: text has italic markup (help) (személy) |
Kattintás hangok
A ndebele nyelvben három kattintási hang létezik. Ezeket a c, q és x betűkkel jelölik.
c úgy történik, hogy a nyelv hegyét az elülső felső fogakhoz és az ínyhez helyezzük, a nyelv közepét lenyomjuk, és a nyelv hegyét hátrafelé mozgatjuk. Az így keletkező hang olyan, mint az angolban a bosszúság kifejezésére használt hang, az úgynevezett "clucking sound". Néhány szó, amelyben ez a hang szerepel, a [cina] hiba: {{lang}}: text has italic markup (help) (end), és [cela] error: {{lang}}: text has italic markup (help) (kérd.)
A q hangot úgy adjuk ki, hogy a nyelv hátulját felemeljük, hogy megérintsük a lágy szájpadlást, és a nyelv oldalával és hegyével megérintjük az ínyt. A nyelv közepét lenyomjuk, és a nyelv hegyét gyorsan eltávolítjuk az ínytől. A keletkező hang olyan, mint a "pukkanás", amelyet akkor hallunk, amikor gyorsan kivesszük a dugót a palackból. Egyes szavak, amelyekben ez a hang szerepel, [qalisa] hibásak: {{lang}}: text has italic markup (help) (start) és [qeda] error: {{lang}}: text has italic markup (help) (finish).
Az x hangot úgy kell kiadni, hogy a nyelvet úgy helyezzük el, hogy a nyelv hátsó része a lágy szájpadláshoz érjen, a nyelv oldala és hegye pedig az ínyhez. A nyelv egyik oldalát gyorsan elhúzzuk az ínytől. Néhány szó ezzel a hanggal [xoxa] hiba: {{lang}}: text has italic markup (help) (discuss) és [ixoxo] error: {{lang}}: text has italic markup (help) (béka).
Az egyik legkorábbi szindebele nyelvkönyv címlapja
Alap mondatok
Ezek alapvető kifejezések a ndebele nyelven.
| Mondatok | Hogyan kell mondani | Angol jelentése |
| Salibonani | hello (szó szerint: "láttuk egymást") | |
| Unjani (linjani)? | Hogy vagy (többes számban)? | |
| Ngiyaphila (siyaphila) | Jól vagyok (jól vagyunk) | |
| Ngikhona (sikhona) | I am fine (jól vagyunk) (szó szerint azt jelenti: "Itt vagyok") | |
| Unjani wena? | Hogy vagy? | |
| Yebo, ye | Igen, igen. | |
| Hayikhona/ hayi/ hayibo | nem, nem, semmiképp sem | |
| Ngiyabonga (siyabonga) | Köszönöm (köszönjük) | |
| Hamba kahle | go well/ good bye (a hátramaradó személy mondja) | |
| Sala kahle | maradj jól/ viszlát (a távozó személy mondja) |
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az észak-ndebele?
V: Az északi ndebele egy afrikai nyelv, amelyet szindebele, zimbabwei ndebele vagy északi ndebele néven is ismerünk, és korábban matabele néven volt ismert. A bantu nyelvek Nguni csoportjába tartozik.
K: Ki beszéli az északi ndebele nyelvet?
V: Az északi ndebele nyelvet a zimbabwei amaNdebele, ndebele és matabele népek beszélik.
K: Hogyan kapcsolódik a zuluhoz?
V: Az északi ndebele a Dél-Afrikában beszélt zulu nyelvvel áll rokonságban. A zimbabwei ndebele nép a zulu vezető, Mzilikazi követőitől származik.
K: Hol találhatók a szindeble nyelv beszélői?
V: Dél-Afrikában számos helyen vannak Sindeble-nyelveket beszélők.
K: Van különbség az északi és a déli ndebelék között?
V: Igen, mindkettő bantu nyelv, de az északi ndebeles nagyon hasonlít a zuluhoz, míg a déli a szotho és a tswana nyelvekkel mutat hasonlóságot.
K: Mikor hagyta el Mzilikazi népe a kwaZulut?
V: Mzilikazi és népe az 1800-as évek elején, az Mfecane idején hagyta el a kwaZulut.
