Fade (hangtechnika) — fade-in és fade-out: definíció és példák
Ismerd meg a fade (hangtechnika) fogalmát: fade-in és fade-out definíciója, gyakorlati példák (The Beatles, ELO, Steppenwolf stb.) és alkalmazás a keverésben.
A hangtechnikában a fade a hangjel szintjének fokozatos növekedését (fade-in) vagy csökkenését (fade-out) jelenti. A kifejezés a filmes filmművészetben vagy a színházi világításban is ismert, hasonló értelemben használatos (lásd: fade (filmkészítés)).
Miért használunk fade-et?
A fade célja lehet technikai és esztétikai egyaránt. Technikai oka lehet például a felvétel sima bevezetése vagy befejezése, zajok elrejtése, vagy áttűnés két anyag között. Esztétikailag a fade segít kifejezni hangulatot, lezárást, elválást vagy folyamatos átmenetet, amikor a dalnak nincs egyértelmű, „élő” vége.
Típusok és tipikus alkalmazások
- Fade-in: a felvétel elején a hang lassan növekszik a csendről hallható szintre. Gyakran használják bevezetésként vagy drámai hatásként.
- Fade-out: a szám vége felé a hang fokozatosan halkul. Gyakori megoldás olyan felvételeknél, amelyeknek nincs természetes lezáró akkordja vagy szólamuk.
- Crossfade: két jel átfedéses fade-je, amikor az egyik csökken, a másik növekszik — ezt használják DJ-k, szerkesztők és mixmérnökök a sima átmenetekhez.
- Automatikus vagy manuális fade: stúdióban általában a DAW-ból (digitális audió munkaállomás) automatizálják a fade-görbéket; élő keverésnél fizikai faderrel végzik.
Gyakorlati példák
Egy felvett dal fokozatosan csökkenhet csendre a végén (fade-out), vagy fokozatosan növekedhet az elején lévő csendről (fade-in). Például a The Verve "Bitter Sweet Symphony" és az Electric Light Orchestra "Turn to Stone" című dalai az elejétől kezdve beolvadnak, míg a Steppenwolf "Born to Be Wild", az A Taste of Honey "Boogie Oogie Oogie" és a Beatles "Hey Jude" című dalai kifakulnak. A "Born to Be Wild" és a "Boogie Oogie Oogie" azonban másodpercek alatt elhalványul, míg a "Hey Jude" több mint 2 percig tart, amíg teljesen elhalványul. A Supertramp "Goodbye Stranger" című száma körülbelül egy perc alatt halványul el. A fading-out olyan zeneszámok esetében szolgálhat felvételi megoldásként, amelyeknek nincs nyilvánvaló befejezése.
Bár viszonylag ritkán, előfordulhat, hogy a dalok elhalványulnak, majd újra visszatérnek, vagy többször elhalványulnak és felélednek. Néhány példa erre a Beatles "Helter Skelter", Elvis Presley "Suspicious Minds", a Led Zeppelin "Thank You" vagy a Rolling Stones "Undercover of the Night" című száma.
Technika: görbék, skálázás és pszichoakusztika
A fade nem mindig lineáris: a hangerő perceptuálisan nem lineáris módon változik, ezért a gyakorlatban gyakran használnak logaritmikus (az emberi halláshoz közelebb álló) vagy equal-power görbéket a természetesnek ható átmenet érdekében. A DAW-okban és keverőpultokon különböző fade-görbe lehetőségek állnak rendelkezésre (lapos, exponenciális, logaritmikus, S-görbe stb.).
Rövid, gyors fade-ek más hatást keltenek (például megszakítás vagy „szaggatás”), míg hosszú, lassú fade-ek elnöklőbb, „elsimuló” érzetet adnak. A hang sávjainak spektrális tartalma is számít: magas frekvenciák másként „tűnnek el” a hallásunkban, mint a mélyek, ezért a fade beállítása során figyelembe veszik az EQ-t és a dinamikát is.
Stúdió és élő hang
Stúdióban a fade-eket általában a szoftveres automatizációval készítik el, ami pontos, visszajátszható és módosítható. Élő keverésnél a hangmérnök a faderrel, gombokkal vagy a monitor-szekció beállításaival dolgozik. Többcsatornás rendszerekben a fade kifejezést az első és hátsó csatornák közötti teljesítménykiegyenlítésre is használják: például front–rear fade (elől–hátul balanszírozás) autóhangrendszereknél vagy hangosítórendszerek konfigurálásánál.
