Nomogram
A nomogram vagy igazítási diagram vagy abaque, egy számítási grafikon. Ez egy kétdimenziós diagram, amely egy matematikai függvény számítását adja meg.
A nomográfia területét 1884-ben Philbert Maurice d'Ocagne (1862-1938) francia mérnök találta fel. Sokáig arra használták, hogy a mérnökök számára bonyolult képletek gyors grafikus számításait biztosítsák. A nomogramok a d'Ocagne által kitalált párhuzamos koordinátarendszert használják a hagyományos kartéziánus koordináták helyett.
Egy nomogram n skála halmazából áll, amelyből egy az egyenlet minden egyes változójához tartozik. Az n-1 változó értékeinek ismeretében meg lehet találni az ismeretlen változó értékét, vagy néhány változó értékének rögzítésével a nem rögzített változók közötti kapcsolat tanulmányozható.
Az eredményt úgy kapjuk meg, hogy egy egyenes vonalzóval átfektetjük a skálán lévő ismert értékeket, és az ismeretlen értéket onnan olvassuk le, ahol az átfut az adott változó skáláján. Az egyenes vonalzó által létrehozott virtuális vagy rajzolt vonalat indexvonalnak vagy izoplethának nevezzük.
Chi-négyzet eloszlás nomogram
A párhuzamos skálájú nomogram összetevői
Egy tipikus párhuzamos skálájú nomogram. Ez a példa a T értékét számítja ki, ha S = 7,30 és R = 1,17 értéket beillesztjük az egyenletbe. Az izopletta a T skálát éppen 4,65 alatt metszi.
Használja a
A nomogramokat mintegy 75 évig széles körben használták. A zsebszámológépek kora előtt gyors és pontos számításokat tettek lehetővé. A nomogramok eredményei egy vagy több vonal megrajzolásával gyorsan és megbízhatóan kaphatók. A felhasználónak nem kell tudnia algebrai egyenleteket megoldani, adatokat táblázatban keresni, számológépet használni, vagy számokat egyenletekbe helyettesíteni az eredményekhez. A felhasználónak még azt sem kell ismernie, hogy a nomogram milyen egyenletet reprezentál.
A nomogramok tervezésükben szakterületi ismeretekkel rendelkeznek. Például a nagyobb pontosságú nomogramok létrehozása érdekében a nomográfus általában csak olyan skálatartományokat tartalmaz, amelyek ésszerűek és a probléma szempontjából érdekesek. Sok nomogram tartalmaz egyéb hasznos jelöléseket, például referenciacímkéket és színes régiókat. Mindezek hasznos útjelzőket biztosítanak a felhasználó számára.
A nomogram, akárcsak a számológép, egy grafikus analóg számítási eszköz. Akárcsak a számológép, a pontosságát is az a pontosság korlátozza, amellyel a fizikai jelölések megrajzolhatók, reprodukálhatók, megtekinthetők és összehangolhatók.A számológép általános célú számológép, a nomogramot azonban egy adott számítás elvégzésére tervezték. A nomogramok még mindig használhatók egy másik, pontosabb, de esetleg hibás számításból származó válasz ellenőrzésére.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a nomogram?
V: A nomogram egy számításhoz használt grafikon, amely egy matematikai függvény számítását adja meg.
K: Ki találta fel a nomográfia tudományterületét?
V: A nomográfia területét Philbert Maurice d'Ocagne francia mérnök találta fel 1884-ben.
K: Mi volt a nomogramok célja?
V: A nomogramokat sok éven át arra használták, hogy a mérnökök számára bonyolult képletek gyors grafikus számításait biztosítsák.
K: Hány skálából áll egy nomogram?
V: A nomogram n skálából áll, amelyek közül egy az egyenlet minden egyes változójához tartozik.
K: Hogyan lehet egy ismeretlen változó értékét nomogram segítségével megtalálni?
V: Az n-1 változó értékeinek ismeretében az ismeretlen változó értéke úgy határozható meg, hogy a skálákon lévő ismert értékeken átfektetünk egy egyenes vonalzót, és onnan olvassuk le az ismeretlen értéket, ahol az átfut az adott változó skáláján.
K: Hogy hívják az egyenes vonalzó által létrehozott virtuális vagy rajzolt egyenest?
V: Az egyenesvonalzó által létrehozott virtuális vagy rajzolt egyenest indexvonalnak vagy izoplethának nevezik.
K: Milyen koordinátarendszert használnak a nomogramokban?
V: A nomogramok a d'Ocagne által kitalált párhuzamos koordinátarendszert használják a hagyományos kartéziánus koordináták helyett.
