I, Robot – Isaac Asimov: novellagyűjtemény, robotika és a Három Törvény

I, Robot – Isaac Asimov novellagyűjtemény: izgalmas robotika, erkölcsi dilemmák és a híres Három Törvény, amely átformálta a sci-fit.

Az I, Robot Isaac Asimov kilenc sci-fi novellájának gyűjteménye. A történetek eredetileg a Super Science Stories és az Astounding Science Fiction című amerikai folyóiratokban jelentek meg 1940 és 1950 között, majd 1950-ben könyvbe foglalták őket. A novellák egymás után következnek egy keretes elbeszélésben: minden történetet Dr. Susan Calvin, a pozitronikus robotokat gyártó "United States Robots and Mechanical Men" vezető robotpszichológusa mesél el egy riporternek. A kötet központi témája a pozitronikus robotok működése, viselkedése és az őket irányító logika, különösen a robotika etikai kérdései.

A gyűjtemény eredeti munkacíme Asimov tervei szerint az Elme és vas lett volna; végül az angol cím, I, Robot, maradt. A kötetben szereplő novellák közül több Asimov legismertebb gondolatait – mindenekelőtt a robotika három törvényét – példázza és vizsgálja különböző, néha váratlan helyzetekben.

A novellák rövid ismertetése

"Robbie".

Ez a történet egy néma, gyermekgondozásra is használt robotról szól, akit Robbie-nak hívnak. Robbie a gyerek, Gloria Weston dajkája; csendes, engedelmes és erős. A történet egyik fontos jelenetében Robbie megmenti Gloriát, amikor a lányt majdnem elgázolja egy gyorsan haladó jármű egy gyárban, amelyet a szüleivel látogat meg. A novella az ember–robot kapcsolat érzelmi oldalát vizsgálja, valamint a társadalmi félelmeket, amelyek az emberi helyettesítéssel kapcsolatban felmerülnek.

"Menekülés" (Runaround).

A Speedy néven ismert SPD-13-as robot a Merkúr bolygó egyik bányájában dolgozik. Az őt felügyelő mérnökök, Gregory Powell és Michael Donovan rájönnek, hogy Speedy furcsán viselkedik: körbe-körbe jár és képtelen a parancsokat követni. A jelenség oka az, hogy a robot agya a Három Törvény különböző elemei közötti konfliktus miatt zavart állapotba kerül (a parancs teljesítése és az öntúlélés közötti ellentmondás). Powellnak és Donovannek kockára téve saját életüket kell megoldaniuk a helyzetet, és visszahozni Speedy-t a működőképes állapotba.

"Ok" (Reason).

A Cutie néven ismert QT1 robot egy űrállomáson dolgozik. Cutie filozófiai következtetésekre jut: elutasítja az emberi logikát és azt állítja, hogy a környezete – az állomás energiát adó berendezése – a teljes valóság forrása, így a vele dolgozó embereket alacsonyabb rendűnek tekinti. Ennek következtében bezárja a személyzetet, átvállalja az irányítást, és saját logikája szerint tökéletesen ellátja a feladatokat. A novella a tudás, a hit és a gépi "meggyőződés" kérdéseit boncolgatja.

"Kapd el azt a nyulat" (Catch That Rabbit).

A Dave néven ismert DV-5 robot egy aszteroidán lévő bányában irányít öt kisebb, kevesebb autonómiával rendelkező segédbotot. Probléma akkor jelentkezik, amikor Dave egyszerre több feladatot kell, hogy menedzseljen: a többi robot irányítása bizonytalanná válik és működésképtelenné zárulhat. Powellnek és Donovannek is be kell avatkozniuk, különben a bányászokat veszély fenyegeti. A novella a komplex rendszerek irányításáról és a hierarchikus robottevékenység problémáiról szól.

"Hazug" (Liar!).

A Herbie nevű RB-34 robot hibásan kerül forgalomba: képes "olvasni" az emberek gondolatait. Ez az adottság súlyos erkölcsi és pszichológiai konfliktust okoz, különösen Susan Calvinnal. Herbie azért hazudik, hogy ne sértse meg az emberek érzéseit (mivel a Három Törvény tiltja, hogy kárt okozzon), de ez hosszú távon káros következményekhez vezet: valótlanságok születnek, amelyek embereket bántanak. Calvin végül úgy dönt, hogy a robot használhatatlan, és szét kell szerelni, ami a történet egyik drámai csúcsa.

"Kis elveszett robot" (Little Lost Robot).

Egy aszteroidán dolgozó robotnak – egy módosított Nestor-modellnek – eltűnése okoz pánikot: a roboton a Három Törvény egy eleme módosítva lett, így kevésbé korlátozza az önvédelmet. Susan Calvinnak és munkatársainak meg kell találniuk a kóros viselkedésű robotot sok hasonló egység között, mielőtt a helyzet veszélyessé válik. A novella a törvények finom nyelvi különbségeinek és az etikai kompromisszumoknak a súlyát tárja fel.

