Németország kerületei (Kreise): definíció, típusok és feladatok
Ismerje meg a német kerületek (Kreise) működését: definíció, típusok, feladatok és összehasonlítás megyei rendszerekkel — áttekintő, gyakorlati útmutató.
A német kerületek (németül: Kreise) Németországban a helyi önkormányzatok közigazgatási egységei.
A kerületek a tartományok (Länder) és a helyi/községi szintek (Gemeinden) között helyezkednek el. Nem tévesztendő össze a nagyobb Regierungsbezirkkel.
Más nemzeteknél ennek megfelelője a megye vagy az arrondissement.
Típusok
A német kerületek két fő típusra oszlanak:
- Landkreise (vidéki kerületek): több kisebb települést (Gemeinden) foglalnak magukba, és a régiót átfogó feladatokat látnak el.
- Kreisfreie Städte (körzetfüggetlen városok vagy „városi kerületek”): olyan nagyobb városok, amelyek önállóan látják el mind a városi, mind a kerületi feladatokat, tehát nem tartoznak egyetlen Landkreishoz sem.
Egyes országrészekben régebbi vagy helyi elnevezések is használatosak (például Stadtkreis), és a pontos struktúra tartományonként eltérhet.
Fő feladatok és hatáskörök
A kerületek tipikusan olyan, több települést érintő, ún. több településre kiterjedő (supra-municipális) feladatokat látnak el, amelyeket a kisebb községek önállóan nehezen tudnának biztosítani. Ilyen feladatok például:
- szociális ellátás és szociális intézmények (pl. ifjúsági és idősgondozás),
- egészségügy: járó- és fekvőbeteg-ellátást segítő intézmények, egyes közegészségügyi feladatok,
- hulladékgazdálkodás és környezetvédelem,
- kerületi utak és közlekedés-szervezés, helyi tömegközlekedés koordinációja,
- szakképző iskolák és egyes oktatási intézmények fenntartása,
- építési hatósági feladatok bizonyos körökben, térségfejlesztés, katasztrófavédelem és közbiztonság egyes elemei,
- együttműködések szervezése és közszolgáltatások koordinációja a kerületen belüli települések között.
A feladatok pontos köre a tartományi (Land) jogszabályoktól függően változik; egyes teendők átruházhatók vagy részben a településekhez tartoznak.
Irányítás, szervezet és finanszírozás
A kerület politikai irányítását a megválasztott testület, a Kerületi Képviselő-testület (Kreistag) látja el. A végrehajtó vezető általában a Landrat (kerületi főjegyző/elnök), akit a tartománytól függően közvetlenül választanak vagy a képviselő-testület delegál.
- A Kreistagnak vannak állandó és ideiglenes bizottságai (például pénzügyi, egészségügyi), amelyek előkészítik a döntéseket.
- Adminisztratív szinten a kerületi hivatalok végzik a napi operatív feladatokat.
- Finanszírozása egyaránt származik helyi adókból, díjakból, valamint állami (Land és szövetségi) támogatásokból és átcsoportosításokból.
Kapcsolat a községekkel, együttműködések
A kerületek és a települések (Gemeinden) viszonya együttműködésen alapul: a kerület olyan szolgáltatásokat biztosít, amelyek a kisebb települések egymással közösen olcsóbban vagy hatékonyabban megoldhatnak. Emellett léteznek formális együttműködések (Zweckverbände, Verwaltungsgemeinschaften vagy Ämter) is, ahol több önkormányzat közösen lát el bizonyos feladatokat.
Tendenciák és reformok
Az elmúlt évtizedekben több tartományban is végrehajtottak kerületreformokat (Kreisreformen): egyes kisebb kerületeket összevontak a költséghatékonyság és jobb szolgáltatásnyújtás érdekében. Ugyanakkor vita tárgya marad a helyi identitás, a demokratikus részvétel és a költségek-megtakarítás közötti egyensúly.
Gyors áttekintés
- Jogalap: a kerületi rendszer alapjait a német alkotmányos rend és az egyes tartományok önkormányzati jogszabályai határozzák meg.
- Fontosság: a kerületek központi szerepet játszanak a helyi közszolgáltatások szervezésében, különösen olyan területeken, amelyek átnyúlnak egyetlen település határain.
- Példák: nagyvárosok, mint például München vagy Frankfurt am Main, körzetfüggetlen városként önállóan látják el a kerületi feladatokat.
