Millenniumi fejlesztési célok (MDG): áttekintés az ENSZ 2000–2015 céljairól
Átfogó áttekintés a Millenniumi fejlesztési célokról (MDG) 2000–2015: eredmények, kihívások, adósságkönnyítés, szegénységcsökkentés és fenntarthatóság az ENSZ programjában.
A millenniumi fejlesztési célok (MDG-ek) az ENSZ által 2000-ben elfogadott nyolc átfogó célkitűzés volt, amelyek célja a globális szegénység és egyéb alapvető társadalmi, egészségügyi és környezeti problémák gyors, mérhető csökkentése volt 2015-ig. Mind a 189 ENSZ-tagállam (jelenleg 193 van) és legalább 23 nemzetközi szervezet vállalta, hogy együttműködik a célok elérésében és a szükséges források mozgósításában.
Az MDG-ek célkitűzései
- A mélyszegénység és az éhezés felszámolása
- Az általános alapfokú oktatás megvalósítása
- A nemek közötti egyenlőség előmozdítása
- A gyermekhalandóság csökkentése
- Az anyákegészségénekjavítása
- A HIV/AIDS, a malária és más betegségek elleni küzdelem érdekében
- A környezeti fenntarthatóság biztosítása.
- Globális fejlesztési partnerség kialakítása.
Minden egyes célhoz konkrét, mérhető célkitűzéseket és határidőket rendeltek (például a szélsőséges szegénység arányának felére csökkentése, az általános alapfokú iskoláztatás elérése, a gyermekhalandóság kétharmadával történő csökkentése 1990 és 2015 között). Az előrehaladás nyomon követésére különféle indikátorokat határoztak meg, és országonkénti jelentéseket készítettek.
Finanszírozás és nemzetközi intézkedések
Az előrelépés elősegítése érdekében a G8-ak pénzügyminiszterei 2005 júniusában megállapodtak abban, hogy elegendő forrást biztosítanak a Világbanknak, a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és az Afrikai Fejlesztési Banknak (AfDB) ahhoz, hogy 40-55 milliárd dollárnyi, a szegény országok által felhalmozott adósságot elengedjenek. Ezzel lehetővé kívánták tenni számukra, hogy a felszabaduló forrásokat az egészségügyre, az oktatásra és a szegénység csökkentésére fordíthassák.
A fejlett országok MDG-khez nyújtott segélyei az időszak során általában nőttek. A hivatalos segélyek (ODA) jelentős része adósságkönnyítésre és speciális programokra ment el; a segélyforrások egy része viszont rövid távú katasztrófa-elhárításra és katonai célokra is felhasználásra került, ahelyett, hogy közvetlenül a fejlesztési célokat szolgálta volna. A fennmaradó összeg nagy részét a fejlesztés helyett természeti katasztrófák enyhítésére és katonai segélyezésre fordították.
Eredmények és korlátok
Az MDG-ek nagy előnye volt, hogy világos, mérhető célokat és globális politikai fókuszt adtak a fejlesztésnek. Több területen jelentős előrelépés történt: milliókkal kevesebb ember élt szélsőséges szegénységben, nőtt a hozzáférés az alapfokú oktatáshoz, csökkent a gyermek- és anyai halandóság, és több országban megindult a járványok elleni hatékonyabb küzdelem. Ugyanakkor az előrehaladás regionálisan és országonként nagyon egyenetlen volt: különösen a szubszaharai Afrika és egyes sérülékeny államok elmaradása jelentős problémát jelentett.
Kritikák is értek az MDG-eket: többek között azt, hogy a célok némelyike túl általános vagy nem vette figyelembe a belső egyenlőtlenségeket; hogy a finanszírozás és a kapacitás sok országban hiányos maradt; és hogy az indikátorok adathiány vagy minőségi problémák miatt nem mindig tükrözték pontosan a valós helyzetet. Ezek a tapasztalatok hozzájárultak ahhoz, hogy az MDG-eket 2015 után egy átfogóbb, 2030-ig szóló keretrendszer, a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-ek) váltsa fel, amelyek 17 célt és komplexebb, integrált megközelítést kínálnak.
Összegzés
Összességében az MDG-ek jelentős politikai és pénzügyi mobilizációt indítottak el, és számos területen mérhető javulást hoztak. Ugyanakkor a tapasztalatok rávilágítottak arra, hogy a globális célkitűzések csak akkor hoznak tartós változást, ha megfelelő finanszírozás, erős intézményi kapacitás, adatgyűjtés és a legsérülékenyebb csoportokra vonatkozó célzott intézkedések is rendelkezésre állnak. Ezek a tanulságok formálták a 2015 utáni nemzetközi fejlesztési napirendet.
A millenniumi fejlesztési célok az ENSZ kezdeményezése.
Kérdések és válaszok
K: Mik a millenniumi fejlesztési célok?
V: A millenniumi fejlesztési célok az ENSZ által 2000-ben kitűzött nyolc cél, amelyek megvalósításában mind a 189 ENSZ-tagállam és legalább 23 nemzetközi szervezet megállapodott, hogy 2015-ig segítenek.
Q: Mik a célok?
V: A célok között szerepel a mélyszegénység és az éhezés felszámolása, az általános alapfokú oktatás megvalósítása, a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, a gyermekhalandóság csökkentése, az anyák egészségének javítása, a HIV/AIDS, a malária és más betegségek elleni küzdelem, a környezeti fenntarthatóság biztosítása és a globális fejlesztési partnerség kialakítása.
K: Hogyan segítettek a fejlett országok az e célok felé való haladásban?
V: 2005 júniusában a G8-ak pénzügyminiszterei megállapodtak abban, hogy a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Afrikai Fejlesztési Bank (AfDB) számára elegendő forrást biztosítanak a szegény országok 40-55 milliárd dollárnyi adósságának elengedéséhez, hogy a forrásokat az egészségügy és az oktatás javítására és a szegénység csökkentésére fordíthassák. A fejlett országok ebben az időszakban szintén növelték az MFC-knek nyújtott támogatásukat, amelynek több mint felét adósságkönnyítésre fordították, míg a fennmaradó összeg nagy részét nem fejlesztésre, hanem természeti katasztrófák enyhítésére és katonai segélyezésre.
K: Mi volt a célok elérésének menetrendje?
V: Mind a 189 ENSZ-tagállam (jelenleg 193) kijelentette, hogy 2015-ig igyekszik hozzájárulni a célok eléréséhez, és minden egyes célnak megvannak a maga célkitűzései és az elérésükre vonatkozó határidők.
K: Mi az adósságelengedés?
V: Adósságkönnyítésről akkor beszélünk, amikor a hitelező beleegyezik, hogy az adós pénzügyi kötelezettségeinek egy részét vagy egészét csökkenti vagy elengedi. Ebben az esetben a szegény országok 40-55 milliárd dollárnyi adósságának elengedéséről van szó, hogy a forrásokat az egészségügy és az oktatás javítására és a szegénység csökkentésére fordíthassák.
K: Ki biztosította a forrásokat az adósságkönnyítéshez? V: A G8-ak pénzügyminiszterei elegendő forrást biztosítottak a Világbank, az IMF és az AfDB számára ahhoz, hogy 40-55 milliárd dollárnyi adósságot töröljön a szegény országok számára.
Keres