Fermat-számok: definíció, képlet (2^{2^n}+1) és Fermat-prímek

Ismerd meg a Fermat-számok definícióját, a 2^{2^n}+1 képletét, ismert példákat és a Fermat-prímek történetét — érthetően, részletesen.

Szerző: Leandro Alegsa

Definíció és képlet

A Fermat-szám egy speciális pozitív szám, amelyet Pierre de Fermat-ról neveztek el. A Fermat-számok általános alakja

F n = 2 2 n + 1 {\displaystyle F_{n}=2^{2^{\\overset {n}{}}}+1} {\displaystyle F_{n}=2^{2^{\overset {n}{}}}+1}

ahol n egy nemnegatív egész szám. Röviden: Fn = 2^{2^n} + 1.

Az első Fermat-számok

Az első kilenc Fermat-szám (az OEIS A000215 szekvenciája) a következő:

  • F0 = 2^{2^0} + 1 = 2^1 + 1 = 3
  • F1 = 2^{2^1} + 1 = 2^2 + 1 = 5
  • F2 = 2^{2^2} + 1 = 2^4 + 1 = 17
  • F3 = 2^{2^3} + 1 = 2^8 + 1 = 257
  • F4 = 2^{2^4} + 1 = 2^{16} + 1 = 65537
  • F5 = 2^{2^5} + 1 = 2^{32} + 1 = 4294967297 = 641 × 6700417
  • F6 = 2^{2^6} + 1 = 2^{64} + 1 = 18446744073709551617 = 274177 × 67280421310721
  • F7 = 2^{2^7} + 1 = 2^{128} + 1 = 340282366920938463463374607431768211457 = 59649589127497217 × 5704689200685129054721
  • F8 = 2^{2^8} + 1 = 2^{256} + 1 = 115792089237316195423570985008687907853269984665640564039457584007913129639937 = 1238926361552897 × 93461639715357977769163558199606896584051237541638188580280321

Alapvető tulajdonságok

  • Összefüggés a termékekkel: a Fermat-számok között igaz a kimondottan hasznos reláció
    F0 · F1 · … · Fn-1 = Fn − 2. Ez az egyenlőség ad egyszerű bizonyítást arra, hogy a Fermat-számok páronként relatív prímek.
  • Páronként relatív prímek: ha m ≠ n, akkor gcd(Fm, Fn) = 1. Ennek oka, hogy ha p osztója Fk valamely k ≤ n − 1-nek, akkor p nem oszthatja Fn = 2 + (termék), a fenti reláció miatt.
  • Prímosztók kongruenciája: ha p egy prím és p | Fn, akkor a 2 moduláris rendjéből következik, hogy a rend ordp(2) = 2^{n+1}, ezért 2^{n+1} osztójának kell lennie p−1-nek. Tehát minden prím osztó p esetén
    p ≡ 1 (mod 2^{n+1}).

Fermat-prímek és történet

Fermat eredetileg úgy gondolta, hogy minden Fn prím. Ez a sejtés azonban hamisnak bizonyult: Leonhard Euler 1732-ben megmutatta, hogy

  • F5 = 4294967297 nem prímszám; 641 osztója F5.

A Fermat-prímnek nevezzük azokat a Fermat-számokat, amelyek ténylegesen prímek. Csak az alábbiak ismertek valóban prímeknek:

  • F0, F1, F2, F3, F4 (vagyis 3, 5, 17, 257, 65537).

Az összes többi Fn esetében n ≥ 5-ről ismert, hogy sok esetben összetett, és több számról kiderült már, hogy nem prímszám; a Fermat-prímek véges vagy végtelen volta máig nyitott kérdés.

Faktorok, számítógépes keresések

Az erőforrásigény miatt a Fermat-számok faktorizálása nehéz feladat. A korábbi eredmények szerint faktorizálás szempontjából sok Fn-hez ismerünk nemtriviális prímosztókat; például a fenti listában szereplő F5–F8 esetén már megadtuk is néhány faktort. 2007-ig csak az első 12 Fermat-számot sikerült teljes mértékben faktorizálni; a kutatás azóta is folyamatosan zajlik, részleges és teljes faktorizációkat egyaránt közölnek kutatócsoportok és elosztott számítási projektek.