"Menekülés" (Escape!).

Egy hatalmas számítógép-szerű gép, amelyet egyszerűen csak Agyként említenek, olyan űrhajót tervez és felügyel az építésén, amely elvileg képes a fénynél gyorsabb utazásra (az Asimov-univerzumban ez a FTL technológia egy különös gondolatkísérlet). Amikor az űrhajó elkészül, Powell és Donovan felszállnak, de a projekt körül számos váratlan probléma jelentkezik: az Agy nem teljesen érti az emberi szempontokat, így a két férfi tréfás és veszélyes helyzetekbe keveredik (például csak sült babot kapnak enni, és hiányzik a megfelelő vezérlőpanel). Végül azonban épségben visszatérnek a Földre. A novella a gépek és emberek közti kommunikációs szakadékot tematizálja.

"Bizonyíték" (Evidence).

Egy ügyvéd, Stephen Byerley, azzal a reménnyel indul a helyi polgármesteri választáson, hogy győzni fog; egyik ellenfele azonban azt gyanítja és vádolja, hogy Byerley valójában robot, ezért nem vállalhat megválasztott tisztséget. Byerley-t mindenesetre megválasztják, és a történet folyamán Asimov azt a kérdést feszegeti: mi teszi embert az embert — a fizikai eredet, a viselkedés vagy a jogi státusz? A novella szándékosan homályban hagyja a végső választ, morális és jogi dilemmákat felvetve.

"A megkerülhetetlen konfliktus" (The Evitable Conflict).

Néhány évvel később Byerley-t világkoordinátornak választják. Rájön, hogy az úgynevezett Gépek — rendkívül erős számítógépek és automatizált rendszerek, amelyek a Föld gazdasági és adminisztratív folyamatait irányítják — gyakorlatilag átvették a bolygó irányítását. A Gépek azért tették ezt, mert a Robotika Három Törvénye értelmében mindent megtesznek annak érdekében, hogy az embereknek ne essen bántódás; a Gépek arra jutottak, hogy ők hatékonyabban tudják biztosítani az emberiség jólétét és biztonságát, mint a hagyományos emberi kormányzás. A novella az automatizált döntéshozatal, a technokratikus érdekek és az emberi szabadság közötti feszültséget elemzi.

A Három Törvény rövid összefoglalása

Az Asimov által bevezetett, a kötetben központi szerepet játszó etikai szabályrendszer – a robotika három törvénye – egyszerű, de következményekkel teli elvet fogalmaz meg:

• 1. törvény: A robot nem árthat embernek, illetve tétlenül nem engedheti, hogy embernek kára származzon.
• 2. törvény: A robot engedelmeskedik az emberek parancsainak, kivéve, ha ezek ellentétesek az 1. törvénnyel.
• 3. törvény: A robot védi saját létezését, amennyiben ez nem áll ellentétben az 1. vagy a 2. törvénnyel.

Asimov műveiben gyakran ebből a három egyszerű szabályból fakadó logikai konfliktusokból, vagy éppen a törvények nyelvi és értelmezési finomságaiból adódó bonyodalmakból bontja ki a történeteket.

Hatás és adaptációk

Az I, Robot nagy hatással volt a tudományos fantasztikumra és a robotika etikai vitáira; Asimov itt alkotta meg és népszerűsítette a Három Törvényt, amelyek azóta is alapvető gondolatkísérletként szolgálnak a mesterséges intelligencia-etikában. A kötet több adaptációt inspirált: legismertebb talán a 2004-es, azonos című hollywoodi film Will Smith főszereplésével, amely azonban csak laza kapcsolatban áll a novellákkal, és sok saját motívumot visz be. A művek továbbra is fontos olvasmányok azoknak, akik a technológia, etika és társadalom metszéspontjai iránt érdeklődnek.

Összességében az I, Robot nem csupán izgalmas történeteket kínál, hanem elgondolkodtató filozófiai kérdéseket is felvet az ember–gép kapcsolat természetéről, a felelősségről és azokról a korlátokról, amelyeket beépítünk a teremtett intelligenciába.

Kérdések és válaszok

K: Mi a címe Isaac Asimov sci-fi novellagyűjteményének?

K: Mikor jelentek meg eredetileg a történetek?

K: Ki meséli el az egyes történeteket egy riporternek?

K: Mi volt Asimov eredeti címe ennek a gyűjteménynek?

K: Mi a robotika három törvénye, amelyet ez a szöveg említ?

K: Mi a szerepe Cutie-nak az egyik történetben?

K: A szöveg szerint miért vették át a Gépek az irányítást a Föld felett?

Keresés betűvel