N-típusú félvezető
Az N-típusú félvezető az elektronikában használt anyagtípus.
Úgy készül, hogy egy tiszta félvezetőhöz, például szilíciumhoz vagy germániumhoz szennyeződést adnak. A felhasznált szennyeződés lehet foszfor, arzén, antimon, bizmut vagy más kémiai elem. Ezeket donor szennyeződéseknek nevezik. A szennyeződést azért nevezik donornak, mert szabad elektront ad a félvezetőnek. Ennek célja, hogy az anyagban több töltéshordozó vagy elektronvezeték álljon rendelkezésre a vezetéshez. A végső anyag sokkal vezetőképesebb, mint az eredeti szilícium vagy germánium.
Bevezetés
Az olyan félvezető anyagok, mint a szilícium és a germánium, négy elektronnal rendelkeznek a külső héjukban. Az elektronok külső héját valenciahéjnak nevezzük. A négy elektront a félvezető atom a szomszédos atomokkal való kötések kialakítására használja. Így kevés elektron áll rendelkezésre a vezetéshez.
Ötértékű elemek azok az elemek, amelyek külső héjában öt elektron található. Az n-típusú félvezető előállításához olyan ötértékű szennyeződéseket adnak hozzá, mint a foszfor vagy az arzén. A szennyeződések négy elektronja kötést képez a környező szilíciumatomokkal. Így egy elektron szabadon marad. Az így kapott anyag nagy számú szabad elektronnal rendelkezik. Mivel az elektronok negatív töltéshordozók, az így kapott anyagot n-típusú (vagy negatív típusú) félvezetőnek nevezik. A hozzáadott ötértékű szennyeződést "adalékanyagnak", a hozzáadás folyamatát pedig "adalékolásnak" nevezzük.
Előállítás
Az N-típusú félvezetőket tiszta félvezető anyag adalékolásával állítják elő. A hozzáadott szennyeződés mennyisége nagyon kicsi a félvezető mennyiségéhez képest. Az új félvezető működését az adalékanyag mennyiségének szabályozásával változtatják meg.
Kapcsolódó oldalak