Alkalmazások és kapcsolódó eredmények

  • Szerkeszthető sokszögek: Carl Friedrich Gauss megmutatta, hogy egy szabályos n-szög szerkeszthető körzővel és vonalzóval pontosan akkor, ha n a 2 hatványának és különböző Fermat-prímek szorzatának alakjában írható fel. Emiatt a Fermat-prímek fontossá váltak a klasszikus szerkesztési problémákban.
  • Elméleti számelmélet: a Fermat-számok tulajdonságai (paritás, rendek, faktorstruktúra) fontos példákat adnak a moduláris aritmetikában, rendek tanulmányozásában és prímkeresési technikák tesztelésében.

Összefoglalás

A Fermat-számok egyszerű, de mélyen strukturált számsorozatot adnak: Fn = 2^{2^n} + 1. Bár Fermat remélte, hogy mind prímek, csak az első öt (F0–F4) ismeretes biztosan prímként; a többi legtöbb esetben összetett, és számos prímfaktort találtak már. A számok páronként relatív prímek, és fontos szerepük van például a szabályos sokszögek szerkeszthetőségéről szóló elméletben.

Érdekes dolgok a Fermat-számokról

  • Nincs két Fermat-számnak közös osztója.
  • A Fermat-számok rekurzívan kiszámíthatók: Az N-edik számot úgy kapjuk meg, hogy az előtte lévő összes Fermat-számot megszorozzuk, és az eredményhez kettőt adunk hozzá.

Mire használják őket

Ma a Fermat-számok véletlen számok generálására használhatók 0 és egy N érték között, amely 2 hatványa.

Fermat sejtése

Fermat, amikor ezeket a számokat tanulmányozta, feltételezte, hogy minden Fermat-szám prímszám. Ezt Leonhard Euler bizonyította be, aki 1732-ben faktorálta F 5 {\displaystyle F_{5}}{\displaystyle F_{5}}.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Fermat-szám?


A: A Fermat-szám egy speciális pozitív szám, amelyet Pierre de Fermat-ról neveztek el. Az F_n = 2^2^(n) + 1 képlettel állítható elő, ahol n egy nemnegatív egész szám.

K: Hány Fermat-szám létezik?


V: 2007-ig csak az első 12 Fermat-számot sikerült teljesen faktorizálni.

K: Mi az első kilenc Fermat-szám?


A: Az első kilenc Fermat-szám: F0 = 3, F1 = 5, F2 = 17, F3 = 257, F4 = 65537, F5 = 4294967297 (641 × 6700417), F6 = 1844674404073709551617 (274177 × 67280421310721), F7 = 340282366920938463463374607431768211457 (5964958912749497217 × 5704689200685129054721), és F8 = 11579208923731619542353570985008687907853269984665640564039457584007913129639937 (1238926361552897 × 93461639715357977769163558199606896584051237541638188580280321).

K: Mit lehet mondani a 2n + 1 alakú prímszámokról?


V: Ha 2n + 1 prímszám és n > 0, akkor kimutatható, hogy n-nek kettes hatványnak kell lennie. Minden 2n + 1 alakú prímszám egyben Fermat-szám is, és az ilyen prímszámokat Fermat-prímszámoknak nevezzük. Az egyetlen ismert Fermat-prímszámok 0-tól 4-ig terjednek.

K: Hol találjuk meg mind a 12 ismert faktorált Fermat-szám faktorizációját?


V: A Fermat-számok prímtényezőinek faktorizációi mind a 12 ismert faktoráltFermat-számhoz megtalálhatók a Fermat-számok prímtényezői oldalon.

K: Ki volt Pierre de Fermaat?


V: Pierre de Fermaat a 17. században élt befolyásos francia matematikus volt, akinek munkássága nagyban megalapozta a modern matematikát. Leginkább a valószínűségelmélethez és az analitikus geometriához való hozzájárulásáról, valamint híres utolsó tételéről ismert, amely 1995-ig megoldatlan maradt, amikor Andrew Wiles végül az algebrai geometria módszereivel bebizonyította.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3