Genti oltár
A genti oltárkép vagy A misztikus bárány imádása (hollandul: Het Lam Gods vagy Isten báránya; befejezve 1432-ben) egy nagyon nagy és összetett korai flamand poliptichon táblakép. Belgium egyik remekműve és a világ egyik kincse.
Egykor a Joost Vijdt kápolnában volt a Szent Bavo székesegyházban, Gentben, Belgiumban. Később a székesegyház kápolnájába került. Joost Vijdt gazdag kereskedő és pénzember rendelte meg a saját és felesége magánkápolnája számára. Hubert van Eyck kezdte el a munkát, aki 1426-ban, a munka közben halt meg. A művet öccse, Jan van Eyck fejezte be.
Az oltárkép összesen 24 keretezett panelt tartalmaz. Ezek két nézetet alkotnak, egy nyitottat és egy zártat. A nyitott nézet felső sora Krisztus királyt ábrázolja Szűz Mária és Keresztelő János között. A szárnyak belső oldalán éneklő és zenélő angyalok láthatók. A külső oldalon Ádám és Éva látható. A középső tábla alsó sora az Isten Bárányának imádását mutatja. Több csoport van jelen, akik beáramlanak imádkozni, a galamb felügyelete alatt, aki a Szentlélek. Hétköznapokon a szárnyak zárva voltak. Ez Mária mennybemenetelét és Joost Vijdt és felesége, Lysbette Borluut adományozó portréit mutatta.
Régebben a kereten az állt, hogy a "mindenkinél nagyobb Hubert van Eyck" kezdte el az oltárképet, de Jan van Eyck - aki "a művészet második legjobbjának" nevezte magát - 1432-ben fejezte be. Az eredeti, nagyon díszes, faragott külső keretet és körítést a reformáció idején megsemmisítették. Voltak olyan találgatások, amelyek szerint óraműves mechanizmusokkal rendelkezhetett a redőnyök mozgatására, sőt, akár zenét is játszhatott.
A bal alsó, Az igazságos bírák című eredeti táblát 1934-ben ellopták. Az eredeti táblát soha nem találták meg. Helyére 1945-ben Jef Vanderveken által készített másolat került. Az ellopott tábla nagy szerepet játszik Albert Camus La chute című regényében. Karl Hammer holland újságíró 2010-ben publikálta "A szent tábla titka" című könyvet. Leírja a különböző vallási csoportok, a Vatikán és a brit hírszerzés részvételét az elveszett tábla visszaszerzésére tett kísérletekben.
Kinyitva az oltárkép mérete 3,5 x 4,6 méter (11 x 15 láb).
A poliptichon nyitott nézete.
Zárt nézet, hátsó panelek.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a genti oltárkép?
V: A genti oltárkép, más néven A misztikus bárány imádása egy nagyon nagy és összetett kora flamand poliptichon panelfestmény. Joost Vijdt gazdag kereskedő és pénzember rendelte meg a saját és felesége magánkápolnája számára.
K: Ki készítette a genti oltárképet?
V: Az oltárképet Hubert van Eyck kezdte el készíteni, aki 1426-ban, a munka közben halt meg. A művet öccse, Jan van Eyck fejezte be.
K: Hány tábla alkotja az oltárképet?
V: Az oltárképnek összesen 24 bekeretezett táblája van, amelyek két nézetet alkotnak, egy nyitott és egy zárt nézetet.
K: Mit ábrázol az oltárkép nyitott nézete?
V: Az oltárkép nyitott nézetén Krisztus Király Szűz Mária és Keresztelő János között látható a felső sorban. Hétköznapokon, amikor zárt állapotban van, Mária mennybemenetele és Joost Vijdt és felesége, Lysbette Borluut adományozó portréja látható.
K: Mit ábrázol a központi tábla alsó sora?
V: A központi tábla alsó sorában Isten Bárányának imádása látható, több csoport jelenlétében, akiket a Szentlelket jelképező galamb felügyel.
K: Az eredeti kereten volt valami Hubert van Eyckről szóló írás?
V: Igen, az eredeti kereten volt egy felirat, amely szerint Hubert van Eyck, a "mindenkinél nagyobb" Hubert van Eyck kezdte el az oltárképet, de Jan van Eyck - aki "a művészet második legjobbjának" nevezte magát - 1432-ben fejezte be.
K: Mi történt az eredeti változat egyik részével (panel) a reformáció idején ?
V: A reformáció idején, 1934-ben ellopták az eredeti változat egyik részét (táblát), amelyet azóta sem találtak meg.