Gyakorlatban hasznos tippek
- Ha nincs természetes lezárás, a fade-out elfogadható és gyakran zeneileg is előnyös megoldás.
- Radio- és streaming-verziók esetén gyakran rövidebb fade-eket alkalmaznak a játszhatóság érdekében.
- Crossfade használatával a két sáv közt keletkező szint- és fázisproblémákat érdemes ellenőrizni — néha szükséges kis EQ- vagy ritmusigazítás.
- Mastering során a fade hossza és görbéje jelentősen befolyásolhatja a tracksor lezárásának érzetét; ilyenkor a végeredményt többféle lejátszón is ellenőrizzük.
Összefoglalva: a fade egyszerre technikai eszköz és kreatív döntés: segít gördülékeny átmeneteket létrehozni, finomítani a dal szerkezetét, és megoldást kínál, amikor a felvételnek nincs egyértelmű befejezése.
Hangkeverő faderek az észak-londoni Kentish Townban található Bull & Gate pubban.
Eredet és korai példák
A "Neptune", amely Gustav Holst The Planets című zenekari szvitjének része, a korai olyan zenemű volt, amelynek a vége elhalványult. Holst előírja, hogy a női kórusokat "egy szomszédos szobában kell elhelyezni, amelynek ajtaját a darab utolsó üteméig nyitva kell hagyni, amikor is lassan és csendben be kell zárni", és hogy az utolsó ütemet (amely csak a kórusokra van kottázva) "addig kell ismételni, amíg a hang el nem tűnik a távolban". Bár ma már mindennapos, a hatás a széles körben elterjedt hangfelvételek előtti korszakban megbabonázta a közönséget - az 1918-as első próbafelvétel után Holst lánya, Imogen (amellett, hogy a "Jupiter" alatt a folyosón táncoló szobalányokat figyelte) megjegyezte, hogy a befejezés "felejthetetlen volt, a női hangok rejtett kórusával, amely egyre halványabb és halványabb lett... amíg a képzelet nem tudott különbséget tenni a hang és a csend között".
Az a technika, hogy egy beszéd- vagy zenei felvételt a hang elhalkításával fejeznek be, a hangfelvételek legkorábbi napjaira nyúlik vissza. A mechanikus (az elektromos felvételek előtti) korszakban ezt csak úgy lehetett elérni, hogy vagy eltávolították a hangforrást a felvevőkürttől, vagy fokozatosan csökkentették a hangerőt, amelyen az előadók énekeltek, játszottak vagy beszéltek. Az elektromos felvételek megjelenésével a sima és szabályozható fadeout-effektusok könnyen elérhetők voltak a mikrofonok bemeneti hangerejének egyszerű csökkentésével a keverőpulton lévő fader segítségével.
Egyetlen felvételt sem lehet megbízhatóan azonosítani, mint a technika "első" alkalmazóját. 2003-ban a (ma már nem létező) Stupid Question weboldalon John Ruch a következő felvételeket sorolta fel lehetséges jelöltekként:
Bill Haley "Rocket 88" (1951) című dalának feldolgozása elhalványul, és a címadó autó elhajtását jelzi. Egyes állítások szerint a Beatles "Eight Days a Week" (1964-ben felvett) dala volt az első, amelyben a fordított effektust - a beolvadást - alkalmazták. (Ez is elhalványul.)
A legkorábbi ilyen felvétel, amelyet bárki meg tudott nekem nevezni, egy 1894-es 78 fordulat/perces lemez, a "The Spirit of '76", egy narrált zenei vignetta harcias ötös- és dobszólóval, amely egyre hangosabb lesz, ahogy "közeledik" a hallgatóhoz, és egyre halkabb, ahogy "távolodik". ....
Filmrajongóként van egy olyan érzésem, hogy a filmek hatással voltak erre. A be- és kikapcsolások olyan filmes eszközök, amelyekkel a jelenetek kezdődnek és végződnek - ez a filmnyelv egy időben alakult ki ezekkel a korai felvételekkel. Maga a "fade-out" kifejezés is filmes eredetű, 1918 körül jelent meg nyomtatásban. A korai lemezek egyik kedvenc dzsesszének pedig a korai filmek is kedvelt témája volt.
