Hruscsov titkos beszéde
A Hruscsov titkos beszéde az a beszéd, amelyben Nyikita Hruscsov elítélte Joszif Sztálin halála után. A beszéd a Szovjetunió Kommunista Pártja 1956. február 25-i huszadik pártkongresszusán elhangzott szóbeli beszámoló volt. A személyi kultuszról és következményeiről volt a címe.
A jelentést "Titkos beszéd" néven ismerték, mivel a kommunista párt küldötteinek zárt ülésén hangzott el, a vendégek és a sajtó képviselői kizárásával. Bár a Hruscsov-jelentés szövege szinte azonnal kiszivárgott, a hivatalos orosz szöveget csak 1989-ben, Mihail Gorbacsov szovjet vezető glasznoszty-kampánya idején tették közzé.
A beszéd alapja a Szovjetunió Kommunista Pártja 1934. évi XVII. kongresszusának küldötteit ért elnyomások vizsgálata volt. Az 1930-as évek sztálini tisztogatások áldozatai voltak. Sztálin történelmi szerepének megítélése a beszéd hatására meglehetősen megváltozott. Nyugaton sokan, akik korábban kommunista párttagok, vagy legalábbis szimpatizáns útitársak voltak, lemondtak tagságukról, és többé nem védték Sztálin hírnevét. Az olyan orosz írók, mint Szolzsenyicin, úgy találták, hogy több szimpátiával kezelik őket. A beszéd jelentős fordulópont volt a történelemben.
A beszéd olyan sokkot okozott a hallgatóságban, hogy egyes beszámolók szerint a jelenlévők közül néhányan szívrohamot kaptak, mások pedig később öngyilkosságot követtek el. Sok szovjet állampolgár zavarba jött. Sztálin "zsenialitásának" állandó dicséretével etették őket. Ez különösen nyilvánvaló volt a Grúz SZSZK-ban, Sztálin szülőföldjén, ahol a zavargások a szovjet Vörös Hadsereg 1956. március 9-i leverésével értek véget.
Kérdések és válaszok
K: Ki mondta a titkos beszédet?
V: A titkos beszédet Nyikita Kruscsev tartotta.
Q: Mi volt a beszéd címe?
A: A beszéd címe a Személyiség kultúrája és annak következményei volt.
K: Mikor mondta el Kruscsev a beszédét?
V: Hruscsov 1956. február 25-én mondta el beszédét.
K: Miért nevezték "titkos beszédnek"?
V: Azért nevezték "titkos beszédnek", mert a kommunista párt képviselőinek zárt ülésén hangzott el, amelyre nem hívtak meg vendégeket vagy a sajtó képviselőit.
K: Milyen hatással volt Hruscsov beszéde a Nyugatra?
V: Nyugaton sokan, akik korábban a kommunista párt tagjai vagy szimpatizánsai voltak, Hruscsov beszédét követően lemondtak tagságukról, és nem védték tovább Sztálin hírnevét. Az orosz írókkal, például Szolzsenyicinnel, később is megértőbben bántak.
K. Hogyan reagáltak a szovjet állampolgárok a sztálinizálás megszüntetésére?
V: A szovjet állampolgárokat összezavarta a sztálinizálás, mert Sztálin "zsenialitásának" dicséretével etették őket. Ez a reakció különösen Sztálin szülőföldjén, Grúziában volt nyilvánvaló, ahol a zavargások a Vörös Hadsereg 1956. március 9-i leverésével végződtek.
K. Volt-e valakinek fizikai következménye Kruscsov titkos beszédének hallatán?
V: Egyes jelentések szerint néhányan, akik jelen voltak Hruscsov titkos beszédénél, szívrohamot kaptak, mások pedig később öngyilkosságot követtek el, miután sokkolta őket a hallottak.
