Frankfurti Parlament
A frankfurti parlament (németül: Frankfurter Nationalversammlung) volt az első szabadon választott parlament egész Németországban. Ülését 1848. május 18-tól 1849. május 31-ig tartották a frankfurti Paulskirche|Paulskirche Frankfurt am Mainban. A Német Szövetségi Államokban a "márciusi forradalom" idején választották meg.
A gyűlésen született meg az úgynevezett Paulskirche alkotmány (németül: Paulskirchenverfassung, valójában Verfassung des Deutschen Reiches), amely a parlamentáris demokrácia elvein alapuló Német Birodalmat hirdette meg. Ez az alkotmány teljesítette a Vormärz liberális és nacionalista mozgalmainak fő követeléseit, és megalapozta az emberi jogokat. A parlament alkotmányos monarchiát is javasolt, amelynek élén egy örökletes császár (Kaiser) állt. IV. Friedrich Wilhelm porosz király nem fogadta el a császári tisztséget, amikor azt felajánlották neki. Úgy érvelt, hogy egy ilyen ajánlat sérti az egyes német államok fejedelmeinek jogait. A 20. században azonban a frankfurti alkotmány főbb elemei az 1919-es weimari alkotmány és a Német Szövetségi Köztársaság 1949-es alaptörvényének mintájául szolgáltak.


A frankfurti közgyűlés Paulskirche
Kérdések és válaszok
K: Mi volt a frankfurti parlament?
V: A frankfurti parlament volt az első szabadon választott parlament egész Németországban. Az 1848. május 1848. május 1848. május 1849. május 31. között tartották a Frankfurt am Main-i Paulskirchében.
K: Mit hozott létre a gyűlés?
V: A gyűlés az úgynevezett Paulskirche-alkotmányt hozta létre, amely a parlamentáris demokrácia elvein alapuló Német Birodalmat hirdette meg.
K: Mit írt elő ez az alkotmány?
V: Ez az alkotmány az emberi jogok alapját biztosította, és alkotmányos monarchiát javasolt, amelynek élén egy örökletes császár (Kaiser) állt.
K: Kinek ajánlották fel a császári tisztséget?
V: A császári tisztséget IV. Friedrich Wilhelm porosz királynak ajánlották fel.
K: Miért nem fogadta el?
V: Azzal érvelt, hogy egy ilyen ajánlat sérti az egyes német államok fejedelmeinek jogait.
K: Hogyan használták fel ennek az alkotmánynak az elemeit a későbbi években?
V: A későbbi években ennek az alkotmánynak a főbb elemei a weimari alkotmány és a Német Szövetségi Köztársaság alaptörvényének mintájává váltak.