Fader
A fader minden olyan eszköz, amelyet fadingre használnak, különösen, ha ez egy gomb vagy gomb, amely egy sáv vagy slot mentén csúszik. A forgatható gombot általában nem tekintik fader-nek, bár elektromosan és funkcionálisan egyenértékű. A fader lehet analóg, közvetlenül a forrással szembeni ellenállást vagy impedanciát vezérlő (pl. potenciométer); vagy digitális, egy digitális jelfeldolgozót (DSP) numerikusan vezérlő. A digitális fadereket virtuális fadereknek is nevezik, mivel azok egy digitális audio munkaállomás képernyőjén láthatók. A modern csúcskategóriás digitális keverőpultok gyakran piezoelektromos működtetőkkel vannak felszerelve a faderekhez, így azok többször is használhatók, és a kiválasztott funkciónak és/vagy a mentett beállításnak megfelelő pozícióba ugranak.
Crossfading
A crossfader egy dj keverőpulton lényegében úgy működik, mint két egymás mellé kapcsolt, de ellentétes irányú fader. Lehetővé teszi a DJ számára, hogy egy forrást kifelé, egy másik forrást pedig befelé fakítsa. Ez rendkívül hasznos, amikor két lemez vagy CD beatmatchelését végzi.
A crossfading technikát a hangtechnikában is használják keverési technikaként, különösen hangszeres szólóknál. A keverőmérnök gyakran két vagy több felvételt készít egy ének- vagy hangszeres részből, és az egyes sávok közötti átlapolással létrehoz egy olyan végső változatot, amely e felvételek legjobb részleteinek kompozíciója.
Tökéletes esetben a crossfader állandó kimeneti szintet tartana. Nincs azonban szabvány, hogy ezt hogyan kellene elérni. Sok DJ-berendezésgyártó különböző célokra (pl. scratchelés, beatmixelés, vágott keverés stb.) különböző keverőket kínál. A csúcskategóriás keverők gyakran rendelkeznek crossfade görbe kapcsolóval, amely lehetővé teszi a DJ számára, hogy kiválassza a szükséges crossfade típusát. A tapasztalt DJ-k a csatornafaderek segítségével is képesek crossfade-elni a sávok között.
Számos szoftveralkalmazás rendelkezik virtuális crossfaderekkel. Például az audio-CD-k felvételére szolgáló égető szoftverek.
Pre-fader, post-fader
A segédküldő keverőkkel rendelkező keverőpultokon a küldő keverők pre-fader vagy post-fader módon vannak beállítva.
Ha a send mixet a fader előtt konfigurálja, akkor a fő csatornasáv faderének változtatása nem befolyásolja a send mixet. Ez hasznos a színpadi monitor keveréseknél, ahol a front of house csatornák szintjének változásai megzavarnák a zenészeket.
Ha a send mix a fader után van konfigurálva, akkor a send mixre küldött szint követi a fő csatornasáv faderének változásait. Ez hasznos a visszhang és más jelfeldolgozó effektek esetén.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a hangtechnikai fade?
V: A hangtechnikában a fade a hangjel szintjének fokozatos növelése (fade-in) vagy csökkentése (fade-out).
K: Hogyan használhatók a fade-ek a film- és színházi világításban?
V: A fade-ek a filmes filmművészetben vagy színházi világításban is használhatók, nagyjából ugyanúgy, mint a hangjeleknél.
K: Vannak példák olyan dalokra, amelyek elhalványulnak?
V: Igen, néhány példa a kihunyt dalokra: "Bitter Sweet Symphony" a The Verve-től, "Turn to Stone" az Electric Light Orchestrától, "Born to Be Wild" a Steppenwolftól, "Boogie Oogie Oogie Oogie" az A Taste of Honey-tól és "Hey Jude" a Beatlestől.
K: Mennyi időbe telik, amíg egyes dalok teljesen elhalványulnak?
V: Egyes dalok, mint például a "Born to be Wild" és a "Boogie Oogie Oogie Oogie" csak néhány másodpercig tart, míg mások, mint például a "Hey Jude" több mint 2 percig is eltarthat.
K: Használják-e néha a kihagyást felvételkészítési megoldásként, amikor a zeneszámoknak nincs nyilvánvaló vége?
V: Igen, a fading-out szolgálhat felvételi megoldásként olyan zeneszámok esetében, amelyeknek nincs nyilvánvaló befejezése.
K: Van-e példa olyan dalokra, amelyek egyszerre fade outolnak ki és aztán újra be?
V: Igen, néhány példa erre a Beatles "Helter Skelter", Elvis Presley "Suspicious Minds", Led Zeppelin "Thank You" vagy a Rolling Stones "Undercover Of The Night" című száma.
K: Mire használják a "fade" kifejezést a több hangszórós hangrendszerekben?
V: A több hangszórós audiorendszerekben a "fade" kifejezést az első és hátsó csatornák közötti teljesítménykiegyenlítésre használják.
Keres