Fade (hangtechnika)

Eredet és korai példák

A "Neptune", amely Gustav Holst The Planets című zenekari szvitjének része, a korai olyan zenemű volt, amelynek a vége elhalványult. Holst előírja, hogy a női kórusokat "egy szomszédos szobában kell elhelyezni, amelynek ajtaját a darab utolsó üteméig nyitva kell hagyni, amikor is lassan és csendben be kell zárni", és hogy az utolsó ütemet (amely csak a kórusokra van kottázva) "addig kell ismételni, amíg a hang el nem tűnik a távolban". Bár ma már mindennapos, a hatás a széles körben elterjedt hangfelvételek előtti korszakban megbabonázta a közönséget - az 1918-as első próbafelvétel után Holst lánya, Imogen (amellett, hogy a "Jupiter" alatt a folyosón táncoló szobalányokat figyelte) megjegyezte, hogy a befejezés "felejthetetlen volt, a női hangok rejtett kórusával, amely egyre halványabb és halványabb lett... amíg a képzelet nem tudott különbséget tenni a hang és a csend között".

Az a technika, hogy egy beszéd- vagy zenei felvételt a hang elhalkításával fejeznek be, a hangfelvételek legkorábbi napjaira nyúlik vissza. A mechanikus (az elektromos felvételek előtti) korszakban ezt csak úgy lehetett elérni, hogy vagy eltávolították a hangforrást a felvevőkürttől, vagy fokozatosan csökkentették a hangerőt, amelyen az előadók énekeltek, játszottak vagy beszéltek. Az elektromos felvételek megjelenésével a sima és szabályozható fadeout-effektusok könnyen elérhetők voltak a mikrofonok bemeneti hangerejének egyszerű csökkentésével a keverőpulton lévő fader segítségével.

Egyetlen felvételt sem lehet megbízhatóan azonosítani, mint a technika "első" alkalmazóját. 2003-ban a (ma már nem létező) Stupid Question weboldalon John Ruch a következő felvételeket sorolta fel lehetséges jelöltekként:

Bill Haley "Rocket 88" (1951) című dalának feldolgozása elhalványul, és a címadó autó elhajtását jelzi. Egyes állítások szerint a Beatles "Eight Days a Week" (1964-ben felvett) dala volt az első, amelyben a fordított effektust - a beolvadást - alkalmazták. (Ez is elhalványul.)

A legkorábbi ilyen felvétel, amelyet bárki meg tudott nekem nevezni, egy 1894-es 78 fordulat/perces lemez, a "The Spirit of '76", egy narrált zenei vignetta harcias ötös- és dobszólóval, amely egyre hangosabb lesz, ahogy "közeledik" a hallgatóhoz, és egyre halkabb, ahogy "távolodik". ....

Filmrajongóként van egy olyan érzésem, hogy a filmek hatással voltak erre. A be- és kikapcsolások olyan filmes eszközök, amelyekkel a jelenetek kezdődnek és végződnek - ez a filmnyelv egy időben alakult ki ezekkel a korai felvételekkel. Maga a "fade-out" kifejezés is filmes eredetű, 1918 körül jelent meg nyomtatásban. A korai lemezek egyik kedvenc dzsesszének pedig a korai filmek is kedvelt témája volt.

Fader

A fader minden olyan eszköz, amelyet fadingre használnak, különösen, ha ez egy gomb vagy gomb, amely egy sáv vagy slot mentén csúszik. A forgatható gombot általában nem tekintik fader-nek, bár elektromosan és funkcionálisan egyenértékű. A fader lehet analóg, közvetlenül a forrással szembeni ellenállást vagy impedanciát vezérlő (pl. potenciométer); vagy digitális, egy digitális jelfeldolgozót (DSP) numerikusan vezérlő. A digitális fadereket virtuális fadereknek is nevezik, mivel azok egy digitális audio munkaállomás képernyőjén láthatók. A modern csúcskategóriás digitális keverőpultok gyakran piezoelektromos működtetőkkel vannak felszerelve a faderekhez, így azok többször is használhatók, és a kiválasztott funkciónak és/vagy a mentett beállításnak megfelelő pozícióba ugranak.

Crossfading

A crossfader egy dj keverőpulton lényegében úgy működik, mint két egymás mellé kapcsolt, de ellentétes irányú fader. Lehetővé teszi a DJ számára, hogy egy forrást kifelé, egy másik forrást pedig befelé fakítsa. Ez rendkívül hasznos, amikor két lemez vagy CD beatmatchelését végzi.

A crossfading technikát a hangtechnikában is használják keverési technikaként, különösen hangszeres szólóknál. A keverőmérnök gyakran két vagy több felvételt készít egy ének- vagy hangszeres részből, és az egyes sávok közötti átlapolással létrehoz egy olyan végső változatot, amely e felvételek legjobb részleteinek kompozíciója.

Tökéletes esetben a crossfader állandó kimeneti szintet tartana. Nincs azonban szabvány, hogy ezt hogyan kellene elérni. Sok DJ-berendezésgyártó különböző célokra (pl. scratchelés, beatmixelés, vágott keverés stb.) különböző keverőket kínál. A csúcskategóriás keverők gyakran rendelkeznek crossfade görbe kapcsolóval, amely lehetővé teszi a DJ számára, hogy kiválassza a szükséges crossfade típusát. A tapasztalt DJ-k a csatornafaderek segítségével is képesek crossfade-elni a sávok között.

Számos szoftveralkalmazás rendelkezik virtuális crossfaderekkel. Például az audio-CD-k felvételére szolgáló égető szoftverek.

Pre-fader, post-fader

A segédküldő keverőkkel rendelkező keverőpultokon a küldő keverők pre-fader vagy post-fader módon vannak beállítva.

Ha a send mixet a fader előtt konfigurálja, akkor a fő csatornasáv faderének változtatása nem befolyásolja a send mixet. Ez hasznos a színpadi monitor keveréseknél, ahol a front of house csatornák szintjének változásai megzavarnák a zenészeket.

Ha a send mix a fader után van konfigurálva, akkor a send mixre küldött szint követi a fő csatornasáv faderének változásait. Ez hasznos a visszhang és más jelfeldolgozó effektek esetén.