Térelmélet
A fizikában a mező azt jelenti, hogy a tér (vagy általánosabban a téridő) minden pontjához egy fizikai mennyiséget rendelnek. A mezőt úgy tekintik, mint ami a tér egy nagy területére kiterjed, így mindent befolyásol. A mező erőssége általában változik egy területen. Michael Faraday alkotta meg először a "mező" kifejezést 1849-ben.
Egyes mezők esetében a tér minden egyes pontjához tartozik egy szám. Ezeket skalármezőknek nevezzük. Bonyolultabb mezők esetében a tér minden egyes pontjához egynél több szám tartozik. Ezeket vektormezőknek vagy tenzormezőknek nevezzük. Például egy gravitációs mezőt modellezhetünk egy vektormezővel, ahol egy vektor jelzi a tömeg által a tér minden egyes pontján tapasztalt gyorsulást. Más példák a hőmérsékleti mezők vagy a légnyomás mezők, amelyeket az időjárás-jelentésekben gyakran izotermákkal és izobárokkal szemléltetnek az azonos hőmérsékletű, illetve azonos nyomású pontok összekapcsolásával.
Két egyformán töltött (taszító) részecskét körülvevő elektromos mező nagysága. A fényesebb területek nagyobb nagyságúak. A mező iránya nem látható.
Ellentétes töltésű (vonzó) részecskék
A mezőtípusok
Klasszikus mezők
- A newtoni gravitáció: a gravitációs erőt két tömeg kölcsönös kölcsönhatásaként írja le.
- Elektromágnesesség: Az elektromos és mágneses mezők nem csupán a részecskék mozgását meghatározó erőtér, hanem önálló fizikai valósággal is rendelkeznek, mivel energiát hordoznak.
- Gravitáció az általános relativitáselméletben: ez Einstein gravitációs elmélete.
- Hullámok mint mezők
Kvantum mezők
Ma már úgy gondolják, hogy a kvantummechanikának minden fizikai jelenség alapjául kell szolgálnia.
Mezőelmélet
A mezőelmélet olyan fizikai elmélet, amely leírja, hogy egy vagy több fizikai mező hogyan lép kölcsönhatásba az anyaggal.
Kapcsolódó oldalak
- Rugalmasság
- Fluid dinamika
- Általános relativitáselmélet
- Maxwell-egyenletek
- Részecskefizika
Kérdések és válaszok
K: Mi az a mező a fizikában?
V: A fizikában a mező azt jelenti, hogy a tér minden pontjához egy fizikai mennyiséget rendelünk.
K: Melyik az első személy, aki a "mező" kifejezést alkotta?
V: Michael Faraday 1849-ben elsőként alkotta meg a "mező" kifejezést.
K: Hogyan definiálják a skalármezőket?
V: A skalármezők olyan mezők, ahol a tér minden egyes pontjához tartozik egy szám.
K: Mik a vektor- vagy tenzormezők?
V: A vektormezők vagy tenzormezők bonyolultabb mezők, ahol a tér minden egyes pontjához egynél több szám tartozik.
K: Modellezhető-e a gravitációs mező vektormezővel?
V: Igen, a gravitációs mező modellezhető vektormezővel, ahol a vektor azt a gyorsulást jelzi, amelyet a tömeg a tér minden egyes pontján tapasztalna.
K: Mik azok a hőmérsékleti és légnyomási mezők?
V: A hőmérsékletmezők és a légnyomásmezők olyan mezők, amelyeket az időjárás-jelentésekben gyakran izoterma és izobár segítségével ábrázolnak, az azonos hőmérsékletű, illetve azonos nyomású pontok összekapcsolásával.
K: Változik-e egy mező erőssége egy adott területen?
V: Igen, a mezők erőssége általában változik egy-egy régióban.