Összefoglalva, a német Kreise a tartományi és a települési szint között helyezkednek el, és kulcsszerepet játszanak abban, hogy a több településre kiterjedő közszolgáltatások szervezett, hatékony és helyi igényekhez igazodó módon valósulhassanak meg.
A körzetek típusai
A legtöbb körzet vidéki körzet (Landkreise). Összesen 295 Landkreise van.
A 100 000-nél több lakosú városok (és egyes államokban a kisebb városok) általában nem tartoznak egy körzethez, hanem maguk végzik a körzet munkáját. Ezek az úgynevezett városi körzetek (Kreisfreie Städte vagy Stadtkreise) Az Egyesült Királyságban ennek megfelelője az unitary authority, ezek egy város és egy megye munkáját végzik. Ezekből a Kreisfreie Städte-ből 107 van.
Ez összesen 402 körzetet jelent.
Észak-Rajna-Vesztfáliában vannak olyan 100 000 lakosnál nagyobb városok, amelyek nem városrészek, például Iserlohn, Recklinghausen, Siegen, Paderborn, Bergisch Gladbach, Witten és Neuss. Ezek a városok egy kerülethez tartoznak, de mégis így a kerületek önmagukban állást vállalnak, mintha önállóak lennének.
Feladatok
A kerületek a következőkért felelősek:
- a szövetségi és regionális törvényeknek megfelelően:
- a B utak építése és fenntartása
- egyéb olyan építési tervek, amelyek egynél több helyi hatóság területére terjednek ki
- a nemzeti parkok gondozása
- szociális jólét
- ifjúságvédelem
- a kórházak építése és fenntartása
- az állami középfokú oktatási intézmények építése és fenntartása
- háztartási hulladékgyűjtés és ártalmatlanítás
- autó regisztráció
- a Landrat vagy Landrätin, a kerület elnökének megválasztása
- a helyi törvények szerint: (régiónként eltérő)
- a kultúra pénzügyi támogatása
- gyalogos- és kerékpárutak kiépítése
- pénzügyi támogatás az iskolai cserékhez
- a közkönyvtárak építése és fenntartása
- a gazdaság újjáélesztése
- az idegenforgalom ösztönzése
- a Volkshochschulen (állami fenntartású felnőttképző főiskolák) irányítása
Mindezeket a feladatokat a helyi (önkormányzati) hatóságok együttesen végzik. A városrészek ezeket a feladatokat és az önkormányzatok feladatait is ellátják.
Kerületi tanács
A járási tanács, a Kreistag, a járás törvényhozó szerve, és felelős a helyi önkormányzatiságért. A parlamentet ötévente választják, kivéve Bajorországot, ahol hatévente választják.
Kerületi közigazgatás
A járási önkormányzat vezetője a Landrat vagy Landrätin. Észak-Németország egyes részein ez a járási közigazgatás neve is, Dél-Németországban [Kreisverwaltung] hiba: {{lang}}: a szöveg dőlt betűs jelölést tartalmaz (help).
Kapcsolódó oldalak
- Német kerületek listája
- Német városrészek listája
- A német vidéki körzetek listája
Kérdések és válaszok
K: Mik azok a német kerületek?
V: A német kerületek, más néven Kreise, a németországi helyi önkormányzatok közigazgatási egységei.
K: Hol helyezkednek el a német kerületek a német államok és a helyi/önkormányzati szintek hierarchiájában?
V: A német kerületek a németországi tartományok (Länder) és a helyi/községi szintek (Gemeinden) között helyezkednek el.
K: Miben különböznek a német kerületek a Regierungsbezirkektől?
V: A német kerületek a Regierungsbezirkekhez képest kisebb közigazgatási egységek, és nem tévesztendők össze a nagyobb Regierungsbezirkekkel.
K: Más országokban minek felelnek meg a német kerületek?
V: A német kerületek vagy Kreise más nemzetek megyéinek vagy arrondissementjeinek felelnek meg.
K: Mit képviselnek a német kerületek?
V: A német kerületek az országon belüli közigazgatási szervezet szintjeit képviselik.
K: Tekinthetők-e a kerületek a német államok egy részhalmazának?
V: Igen, a német járások a német államok részhalmazának tekinthetők.
K: Mi a német kerületek célja?
V: A német kerületek célja, hogy a német tartományok alatti és a helyi/önkormányzati szintek feletti közigazgatási szervezeti szintet biztosítsanak.
Keres