Szerkesztőség
A vezércikk, vezető cikk (USA) vagy vezércikk (Egyesült Királyság) egy újság vagy magazin vezető szerkesztői által írt cikk. A cikk gyakran aláírás nélküli. Az ausztrál és az Egyesült Államok nagy lapjai, például a The New York Times és a The Boston Globe gyakran adják a vezércikkeknek a "vélemény" címet.
A szerkesztőségi cikkek karikatúra formájában is megjelenhetnek.
A szerkesztők döntik el, hogy az olvasók milyen kérdésekben kíváncsiak az újság véleményére.
A szerkesztőségi cikkeket általában egy külön oldalon, az úgynevezett szerkesztőségi oldalon teszik közzé. Ezen gyakran a nyilvánosság tagjainak a szerkesztőhöz írt levelei jelennek meg. Az ezzel az oldallal szemben lévő oldalt op-ed oldalnak (a szerkesztőségi cikkel szemben) nevezik; itt olyan írók véleménycikkei olvashatók, akik nem a kiadvány alkalmazásában állnak. Egy újság azonban dönthet úgy is, hogy a vezércikket a címlapon teszi közzé. Az angol nyelvű sajtóban ez ritkán és csak nagyon fontosnak tartott témákban fordul elő; néhány európai országban, például Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban azonban gyakoribb.
Sok újság nem tünteti fel a szerző nevét a vezércikken. Tom Clark, a The Guardian szerkesztőségi cikkírója azzal érvel, hogy ez segít az olvasóknak megvitatni a kérdést, nem pedig a szerzőt. Másfelől viszont egy vezércikk tükrözi az újság álláspontját, és az újság vezetőjét, a szerkesztőt név szerint is ismerik. Bár a szerkesztő gyakran nem maga írja a vezércikket, a felügyelet és a felelősség megmarad.
Amikor a christchurchi székhelyű új-zélandi The Press című újság 157 év után 2018-ban broadsheetből kompakt lapra váltott, közzétettek egy listát azokról a vezércikkekről, amelyekben a jelenlegi gondolkodásmód eltér az akkoriban megfogalmazott véleményektől. Ilyen volt például a nők új-zélandi választójogáról alkotott véleményük változása. A kormány 1893-ban adta meg a nőknek a szavazati jogot, és a vezércikk szerint a nők "sokkal szívesebben maradnának otthon és foglalkoznának a háztartási feladataikkal", minthogy elmennének a szavazófülkékbe.
A divatkiadásban a kifejezést gyakran használják a fotószerkesztésre. Ezek gyakran egész oldalas fényképek egy adott témáról, tervezőről, modellről vagy más egyedi témáról, kísérő szöveggel vagy (mint a fotóesszé esetében) kísérő szöveg nélkül.
Szerkesztőségi cikk az 1921. szeptemberi Photoplay magazinból. Azt tanácsolta az olvasóknak, hogy ne nézzék meg a Heedless Moths (1921) című amerikai filmet, mert van benne egy jelenet, amelyben egy meztelen nő szerepel.
Kapcsolódó oldalak
- Oszlop (időszaki kiadvány)
Kérdések és válaszok
K: Mi az a szerkesztőségi cikk?
V: A vezércikk egy újság vagy magazin vezető szerkesztői által írt cikk. Gyakran aláírás nélküli, és jellemzően a kiadvány véleményét közli az olvasókkal bizonyos témákról.
K: Hol szoktak szerkesztőségi cikkeket közzétenni?
V: A szerkesztőségi cikkeket általában egy külön oldalon, a szerkesztőségi oldalon teszik közzé, ahol gyakran a nyilvánosság tagjainak a szerkesztőhöz írt levelei jelennek meg.
K: A vezércikkek néha a címlapon is megjelennek?
V: Az angol nyelvű sajtóban ez ritkán és csak nagyon fontosnak ítélt témákban fordul elő; néhány európai országban, például Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban gyakoribb.
K: Egy vezércikk szerzőjét mindig megnevezik?
V: Nem, sok újság nem tünteti fel a szerző nevét a vezércikkeken. Ez segít az olvasóknak abban, hogy inkább a téma megvitatására összpontosítsanak, és ne arra, hogy ki írta.
K: Ki felügyeli a vezércikkeket?
V: Az újság vezetője, azaz a szerkesztő felügyeli a szerkesztőségi cikkeket, és akkor is felelősséggel tartozik értük, ha nem ő maga írta őket.
K: Hogyan használhatják a divatlapok a "szerkesztőségi cikket"?
V: A divatmagazinok a "szerkesztőségi cikk" kifejezést használhatják olyan fotószerkesztőségi cikkekre, amelyek egész oldalas fényképek, kísérő szöveggel vagy anélkül egy adott témáról, tervezőről vagy modellről.
K: Milyen példát hozott a The Press újság, amikor 2018-ban broadsheetről kompaktra váltottak?
V: Amikor a The Press 2018-ban broadsheet-ről kompaktra váltott, megjelentettek egy listát azokról a vezércikkekről, amelyekben a jelenlegi gondolkodásmód eltér az akkoriban megfogalmazott véleményektől. Az egyik példa erre az új-zélandi nők választójogával kapcsolatos véleményük megváltozása volt - eredetileg azt mondták, hogy a nők "sokkal szívesebben maradnának otthon", most viszont támogatják a szavazati jogukat.