Kiesési valószínűség
A meghibásodási arány az a gyakoriság, amellyel egy tervezett rendszer vagy alkatrész meghibásodik. Általában a meghibásodások számában fejezik ki, például óránkénti meghibásodásokban. Gyakran görög λ (lambda) betűvel írják, és fontos a megbízhatósági elméletben. A gyakorlatban az ehhez szorosan kapcsolódó átlagos meghibásodási idő (MTBF, Mean Time Between Failures) gyakrabban kifejezett és használt érték a kiváló minőségű alkatrészek vagy rendszerek esetében.
A meghibásodási ráta általában időfüggő, és intuitív következménye, hogy a ráta a rendszer várható élettartamához képest idővel változik. Például, ahogy egy gépkocsi öregszik, a meghibásodási arány az ötödik évben többszöröse lehet az első évben tapasztalt meghibásodási aránynak - egyszerűen nem számítunk arra, hogy egy új járműben kicseréljük a kipufogócsövet, felújítjuk a fékeket, vagy nagyobb sebességváltó-problémák lépnek fel. A meghibásodások közötti átlagos idő (MTBF) szorosan kapcsolódik a meghibásodási arányhoz. Abban a speciális esetben, amikor a meghibásodás valószínűsége az idő függvényében állandó marad (például olyan termékeknél, mint egy tégla vagy egy védett acélgerenda), és figyelmen kívül hagyjuk a meghibásodásból való felépülés idejét, a meghibásodási arány egyszerűen a meghibásodások közötti átlagos idő (MTBF) fordítottja. Az MTBF fontos specifikációs paraméter a nagy jelentőségű mérnöki tervezés minden területén - például a hajóépítészet, a repülőgép- és űrtechnika, az autóipar stb. területén -, röviden minden olyan feladatban, ahol a rendszer egy kulcsfontosságú részének vagy egészének meghibásodását minimalizálni és súlyosan korlátozni kell, különösen ott, ahol életek veszhetnek oda, ha nem veszik figyelembe ezeket a tényezőket. Ezek a tényezők számos biztonsági és karbantartási gyakorlatot magyaráznak a mérnöki és ipari gyakorlatban, valamint a kormányzati szabályozásokban, például azt, hogy milyen gyakran kell bizonyos ellenőrzéseket és nagyjavításokat végezni egy repülőgépen.
A közlekedési iparágakban, különösen a vasút és a teherautózás területén használt hasonló arányszám a "meghibásodások közötti átlagos távolság", egy olyan változat, amely a tényleges terhelt távolságokat próbálja korrelálni a hasonló megbízhatósági igényekkel és gyakorlatokkal.
A meghibásodási arányok fontos tényezők a biztosítási, üzleti és szabályozási gyakorlatban, valamint alapvető fontosságúak a biztonságos rendszerek tervezésében a nemzeti vagy nemzetközi gazdaság egészében.
Kérdések és válaszok
K: Mit jelent a kudarcok aránya?
V: A meghibásodási ráta az a gyakoriság, amellyel egy tervezett rendszer vagy alkatrész meghibásodik, általában a meghibásodások számában kifejezve egy időszakonként.
K: Hogyan írják gyakran a hibaarányt?
V: A meghibásodási arányt gyakran görög λ (lambda) betűvel írják.
K: Mit mér a megbízhatósági elmélet?
V: A megbízhatósági elmélet azt a valószínűséget méri, hogy egy rendszer vagy alkatrész egy adott időszak alatt meghibásodik.
K: Hogyan növekszik a meghibásodási arány az idő múlásával?
V: A meghibásodási arány általában az idő múlásával növekszik; például egy autó meghibásodási aránya az ötödik évében többszöröse lehet az első évének.
K: Mi a meghibásodások közötti átlagos idő (MTBF)?
V: A meghibásodások közötti átlagos idő (MTBF) szorosan kapcsolódik a meghibásodási arányhoz, és a két egymást követő meghibásodás közötti átlagos időt méri.
K: Milyen területeken fontos az MTBF és a meghibásodási arány?
V: Az MTBF és a hibaarányok a nagy jelentőségű mérnöki tervezés minden területén fontosak, például a hajóépítészet, a repülőgép- és űrtechnika, az autóipar stb. területén, ahol a potenciális hibák minimalizálása és súlyos korlátozása kritikus lehet a biztonság szempontjából. A biztosítási, üzleti és szabályozási gyakorlatokban is szerepet játszanak, valamint a gazdaság egészében a biztonságos rendszerek tervezésének alapját képezik.
