Finke folyó

A Finke folyó Közép-Ausztrália egyik legnagyobb folyója. Az Északi Területen, a MacDonnell Rangesben ered. ott alakul ki, ahol a Davenport és az Ormiston patakok egyesülnek, Glen Helentől északra. A Finke folyó mintegy 600 km hosszan folyik a Simpson-sivatag nyugati széléig Dél-Ausztrália északi részén. A folyó általában víznyelők gyűjteménye, de ritka árvizek alkalmával tomboló áradattá is válhat. Egy nagy áradáskor a Finke folyó vize a Macumba folyóba, majd az Eyre-tóba folyhat, ami összesen mintegy 750 km távolságot jelent. A főbb mellékfolyók közé tartozik az Ellery Creek, valamint a Palmer és Hugh folyók. A Finke folyó a West MacDonnell és a Finke Gorge Nemzeti Parkokon keresztül folyik.

A Finke-folyót John McDouall Stuart 1860-ban nevezte el William Finke, egy adelaide-i férfi után, aki egyike volt azoknak, akik részben fizették expedíciói költségeit. Az Északi Terület egyes részein a folyó bennszülött neve Larapinta. A Larapinta Drive egy út, amely Alice Springsből nyugatra vezet, valamint a Larapinta sétaútvonal.

Finke folyó eső után, Északi területZoom
Finke folyó eső után, Északi terület

Finke folyóZoom
Finke folyó

Az Eyre-tó medencéjének térképe a Finke folyót ábrázolvaZoom
Az Eyre-tó medencéjének térképe a Finke folyót ábrázolva

A Finke folyó kora

A Finke folyót "a világ legrégebbi folyójának" nevezik, különösen az utazásszervezők, valamint a népszerű könyvek és prospektusok. Olyan helyeken, mint például a James Range, a Finke mélyen bevágott kanyarulatokban folyik (lásd a Google Maps képét). Mivel a kanyarulatok csak sík síkságokon alakulnak ki, a folyónak azelőtt kellett kialakulnia, hogy a hegyláncok felnyomultak volna. Ez az Alice Springs-i orogenezis néven ismert hegységképződés során történt, amely 400 és 300 millió évvel ezelőtt, a devon-karbon időszakban. A folyó egyes szakaszai már ekkor létezhettek. A folyó déli szakaszai sokkal fiatalabbak lehetnek, mivel azok a területek, ahol a Finke most folyik, az Északi Terület déli peremének közelében és délebbre, a mezozoikum idején a tenger alatt voltak, a Nagy Artéziai-medence részei.

A Finke folyó kora nem egyedülálló. Közép-Ausztráliában vannak más nagy, hegyi eredetű folyórendszerek is, köztük a Todd és a Hale folyók, ahol a hegyek ugyanabban az időben alakultak ki. Ausztráliában és más kontinenseken is vannak a MacDonnell Ranges-hez hasonló vagy annál nagyobb korú hegyvonulatok. Az ezeken a területeken található folyók a Finke folyónál azonos korú vagy annál idősebb ősi folyókból fejlődhettek ki.

Kérdések és válaszok

Q: Mi az a Finke folyó?


V: A Finke folyó Közép-Ausztrália egyik legnagyobb folyója, amely az Északi Területen található MacDonnell Rangesben ered.

K: Hol keletkezett a Finke folyó?


V: A Finke folyó ott keletkezik, ahol a Davenport és az Ormiston patakok egyesülnek, Glen Helentől északra.

K: Milyen hosszú a Finke folyó?


V: A Finke folyó körülbelül 600 km hosszan folyik a Simpson-sivatag nyugati szélén, Dél-Ausztrália északi részén.

K: Mi történik a Finke folyó ritka áradásai során?


V: Ritka árvizek idején a Finke folyó tomboló áradattá válhat.

K: Mekkora a Finke folyó és az Eyre-tó közötti távolság egy nagy áradás során?


V: Egy nagy árvíz idején a Finke folyó vize a Macumba folyóba, majd az Eyre-tóba ömölhet, ami összesen mintegy 750 km távolságot jelent.

K: Melyek a Finke folyó főbb mellékfolyói?


V: A Finke folyó főbb mellékfolyói közé tartozik az Ellery Creek, valamint a Palmer és Hugh folyók.

K: Ki és kiről nevezték el a Finke folyót?


V: A Finke folyót John McDouall Stuart nevezte el 1860-ban William Finke, egy adelaide-i férfi után, aki egyike volt azoknak, akik részben fizették expedíciói költségeit.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3