Frankfurti Nemzetgyűlés (1848–1849) — az első szabadon választott német parlament

Frankfurti Nemzetgyűlés (1848–1849): az első szabadon választott német parlament, a Paulskirche alkotmánya — a modern német demokrácia és az emberi jogok alapjai.

A frankfurti parlament (németül: Frankfurter Nationalversammlung) volt az első szabadon választott parlament egész Németországban. Ülését 1848. május 18-tól 1849. május 31-ig tartották a frankfurti Paulskirche|Paulskirche Frankfurt am Mainban. A Német Szövetségi Államokban a "márciusi forradalom" idején választották meg.

A gyűlésen született meg az úgynevezett Paulskirche alkotmány (németül: Paulskirchenverfassung, valójában Verfassung des Deutschen Reiches), amely a parlamentáris demokrácia elvein alapuló Német Birodalmat hirdette meg. Ez az alkotmány teljesítette a Vormärz liberális és nacionalista mozgalmainak fő követeléseit, és megalapozta az emberi jogokat. A parlament alkotmányos monarchiát is javasolt, amelynek élén egy örökletes császár (Kaiser) állt. IV. Friedrich Wilhelm porosz király nem fogadta el a császári tisztséget, amikor azt felajánlották neki. Úgy érvelt, hogy egy ilyen ajánlat sérti az egyes német államok fejedelmeinek jogait. A 20. században azonban a frankfurti alkotmány főbb elemei az 1919-es weimari alkotmány és a Német Szövetségi Köztársaság 1949-es alaptörvényének mintájául szolgáltak.

Összetétel és működés

A gyűlés tagjait a különböző német államokból választották; a részvétel általában szélesebb körű volt, mint korábban, de a választójog rendszere nem volt teljesen egységes minden tartományban. A képviselők többsége a polgári középrétegből és értelmiségből (jogászok, egyetemi tanárok, tisztviselők, polgármesterek) került ki; ott voltak liberális, konzervatív és radikális irányzatok is. A gyűlés elnökeinek és vezető politikusainak közé tartozott többek között Heinrich von Gagern, aki a mérsékelt liberálisok egyik vezetője, valamint olyan ismert demokraták és radikálisok, mint Robert Blum.

Fő viták és döntő kérdések

• Az egyesülés formája: a legnagyobb vita a Kleindeutschland (kis-Németország, Poroszország vezetésével, Ausztria nélkül) és a Großdeutschland (nagy-Németország, Ausztriával) modell között folyt.
• Államforma: alkotmányos monarchia vagy köztársaság — a többség végül az alkotmányos monarchiát támogatta.
• Alapjogok és államszervezet: a gyűlés alapvető jogokat, állampolgári szabadságjogokat és a központi intézmények kereteit dolgozta ki, például a választójog, törvényhozás és végrehajtás elveit.

Miért nem sikerült?

Bár a Paulskirche-alkotmány mérföldkő volt a német liberális és nemzeti mozgalom számára, több tényező miatt nem tudta gyakorlatba ültetni döntéseit:

• A gyűlésnek nem volt saját fegyveres ereje: nem rendelkezett katonai hatalommal ahhoz, hogy az elkészült alkotmányt érvényre juttassa.
• A konzervatív uralkodók és élcsaládok többsége nem volt hajlandó lemondani szuverenitásáról: különösen fontos volt a porosz és az osztrák vezetés bizalmatlansága.
• Politikai megosztottság: a képviselők között komoly ideológiai különbségek voltak, ami gyengítette a hatékony, egységes fellépést.
• A helyi és nemzetközi reakciók, valamint a fordulatok (pl. a bécsi forradalom leverése) megerősítették a hagyományos erők pozícióját.

Az összeomlás és az utóélet

Miután a gyűlés által elfogadott alkotmányt a kínálat szerint a porosz király visszautasította, a parlament 1849 májusában feloszlott. Egy kisebb, radikálisabb csoport megkísérelte a munkát továbbvinni úgynevezett "rump-parlament" formájában, amely Stuttgartba tette át a székhelyét; ezt a testületet azonban 1849 júniusában fegyverrel oszlatták fel. Sok résztvevőre megtorlás várt, néhányan emigrációba kényszerültek, mások üldöztetésnek lettek kitéve. Robert Blum például a forradalmi eseményekben való részvétele miatt 1848-ban kivégezték Bécsben, ami erős visszhangot váltott ki a német területeken.

Jelentőség és örökség

Bár a frankfurti nemzetgyűlés rövid életű volt és politikailag kudarcot vallott, jelentősége nagy: először foglalt össze egy egész Németországra kiterjedő alkotmányos elképzelést és alapvető jogelveket. A Paulskirche-alkotmány gondolatai később is hatottak a német alkotmányozásra; elemei – például a polgári szabadságjogok és a parlamentáris intézmények hangsúlyozása – visszaköszönnek az 1919-es weimari alkotmány és a 20. századi német alkotmányos rendszerek kialakulásában, köztük a második világháború utáni 1949-es alaptörvényben is. A frankfurti gyűlés emléke a német politikai kultúrában a polgári szabadságeszmények és a nemzeti egység eszméjének korai, meghatározó megnyilvánulása maradt.

Kérdések és válaszok

K: Mi volt a frankfurti parlament?

K: Mit hozott létre a gyűlés?

K: Mit írt elő ez az alkotmány?

K: Kinek ajánlották fel a császári tisztséget?

K: Miért nem fogadta el?

K: Hogyan használták fel ennek az alkotmánynak az elemeit a későbbi években?

Keresés betűvel